Hunter
Szputnyik 1: 45 éve kezdődött minden
Negyvenöt évvel ezelőtt indította el a Földről az egykori Szovjetunió a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et. A kosárlabda méretű űrhajó 84 kilogrammot nyomott és 98 percenként kerülte meg a bolygót. Mindenegyes körével Amerika technológiájának, politikai megbecsültségének és katonai erejének adott egy fricskát. Ez a szovjet műhold volt az "űrverseny" startpisztolya és hozta létre a NASA-t.
Négy és fél évtizeddel az esemény után - bár a Szputnyik 1 már régen visszatért - az esemény jelentősége változatlan maradt. Továbbra is fontos üzenetet közvetít a jelen és a jövő űrtervezőinek.
A Szputnyik meglepetésként érte az amerikaiak többségét. "A mozik és a televízió az ötvenes években tele volt az űrbe jutás elképzelésével. Ami meglepő volt, hogy a szovjetek voltak, akik fellőtték az első műholdat. Nehéz felidézni azt a hangulatot. Óvóhelyek, heves anti-kommunizmus, a fenyegető veszély érzete uralkodott mindenhol" - emlékezett John Logsdon a George Washington Egyetem Űrpolitikai Intézetének igazgatója.
Lodgson szerint a műhold kilövése inkább félelmet, mint meglepetést okozott, mivel ez azt jelentette, hogy az Egyesült Államok nincs többé biztonságban az óceán általi elszigeteltségében. "A kijelentés, miszerint aki a világűrt uralja, az a Földet is uralja hihetően hangzott és a Szovjetunió tette meg az első lépést ebbe az irányba" - tette hozzá. "Közel fél évszázad multán nehéz felfogni mekkora sokkot okozott a Szputnyik. A kilövések azóta rutinszerűvé váltak, a műholdak a modern élet részei."
Logsdon rámutatott, hogy Eisenhower elnöknek részben igaza volt, részben tévedett, amikor a Szputnyik jelentőségét bagatellizálni igyekezett. Egyrészről igaza volt, hogy a műhold nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, másrészről azonban két dologban is tévedett, állítja Logsdon.
"Lebecsülte az emberek reakcióját és képtelen volt csillapítani az aggodalmat. Ezen felül nem ismerte fel, hogy az űrbe jutás megváltoztathatja a földi életet."
A Szputnyik 1 1957-es sikeres felbocsátása kihívás volt Amerika számára, mind politikailag, mind technológiailag. A kialakult versenyben a legújabb technikák voltak a fegyverek és a presztízs a siker fokmérője. Az űrverseny alatt elért technológiai előrelépés átalakította a civil közösséget és a hadviselést is.
A Szputnyik 1-et hamarosan követte a Szputnyik 2, egy jóval nagyobb műhold, ami már utast is vitt, Lajka kutyát. Amerika kétségbeesett próbálkozása a grapefruit méretű Vanguard 1 volt, ami pár méter repülés után visszaesett a kilövő állásra, ahol fel is robbant. Amerika teljes pánikban várta a karácsonyt, szóba kerültek az űrből hulló atombombák is, idézte fel Paul Dickson aki könyvet is írt az eseményről. Nagy pofon volt a korábban kifigurázott szovjet technikai képességekről alkotott nézet számára. "Az emberek azzal viccelődtek, hogy nem kell félnünk egy bőrönd méretű orosz atombombától, mert nincs meg a technológiájuk, hogy bőröndöt készítsenek" - mondta Dickson. "Akkor már tudtuk, hogy rosszul ítéltük meg őket."
Dickson szerint a jövő újabb Szputnyik-szerű meglepetést tartogathat. "A következő ilyen esemény akkor következik be, amikor Kína valamikor jövőre két embert juttat az űrbe" - mondta Dickson.
A Szputnyik meglepetésként érte az amerikaiak többségét. "A mozik és a televízió az ötvenes években tele volt az űrbe jutás elképzelésével. Ami meglepő volt, hogy a szovjetek voltak, akik fellőtték az első műholdat. Nehéz felidézni azt a hangulatot. Óvóhelyek, heves anti-kommunizmus, a fenyegető veszély érzete uralkodott mindenhol" - emlékezett John Logsdon a George Washington Egyetem Űrpolitikai Intézetének igazgatója.
 |
| Szputnyik 1 |
Lodgson szerint a műhold kilövése inkább félelmet, mint meglepetést okozott, mivel ez azt jelentette, hogy az Egyesült Államok nincs többé biztonságban az óceán általi elszigeteltségében. "A kijelentés, miszerint aki a világűrt uralja, az a Földet is uralja hihetően hangzott és a Szovjetunió tette meg az első lépést ebbe az irányba" - tette hozzá. "Közel fél évszázad multán nehéz felfogni mekkora sokkot okozott a Szputnyik. A kilövések azóta rutinszerűvé váltak, a műholdak a modern élet részei."
Logsdon rámutatott, hogy Eisenhower elnöknek részben igaza volt, részben tévedett, amikor a Szputnyik jelentőségét bagatellizálni igyekezett. Egyrészről igaza volt, hogy a műhold nem jelent veszélyt a nemzetbiztonságra, másrészről azonban két dologban is tévedett, állítja Logsdon.
"Lebecsülte az emberek reakcióját és képtelen volt csillapítani az aggodalmat. Ezen felül nem ismerte fel, hogy az űrbe jutás megváltoztathatja a földi életet."
A Szputnyik 1 1957-es sikeres felbocsátása kihívás volt Amerika számára, mind politikailag, mind technológiailag. A kialakult versenyben a legújabb technikák voltak a fegyverek és a presztízs a siker fokmérője. Az űrverseny alatt elért technológiai előrelépés átalakította a civil közösséget és a hadviselést is.
A Szputnyik 1-et hamarosan követte a Szputnyik 2, egy jóval nagyobb műhold, ami már utast is vitt, Lajka kutyát. Amerika kétségbeesett próbálkozása a grapefruit méretű Vanguard 1 volt, ami pár méter repülés után visszaesett a kilövő állásra, ahol fel is robbant. Amerika teljes pánikban várta a karácsonyt, szóba kerültek az űrből hulló atombombák is, idézte fel Paul Dickson aki könyvet is írt az eseményről. Nagy pofon volt a korábban kifigurázott szovjet technikai képességekről alkotott nézet számára. "Az emberek azzal viccelődtek, hogy nem kell félnünk egy bőrönd méretű orosz atombombától, mert nincs meg a technológiájuk, hogy bőröndöt készítsenek" - mondta Dickson. "Akkor már tudtuk, hogy rosszul ítéltük meg őket."
Dickson szerint a jövő újabb Szputnyik-szerű meglepetést tartogathat. "A következő ilyen esemény akkor következik be, amikor Kína valamikor jövőre két embert juttat az űrbe" - mondta Dickson.