Skoal
Nem tartozik Naprendszerünkbe a Plútó?
Az Amerikai Egyesült Államokban úgy látszik minden megtörténhet. Az egyik vezető tudományos múzeumuk szerint a Plútót nem szabadna Naprendszerünk bolygójának nevezni.
A Rose Center a Földért és az Űrért elnevezésű kiállítás a new yorki Amerikai Természettudományi Múzeum egy éve megnyitott állandó kiállítása. Az ott dolgozó tudományos munkatársak szerint a Plútónak sokkal több köze van az üstökösökhöz, mint a bolygókhoz, ugyanis mérete relatíve kisebb és hát jégből is van.
A hatalmas kiállító teremben, ahol a Naprendszerünk kicsinyített másával találkozhatunk, a Jupiternek egy 2.7 méter átmérőjű modellje van, a Plútóra csak egy kis lábjegyzetben utalnak. A legkülső bolygókon túl található a Plútót is magába foglaló Krupier-öv, melyet még üstökösök, jég, és sziklák alkotnak - áll a táblára felírva. Az illetékesek elutasítják azt, hogy Naprendszerünk ábrázolásából kimaradt ez a kis bolygó.
De hát az a Krupier-övben van - nyilatkozik a történtekről Neil de Grasse Tyson, a Hayden Planetárium igazgatója, aki a kiállítás egyik szervezője is. - Mi is alkotja tulajdonképpen azt a bolygót? - Javarészt jég - mondja. Nyolc vagy kilenc bolygó van, a számoknak nincs jelentőségük - fejezi be.
A Rose Center szerint nincs univerzális meghatározása annak, hogy mi minősül planétának és mi nem. E helyett Naprendszerünket a Napra, és a körülötte keringő öt fajta objektumra bontják. Vannak un. szárazföldi bolygók, vagy sziklás objektumok, például a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars. Van egy aszteroida öv a Mars és a Jupiter között, nagyrészt kőből és vasból. Léteznek a gázóriások, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptun. És létezik két gyűjtőhelye a meteoroknak és üstökösöknek, az Oort-felhő és a Krupier-öv.
Sok csillagász szerint a múzeum túl messzire ment. Tyson olyanokat állít a Plútóról, hogy néha már azt hiszem, nem is egy univerzumban élünk - mondta David Levy író, aki könyvet publikált a bolygó felfedezéséről. A csillagászok döntő többsége kijelentette, hogy amíg nincs meggyőző erejű bizonyíték az ellenkezőjéről, a Plútó a Naprendszerünk részét képező bolygók egyike marad.
Nem ez az első eset, hogy vita alakul ki egy égitest típusáról. Az 1801-ben felfedezett bolygóról, a Ceresről is csak később derült ki, hogy aszteroida. A különbség csak az, hogy míg a Ceresről egy év múlva kiderült az igazság, addig a Plútó már hetven éve él a köztudatban, mint Naprendszerünk legkisebb tagja.
A Plútót, amikor 1930-ban felfedezték, még úgy gondolták, hogy mérete azonos a Földdel, de mostanra a csillagászoknak sikerült megállapítani, hogy valójában átmérője 2,274 kilométer, ami kisebb mint a Holdunké.1992-től, amikor is felfedezték a Krupier-öv első objektumát, több száz olyan égitest került látókörbe mely a Neptunon kívül helyezkedik el, és jégből illetve kőzetből áll. Ebből mintegy hetvennek van a Plútóéval azonos keringése.
A Nemzetközi Csillágász Szövetség a Plútót, mint Naprendszerünk kilenc bolygója közül az egyiket tartja nyilván. 1999-ben már felvetődött, hogy ne csak bolygóként, hanem mint a Krupier-öv egyik eleme is regisztrálják, ám ez a próbálkozás hatalmas ellenállásban ütközött azoknak a csillagászoknak a részéről, akik nem akarták a Plútó státuszát felülvizsgálni.
A Rose Center a Földért és az Űrért elnevezésű kiállítás a new yorki Amerikai Természettudományi Múzeum egy éve megnyitott állandó kiállítása. Az ott dolgozó tudományos munkatársak szerint a Plútónak sokkal több köze van az üstökösökhöz, mint a bolygókhoz, ugyanis mérete relatíve kisebb és hát jégből is van.
A hatalmas kiállító teremben, ahol a Naprendszerünk kicsinyített másával találkozhatunk, a Jupiternek egy 2.7 méter átmérőjű modellje van, a Plútóra csak egy kis lábjegyzetben utalnak. A legkülső bolygókon túl található a Plútót is magába foglaló Krupier-öv, melyet még üstökösök, jég, és sziklák alkotnak - áll a táblára felírva. Az illetékesek elutasítják azt, hogy Naprendszerünk ábrázolásából kimaradt ez a kis bolygó.
De hát az a Krupier-övben van - nyilatkozik a történtekről Neil de Grasse Tyson, a Hayden Planetárium igazgatója, aki a kiállítás egyik szervezője is. - Mi is alkotja tulajdonképpen azt a bolygót? - Javarészt jég - mondja. Nyolc vagy kilenc bolygó van, a számoknak nincs jelentőségük - fejezi be.
A Rose Center szerint nincs univerzális meghatározása annak, hogy mi minősül planétának és mi nem. E helyett Naprendszerünket a Napra, és a körülötte keringő öt fajta objektumra bontják. Vannak un. szárazföldi bolygók, vagy sziklás objektumok, például a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars. Van egy aszteroida öv a Mars és a Jupiter között, nagyrészt kőből és vasból. Léteznek a gázóriások, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptun. És létezik két gyűjtőhelye a meteoroknak és üstökösöknek, az Oort-felhő és a Krupier-öv.
Sok csillagász szerint a múzeum túl messzire ment. Tyson olyanokat állít a Plútóról, hogy néha már azt hiszem, nem is egy univerzumban élünk - mondta David Levy író, aki könyvet publikált a bolygó felfedezéséről. A csillagászok döntő többsége kijelentette, hogy amíg nincs meggyőző erejű bizonyíték az ellenkezőjéről, a Plútó a Naprendszerünk részét képező bolygók egyike marad.
Nem ez az első eset, hogy vita alakul ki egy égitest típusáról. Az 1801-ben felfedezett bolygóról, a Ceresről is csak később derült ki, hogy aszteroida. A különbség csak az, hogy míg a Ceresről egy év múlva kiderült az igazság, addig a Plútó már hetven éve él a köztudatban, mint Naprendszerünk legkisebb tagja.
A Plútót, amikor 1930-ban felfedezték, még úgy gondolták, hogy mérete azonos a Földdel, de mostanra a csillagászoknak sikerült megállapítani, hogy valójában átmérője 2,274 kilométer, ami kisebb mint a Holdunké.1992-től, amikor is felfedezték a Krupier-öv első objektumát, több száz olyan égitest került látókörbe mely a Neptunon kívül helyezkedik el, és jégből illetve kőzetből áll. Ebből mintegy hetvennek van a Plútóéval azonos keringése.
A Nemzetközi Csillágász Szövetség a Plútót, mint Naprendszerünk kilenc bolygója közül az egyiket tartja nyilván. 1999-ben már felvetődött, hogy ne csak bolygóként, hanem mint a Krupier-öv egyik eleme is regisztrálják, ám ez a próbálkozás hatalmas ellenállásban ütközött azoknak a csillagászoknak a részéről, akik nem akarták a Plútó státuszát felülvizsgálni.