Hunter
A NASA is felfigyelt a "láthatatlanná" tévő kabátra
Kazutoshi Obana szürke, kapucnis kabátja nem csupán az eső ellen hatékony, gazdáját képes láthatatlanná is tenni. Tiszta időben, ha Obana magára ölti kabátját, egy speciális lencsén keresztül szemlélve a mögötte tevékenykedő emberek alakja kissé homályos, zöldes színben megjelenik az ominózus ruhadarabon, mintha egyszerűen keresztül látnánk rajta.
A találmányra az amerikai űrhivatal is felfigyelt, Philip Moynihan, a NASA Jet Propulsion Laboratory tudósa szerint az ötlet nagy lehetőségeket rejt az orvosi sebészet, az építészet, és a repülés területein is.
"Ez egy vetített valóság" - mondta Susumu Tachi, a Tokió Egyetem számítástechnikai tudományok és fizika professzora, találmánya legutóbbi bemutatója során. Tachi, aki egyben a Japán Virtuális Valóság Társaság egyik alapítója is, mikroszkopikus reflektorok alkalmazásával tervezte meg a kabátot, ami úgy viselkedik, mint egy mozivászon. Akkor is visszatükrözi a képeket, ha az anyag redőződik. Valójában Tachi "láthatatlanná" tevő kabátja egy kamera trükk. A kabát mögött egy kamera rejtőzik, ami egy projektorhoz van kötve, ez továbbítja a képet a kabát tükröződő felületére. Mivel nincs időeltolódás a kabátot viselő mögött zajló események és a vetített kép között, a nézőnek megvan az az illúziója, hogy átlát a kabáton.
"Szerintem hatalmas lehetőségek rejtőznek a technikában ha még csiszolnak rajta" - mondta Moynihan. Az egyik akadály, amit le kell küzdeniük, hogy a technológiát lekicsinyítsék és szabad szemmel is láthatóvá tegyék, magyarázta.
Tachi elismeri, hogy a technológiája számos helyen finomításra szorul, így a késztermék még éveket várathat magára. Moynihan elmondása szerint az amerikai hadsereg éveken át tanulmányozott hasonló elgondolásokat, mint futurisztikus álcázó rendszert. A kilencvenes évek közepén ő és egy másik tudós kieszeltek egy "alkalmazkodó álcázást" lopakodó, vagy páncélozott járművek számára, ami segíthet beleolvadni bármilyen környezetbe.
"Valami olyat akartunk, ami alkalmazkodik a fényváltozásokhoz, mivel a jelenlegi álcák bizonyos szögekből észrevehetők, és láthatók az infravörös fényben" - mondta Moynihan. Prototípus soha nem készült elképzelésükből, majd pénzszűke miatt a projekt is abbamaradt. Mégis Moynihan úgy véli, az alkalmazkodó álcázás egy napon lehetővé teszi a katonáknak, hogy felvételeket készítve környezetükről kéziszámítógéppel digitálisan átvihessék azokat ruházatukra. Mások, mint Richard Schowengerdt, katonai kutató úgy tekint a technológiára, mint titkos létesítmények elrejtésének módjára.
Tachi célja azonban nem a katonai alkalmazás. A jövőben a sebészeknek talán nem lesz szükségük a nagy bemetszésekre, ha olyan kesztyűt viselnek, amire a beteg testének éppen aktuális területéről készült CT felvételeket ki lehet vetíteni. Egy másik ötlet egy repülőgép pilótafülkéjének kibélelése a mikro reflektorokkal. Ha a pilóták a külvilágból a gép padlójára vetített képből felmérhetik milyen messze vannak a földtől, a kemény landolások átadhatók a múltnak.
A találmányra az amerikai űrhivatal is felfigyelt, Philip Moynihan, a NASA Jet Propulsion Laboratory tudósa szerint az ötlet nagy lehetőségeket rejt az orvosi sebészet, az építészet, és a repülés területein is.
"Ez egy vetített valóság" - mondta Susumu Tachi, a Tokió Egyetem számítástechnikai tudományok és fizika professzora, találmánya legutóbbi bemutatója során. Tachi, aki egyben a Japán Virtuális Valóság Társaság egyik alapítója is, mikroszkopikus reflektorok alkalmazásával tervezte meg a kabátot, ami úgy viselkedik, mint egy mozivászon. Akkor is visszatükrözi a képeket, ha az anyag redőződik. Valójában Tachi "láthatatlanná" tevő kabátja egy kamera trükk. A kabát mögött egy kamera rejtőzik, ami egy projektorhoz van kötve, ez továbbítja a képet a kabát tükröződő felületére. Mivel nincs időeltolódás a kabátot viselő mögött zajló események és a vetített kép között, a nézőnek megvan az az illúziója, hogy átlát a kabáton.
"Szerintem hatalmas lehetőségek rejtőznek a technikában ha még csiszolnak rajta" - mondta Moynihan. Az egyik akadály, amit le kell küzdeniük, hogy a technológiát lekicsinyítsék és szabad szemmel is láthatóvá tegyék, magyarázta.
Tachi elismeri, hogy a technológiája számos helyen finomításra szorul, így a késztermék még éveket várathat magára. Moynihan elmondása szerint az amerikai hadsereg éveken át tanulmányozott hasonló elgondolásokat, mint futurisztikus álcázó rendszert. A kilencvenes évek közepén ő és egy másik tudós kieszeltek egy "alkalmazkodó álcázást" lopakodó, vagy páncélozott járművek számára, ami segíthet beleolvadni bármilyen környezetbe.
"Valami olyat akartunk, ami alkalmazkodik a fényváltozásokhoz, mivel a jelenlegi álcák bizonyos szögekből észrevehetők, és láthatók az infravörös fényben" - mondta Moynihan. Prototípus soha nem készült elképzelésükből, majd pénzszűke miatt a projekt is abbamaradt. Mégis Moynihan úgy véli, az alkalmazkodó álcázás egy napon lehetővé teszi a katonáknak, hogy felvételeket készítve környezetükről kéziszámítógéppel digitálisan átvihessék azokat ruházatukra. Mások, mint Richard Schowengerdt, katonai kutató úgy tekint a technológiára, mint titkos létesítmények elrejtésének módjára.
Tachi célja azonban nem a katonai alkalmazás. A jövőben a sebészeknek talán nem lesz szükségük a nagy bemetszésekre, ha olyan kesztyűt viselnek, amire a beteg testének éppen aktuális területéről készült CT felvételeket ki lehet vetíteni. Egy másik ötlet egy repülőgép pilótafülkéjének kibélelése a mikro reflektorokkal. Ha a pilóták a külvilágból a gép padlójára vetített képből felmérhetik milyen messze vannak a földtől, a kemény landolások átadhatók a múltnak.
