SG.hu·
Nincs magyarázat a Plutó légkörének tágulására
Furcsa jelenséggel lepte meg a csillagászokat naprendszerünk legtávolabbi bolygója, a Plutó. A Naptól távolodva, ahelyett hogy zsugorodna, a bolygó légköre folyamatosan tágul.
Két egymástól független csillagász csapat is ugyanezt a következtetést vonta le a bolygó mögött áthaladó csillagok megfigyelésének köszönhetően. Már 14 éve, mióta a Plutó légkörét felfedezték, a bolygó egyenletesen távolodik a Naptól. Éppen ezért az egyre nagyobb hidegnek a légkör összeomlását, azaz visszafagyását kellene eredményeznie a felszínen.
Azonban a légkör nyomása megduplázódott, állítja Bruno Sicardy a francia Observatoire de Paris csillagásza és munkatársai. A hőmérséklet csökkenésnek elvileg meg kellene fagyasztania az atmoszféra egyes gázait, ami nyomáscsökkenést és a légkör összehúzódását idézné elő. A Plutó mögött elhaladt két csillag halványulási arányát tanulmányozva mindkét csapat megállapította, hogy a bolygó atmoszférája tágult, bár még így is egymilliószor ritkább, mint a Föld légköre.
A Hubble fotója a Plutóról
"Minden egyértelmű magyarázat, amit az atmoszféra tágulására tudnánk adni, az ebben az esetben nem állja meg a helyét" - mondta Michael Person, a másik tanulmány szerzője, az MIT csillagász csapatának vezetője. Person szerint esetleg elképzelhető hogy a bolygófelszínt borító jég vált sötétebbé, és ezáltal több napfényt szív magába, ami nagyobb gázkibocsátást eredményezhet. Egy másik lehetőség hogy a Plutó pályájából adódóan, egy eddig a Nap elől rejtett jégsapka látott szó szerint napvilágot. Sajnos egyik csapat sem tudja folytatni a furcsa jelenség megfigyelését a közeli jövőben. A Plutó együttállásai ritkák és nehezen előre jelezhetők, mivel a bolygó pályája sem ismert teljes mértékben.
"Ebben az évben már nem nyílik alkalom a bolygó tanulmányozására" - mondta Person. "Az elkövetkező pár évre van néhány időpontunk, azonban egyik sem teljesen biztos."
Az egyetlen lehetőség a NASA New Horizons expedíciója, amit már többször leállítottak, majd elindítottak. Jelenleg újra a megvalósítás stádiumában van, a tervezet szerint 2006-ig kellene elindulnia, viszont egy teljes évtizedre lesz szüksége, hogy elérje a perembolygót. A Plutó az egyetlen nagyobb égitest, amit még soha nem látogatott meg egyetlen űrszonda sem. Ennyi bizonytalanság után Person reméli ezúttal az expedíció tényleg elindul.
A Plutó és holdja, a Káron
"Nincs jobb a helyszíni méréseknél. Egy ilyen expedíció hatalmas segítséget jelentene" - tette hozzá.
A bolygó tanulmányozásában jelenleg a csillag együttállások jelentik a legnagyobb segítséget. A Plutó légkörét akkor fedezték fel, amikor egy izraeli csillagász, Noah Brosch észrevette, hogy egy csillag fénye ahelyett hogy kialudna, fokozatosan halványodik, miközben elhalad a bolygó mögött. Ezt követően egy 1988-as megfigyelés megerősítette a légkör létezését és összetételét molekuláris nitrogénben állapította meg, mint legvalószínűbb lehetőség, amit a Nap sugarai a jeges felszínből szabadítanak fel.
Két egymástól független csillagász csapat is ugyanezt a következtetést vonta le a bolygó mögött áthaladó csillagok megfigyelésének köszönhetően. Már 14 éve, mióta a Plutó légkörét felfedezték, a bolygó egyenletesen távolodik a Naptól. Éppen ezért az egyre nagyobb hidegnek a légkör összeomlását, azaz visszafagyását kellene eredményeznie a felszínen.
Azonban a légkör nyomása megduplázódott, állítja Bruno Sicardy a francia Observatoire de Paris csillagásza és munkatársai. A hőmérséklet csökkenésnek elvileg meg kellene fagyasztania az atmoszféra egyes gázait, ami nyomáscsökkenést és a légkör összehúzódását idézné elő. A Plutó mögött elhaladt két csillag halványulási arányát tanulmányozva mindkét csapat megállapította, hogy a bolygó atmoszférája tágult, bár még így is egymilliószor ritkább, mint a Föld légköre.
A Hubble fotója a Plutóról
"Minden egyértelmű magyarázat, amit az atmoszféra tágulására tudnánk adni, az ebben az esetben nem állja meg a helyét" - mondta Michael Person, a másik tanulmány szerzője, az MIT csillagász csapatának vezetője. Person szerint esetleg elképzelhető hogy a bolygófelszínt borító jég vált sötétebbé, és ezáltal több napfényt szív magába, ami nagyobb gázkibocsátást eredményezhet. Egy másik lehetőség hogy a Plutó pályájából adódóan, egy eddig a Nap elől rejtett jégsapka látott szó szerint napvilágot. Sajnos egyik csapat sem tudja folytatni a furcsa jelenség megfigyelését a közeli jövőben. A Plutó együttállásai ritkák és nehezen előre jelezhetők, mivel a bolygó pályája sem ismert teljes mértékben.
"Ebben az évben már nem nyílik alkalom a bolygó tanulmányozására" - mondta Person. "Az elkövetkező pár évre van néhány időpontunk, azonban egyik sem teljesen biztos."
Az egyetlen lehetőség a NASA New Horizons expedíciója, amit már többször leállítottak, majd elindítottak. Jelenleg újra a megvalósítás stádiumában van, a tervezet szerint 2006-ig kellene elindulnia, viszont egy teljes évtizedre lesz szüksége, hogy elérje a perembolygót. A Plutó az egyetlen nagyobb égitest, amit még soha nem látogatott meg egyetlen űrszonda sem. Ennyi bizonytalanság után Person reméli ezúttal az expedíció tényleg elindul.
A Plutó és holdja, a Káron
"Nincs jobb a helyszíni méréseknél. Egy ilyen expedíció hatalmas segítséget jelentene" - tette hozzá.
A bolygó tanulmányozásában jelenleg a csillag együttállások jelentik a legnagyobb segítséget. A Plutó légkörét akkor fedezték fel, amikor egy izraeli csillagász, Noah Brosch észrevette, hogy egy csillag fénye ahelyett hogy kialudna, fokozatosan halványodik, miközben elhalad a bolygó mögött. Ezt követően egy 1988-as megfigyelés megerősítette a légkör létezését és összetételét molekuláris nitrogénben állapította meg, mint legvalószínűbb lehetőség, amit a Nap sugarai a jeges felszínből szabadítanak fel.