Hunter
Kilövésre készül Európa első holdszondája
Európa első űrszondája, a SMART-1 hamarosan pályára állhat legközelebbi égi szomszédunk körül. Az űreszközzel Európa egyben először fogja kipróbálni saját ionhajtóművét, ami az elsődleges hajtómű szerepét fogja betölteni.
Az Európai Űrhivatal (ESA) SMART-1 űrszondáját július 15-én szállították át a Francia Guyana-i Kourou űrkikötőbe ahol már megkezdődött felkészítése az Ariane 5 hordozórakétán való utazásra, ami augusztus 28-án éjszaka fog lezajlani. A 367 kilogrammos űreszköz két kereskedelmi rakománnyal osztozik az Ariane-on, az Indiai Űrkutató Szervezet Insat 3E és az Eutelsat e-Bird kommunikációs műholdjaival. A három közül a SMART-1 a legkisebb, ezért a legalsó pozícióban fog utazni a henger alakú adapterben, ami azt jelenti, hogy a holdszondát állítják utolsóként pályára.
Egy Ariane-5 rakéta fogja útjára indítani a SMART-1-et a Hold felé
Egy hagyományos Ariane 5 hordozórakéta fog felelni a három űreszköz geostacionáris utazó pályára való állításáért, ahonnan a járművek már önerőből jutnak el végső működési pályáikra. A SMART-1 hosszú spirális pályán utazva 16 hónap alatt éri el végleges pozícióját, melyet ionhajtóműveivel tesz meg. A végső pálya eléréséhez igénybe veszi a Hold gravitációját, ami három átrepülés keretében zajlik le 2004 szeptemberében, októberében és novemberében. A Hold gravitációja végül decemberben "ejti foglyul" a szondát, ekkor újra beindítják a hajtóművet a lassításhoz és a magasság csökkentéséhez.
Az ionhajtomű kék színe a xenongáz semlegesítése közben alakul ki
A SMART-1 nem hagyományos űrszonda. Az ESA elsődlegesen a jövő űrkutatásának innovatív és kulcsfontosságú technikáinak demonstrálására tervezte a gépet, ami emellett példátlan részletességű tudományos tanulmányt készít holdunkról. A kifejezetten kis méretű szonda mindössze egy köbméter térfogatú, egy 14 méter széles, 1,9 kW teljesítmény leadására képes napcellasorral látták el, amely megközelítőleg 75 %-át adja le "napelektromos" meghajtó rendszer által megkövetelt mennyiségnek.
A SMART 1 a "kis küldetés a nagy technológiai fejlesztésért" angol rövidítése
Az elsődleges cél a fenti meghajtás tesztelése, ami a napcellákból származó elektromosságot alakítja töltéssel rendelkező részecskesugárrá, ez tolja az űrjárművet. Ezeket a hajtóműveket szokták ionhajtóműként emlegetni, mely a mérnökök szerint elengedhetetlen kelléke lesz a jövő űrexpedícióinak. Ezen felül kipróbálnak egy miniatürizált űrhajófelszerelést, egy navigációs rendszert, ami a jövőben lehetővé teszi az űrhajók automatikus kormányzását a Naprendszeren át, valamint elhelyeztek egy új rövidhullámú kommunikációs rendszert, ami lézersugárral létesít kapcsolatot a Földdel.
A SMART-1 vízjég után fog kutatni a Hold sarkvidékeinek közelében elhelyezkedő kráterekben, valamint a tudósok reményei szerint fényt deríthet a Hold a mai napig is bizonytalan eredetére, egyben rekonstruálhatja fejlődését topográfiájának, ásványainak és vegyi elemeinek feltérképezésével.
Az Európai Űrhivatal (ESA) SMART-1 űrszondáját július 15-én szállították át a Francia Guyana-i Kourou űrkikötőbe ahol már megkezdődött felkészítése az Ariane 5 hordozórakétán való utazásra, ami augusztus 28-án éjszaka fog lezajlani. A 367 kilogrammos űreszköz két kereskedelmi rakománnyal osztozik az Ariane-on, az Indiai Űrkutató Szervezet Insat 3E és az Eutelsat e-Bird kommunikációs műholdjaival. A három közül a SMART-1 a legkisebb, ezért a legalsó pozícióban fog utazni a henger alakú adapterben, ami azt jelenti, hogy a holdszondát állítják utolsóként pályára.
Egy Ariane-5 rakéta fogja útjára indítani a SMART-1-et a Hold felé
Egy hagyományos Ariane 5 hordozórakéta fog felelni a három űreszköz geostacionáris utazó pályára való állításáért, ahonnan a járművek már önerőből jutnak el végső működési pályáikra. A SMART-1 hosszú spirális pályán utazva 16 hónap alatt éri el végleges pozícióját, melyet ionhajtóműveivel tesz meg. A végső pálya eléréséhez igénybe veszi a Hold gravitációját, ami három átrepülés keretében zajlik le 2004 szeptemberében, októberében és novemberében. A Hold gravitációja végül decemberben "ejti foglyul" a szondát, ekkor újra beindítják a hajtóművet a lassításhoz és a magasság csökkentéséhez.
Az ionhajtomű kék színe a xenongáz semlegesítése közben alakul ki
A SMART-1 nem hagyományos űrszonda. Az ESA elsődlegesen a jövő űrkutatásának innovatív és kulcsfontosságú technikáinak demonstrálására tervezte a gépet, ami emellett példátlan részletességű tudományos tanulmányt készít holdunkról. A kifejezetten kis méretű szonda mindössze egy köbméter térfogatú, egy 14 méter széles, 1,9 kW teljesítmény leadására képes napcellasorral látták el, amely megközelítőleg 75 %-át adja le "napelektromos" meghajtó rendszer által megkövetelt mennyiségnek.
A SMART 1 a "kis küldetés a nagy technológiai fejlesztésért" angol rövidítése
Az elsődleges cél a fenti meghajtás tesztelése, ami a napcellákból származó elektromosságot alakítja töltéssel rendelkező részecskesugárrá, ez tolja az űrjárművet. Ezeket a hajtóműveket szokták ionhajtóműként emlegetni, mely a mérnökök szerint elengedhetetlen kelléke lesz a jövő űrexpedícióinak. Ezen felül kipróbálnak egy miniatürizált űrhajófelszerelést, egy navigációs rendszert, ami a jövőben lehetővé teszi az űrhajók automatikus kormányzását a Naprendszeren át, valamint elhelyeztek egy új rövidhullámú kommunikációs rendszert, ami lézersugárral létesít kapcsolatot a Földdel.
A SMART-1 vízjég után fog kutatni a Hold sarkvidékeinek közelében elhelyezkedő kráterekben, valamint a tudósok reményei szerint fényt deríthet a Hold a mai napig is bizonytalan eredetére, egyben rekonstruálhatja fejlődését topográfiájának, ásványainak és vegyi elemeinek feltérképezésével.