SG.hu·
Irány a legkisebb bolygó
A Naprendszerben csupán egyetlen bolygó van, melyhez még nem jutott el egyetlen földi űrszonda sem, ám ez a helyzet végre megváltozik és a Plútó is megkapja saját űrexpedícióját, ami sok érdekességet tárhat fel a titokzatosság homályába burkolózó, legtávolabbi ismert bolygóról.
Alan Stern az amerikai Southwest Kutató Intézet munkatársa egyike azoknak, akik szorgalmazták az expedíció megvalósítását. Ő személy szerint nem kevesebb, mint 14 éve lobbizik az ügy érdekében, és most úgy tűnik eljött az ő ideje, a hónap elején ugyanis kinevezték a NASA által szép csendben jóváhagyott expedíció vezető tudósának. A NASA bejelentése felett szinte mindenki átsiklott, még Louis Friedman, a Planetary Society igazgatója is csak utólag, meglepve fogadta a hírt, pedig neki is nagy álma teljesült. A Columbia vizsgálatai és az iraki háborúba belemerült közvélemény nem is észlelte a rég várt küldetés jóváhagyását.
A jelenlegi technikákkal természetesen évekbe telik, mire elérik a bolygót. A New Horizons űrhajó 2006-ban indul a Jupiter irányába, amit egy év alatt ér el, majd a bolygó segítségével új löketet kapva indul a Plútó felé. Számítások szerint valamikor 2015 és 2017 körül éri el, ami főként azon múlik, hogy milyen rakétát alkalmaznak a kilövésénél. Először azonban meg kell építeni magát az űrhajót. Ez a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának a feladata lesz, ahol "már vágják a fémet", ahogy Thomas Coughlin, a projekt vezetője fogalmazott.
Az expedíció olyan hosszú ideig lesz úton, hogy nagy a veszélye a technikai hibákból adódó kudarcnak, de sokan már azon is csodálkoztak, hogy egyáltalán elindul a Földről az űrhajó. A csúszások többsége pénzügyi problémákból adódott, de nagy szerepe volt a politikának is.
"Kevesebb időt vett volna igénybe a Naprendszer átszelése, mint a washingtoni bürokrácián átjutni" - utalt Stern a hosszas küszködésre. A közvélemény felől érkező nyomás 2000-ben érte el tetőpontját, amikor a NASA leállította a tervezett küldetést a költségek terebélyesedése miatt. A döntés nagy felzúdulást váltott ki, heteken belül 10000 levél tornyosult a NASA igazgatója asztalán. A közvélemény mellett a tudós társadalmat is érzékenyen érintette a döntés, a Nemzeti Tudományos Akadémia Kutatási Tanácsa első számú prioritásként jelölte meg az expedíciót a bolygótudomány szempontjából.
Mindez segített kikövezni a hó eleji bejelentéshez vezető utat, azonban a kérdés továbbra is fennáll. Miért költene bárki 500 millió dollárt, hogy eljusson egy jeges kőtömegre, ami csak 1430 mérföld átmérőjű, ami a Hold méretének csupán a fele és a tudósok többsége szerint nem is tekinthető bolygónak csupán egy túlsúlyos aszteroidának?
Erre Stern adta meg a választ. "A Plútó egy olyan bolygó, ami soha nem nőtt fel" - mondta. "Ezért egyedülálló lehetőséget nyújt a bolygók fejlődésének tanulmányozására" Az űrhajós kamerái és műszerei a Kuiper-öv más lakóit is megvizsgálják, hiszen ott több ezer kis objektum kering. Stern szerint ezeknek az objektumoknak egy hatalmas gázóriás bolygót kellett volna alkotniuk, mint a négy külső bolygó, de valami nagyon rosszul sült el.
"A Plútón egy félig kialakult világot tanulmányozhatunk, egy világ melynek növekedése a terhesség második harmadában szakadt meg, ha fogalmazhatok így. Mindenhol máshol kész termékekkel találkozunk. Itt megvan az esély, hogy egy bolygó embrióját vehessük szemügyre. A bolygók eredetének tanulmányozása szempontjából egy alap szabványról beszélhetünk, olyan ez, mint egy régészeti ásatás a Naprendszer történelmében" - magyarázta Stern.
Alan Stern az amerikai Southwest Kutató Intézet munkatársa egyike azoknak, akik szorgalmazták az expedíció megvalósítását. Ő személy szerint nem kevesebb, mint 14 éve lobbizik az ügy érdekében, és most úgy tűnik eljött az ő ideje, a hónap elején ugyanis kinevezték a NASA által szép csendben jóváhagyott expedíció vezető tudósának. A NASA bejelentése felett szinte mindenki átsiklott, még Louis Friedman, a Planetary Society igazgatója is csak utólag, meglepve fogadta a hírt, pedig neki is nagy álma teljesült. A Columbia vizsgálatai és az iraki háborúba belemerült közvélemény nem is észlelte a rég várt küldetés jóváhagyását.
A jelenlegi technikákkal természetesen évekbe telik, mire elérik a bolygót. A New Horizons űrhajó 2006-ban indul a Jupiter irányába, amit egy év alatt ér el, majd a bolygó segítségével új löketet kapva indul a Plútó felé. Számítások szerint valamikor 2015 és 2017 körül éri el, ami főként azon múlik, hogy milyen rakétát alkalmaznak a kilövésénél. Először azonban meg kell építeni magát az űrhajót. Ez a Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának a feladata lesz, ahol "már vágják a fémet", ahogy Thomas Coughlin, a projekt vezetője fogalmazott.
Az expedíció olyan hosszú ideig lesz úton, hogy nagy a veszélye a technikai hibákból adódó kudarcnak, de sokan már azon is csodálkoztak, hogy egyáltalán elindul a Földről az űrhajó. A csúszások többsége pénzügyi problémákból adódott, de nagy szerepe volt a politikának is.
"Kevesebb időt vett volna igénybe a Naprendszer átszelése, mint a washingtoni bürokrácián átjutni" - utalt Stern a hosszas küszködésre. A közvélemény felől érkező nyomás 2000-ben érte el tetőpontját, amikor a NASA leállította a tervezett küldetést a költségek terebélyesedése miatt. A döntés nagy felzúdulást váltott ki, heteken belül 10000 levél tornyosult a NASA igazgatója asztalán. A közvélemény mellett a tudós társadalmat is érzékenyen érintette a döntés, a Nemzeti Tudományos Akadémia Kutatási Tanácsa első számú prioritásként jelölte meg az expedíciót a bolygótudomány szempontjából.
Mindez segített kikövezni a hó eleji bejelentéshez vezető utat, azonban a kérdés továbbra is fennáll. Miért költene bárki 500 millió dollárt, hogy eljusson egy jeges kőtömegre, ami csak 1430 mérföld átmérőjű, ami a Hold méretének csupán a fele és a tudósok többsége szerint nem is tekinthető bolygónak csupán egy túlsúlyos aszteroidának?
Erre Stern adta meg a választ. "A Plútó egy olyan bolygó, ami soha nem nőtt fel" - mondta. "Ezért egyedülálló lehetőséget nyújt a bolygók fejlődésének tanulmányozására" Az űrhajós kamerái és műszerei a Kuiper-öv más lakóit is megvizsgálják, hiszen ott több ezer kis objektum kering. Stern szerint ezeknek az objektumoknak egy hatalmas gázóriás bolygót kellett volna alkotniuk, mint a négy külső bolygó, de valami nagyon rosszul sült el.
"A Plútón egy félig kialakult világot tanulmányozhatunk, egy világ melynek növekedése a terhesség második harmadában szakadt meg, ha fogalmazhatok így. Mindenhol máshol kész termékekkel találkozunk. Itt megvan az esély, hogy egy bolygó embrióját vehessük szemügyre. A bolygók eredetének tanulmányozása szempontjából egy alap szabványról beszélhetünk, olyan ez, mint egy régészeti ásatás a Naprendszer történelmében" - magyarázta Stern.