Hunter

Einstein tévedett?

A Nemzetközi Űrállomás ultra-precíz órái és más űrexpedíciók eldönthetik vajon helytálló-e Albert Einstein relativitás elmélete, és drámai változásokat hozhatnak az univerzumról alkotott nézeteinkben.

Az 1905-ben megalkotott elmélet azt tartja, hogy ha egy megfigyelő egyenletes mozgással halad, - nem számít milyen gyorsan vagy milyen irányba - a fizika törvényei és a fény sebessége mindig azonos. Ha egy helyben állunk és elejtünk egy érmét, az egyenes vonalban leesik. Hasonlóan, ha mindezt egy mozgásban lévő autó belső terében tesszük, akkor is egyenes vonalban esik le. Mindazonáltal a legutóbbi elméletek, melyek megpróbálják kombinálni a gravitációt és a részecske fizikát, arra utalnak, hogy a relativitás nem minden esetben alkalmazható, viszont a térben és időben kialakuló változások nem könnyen mérhetők a Földön.

"A Nemzetközi Űrállomás, melyet rendkívül érzékeny órákkal szerelünk fel, ideális lesz az elmélet kipróbálására" - mondta Dr. Alan Kostelecky, az Indiana Egyetem fizikus professzora. "Ezeket a súlytalanság állapotában is hihetetlenül pontos órákat összehasonlítva, ahogy az űrhajó kering a Föld körül, parányi változások tapasztalhatók a ketyegés mértékében". Ez ellentmondana Einstein elméletének, mely szerint nem lehetne eltérés, ha különböző órákat ugyanabban a gravitációs környezetben összehasonlítunk.

A Nemzetközi Űrállomás
"Ilyen változások felfedezése felforgatná a tudományt és forradalmasítaná gondolkodásunkat a tér és idő alapvető szerkezetéről" - tette hozzá. "Betekintést nyerhetnénk világegyetemünk kialakulásába és működésébe"

Az űrbeli mérések számos előnnyel rendelkeznek a földiekkel szemben, mivel bolygónk forgástengelye és forgási sebessége állandó. Az űrben egy műhold keringési tengelye és sebessége azonban változhat, itt van lehetőség a sebesség növelésére. Az űrbeli mérések ezért sokkal érzékenyebbek a parányi változásokra, melyek megdönthetik a relativitás elméletét.

Kostelecky és munkatársai különleges órákat szándékoznak használni az űrállomáson. Például az egyik típus mézert - a lézer rokonát használja. A lézer fénykibocsátása helyett, a mézer egy meghatározott frekvencián mikrohullámú energiát bocsát ki, ami rendkívül sajátos ketyegést hoz létre.

Más óratípusok is tervben vannak, az elkövetkező küldetésekben több atomóra és egyéb szerkezetek, oszcillátorok is részt vesznek, melyek mind a NASA Alapvető Fizikai Programjának részei, emellett az ESA is kísérletezni fog egy atomóra együttessel az űrállomáson. Az állomáson kívül más küldetések is tesztelni fogják Einstein relativitás elméletét. A SpaceTime projekt három órát repítene el a Jupiter mellett, majd a Nap irányába zuhanna nagy sebességgel, ami a hullámvasút szabadesési részének egy extrém verziójához hasonlítható. A nagy sebesség az érzékeny tesztek új válfaját teszi lehetővé.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • moran #51
    integrálás:
    Szerintem csak idő kérédése, hogy kifejlesszék. Korábban pl. csak a Riemann-féle integrálás volt ismert, mellyel még végtelen tartományokban sem lehetett integrálni (pl. int(1/x^2, x=1..oo)ennek van értéke). Némi trükkel azonban ez is elvégezhető, ezt hívják improprius int-nek. Persze ez még nem az integrálfogalom kiterjesztése, de ma már vannak sokkal általánosabban alkalmazható integrálok, mint a Riemann. (Pl.: Lebesgue-int. szakadásos függvényekre, stb.)
    Másrészt ma sokkal többen foglalkoznak matematikával, mint az integrálás megszületésének idején, a baj inkább az, hogy a munka nagy része összehangolatlan, továbbá, hogy sok eredmény nem kerül publikálásra, és hogy az ember befogadóképessége korlátos. Hát ez hosszú lett.

    Gravitáció:
    A gravitáció jelenségének leírásánál azt szokták nehézségként említeni, hogy más mező esetében a mezőt létrehozó jelenség egy a mezőtől független térben jön létre. A gravitációs mezőnél éppen az a "baj", hogy a saját "hatáskörét" jelentő teret módosítja.
    Aki esetleg erről bővebben tud, írjon már, hátha jobban megértem...
  • bende #47
    A gáz csak azzal van, hogy egy körpályán haladó valami soha nem volt inerciarendszer. Na meg az egész speciális realtivitáselmélet a Michelson-Morley kisérlet eredményén áll vagy bukik. Ez az alap ( a fénysebesség állandó minden inerciarendszerben), ebből jön a Lorentz transzformáció, Einstein már csak összefűzte egy teljesen egyértelmű módon.

  • Zsooo #45
    "matrixot kellene matrix szerint integralni"
    Bizonyítottan nem lehet így integrálni, vagy csak még nem tudják, hogy hogyan lehet, illetve hogy lehet-e?
  • Bonewerkz #42
    hm... talan furcsa, de kb 60%at meg is ertettem:)) csak kar hogy ez nalunk nem eleg a szigora:(
  • Bonewerkz #40
    nyugi, en se vagyok okosabb:))
  • Bonewerkz #38
    predator: milyen proci volt??
  • Bonewerkz #37
    huje vagyok matekbol, de mi ha jol emlexem nem is tanultunk matrix integralast... tudtommal csak fuggvenyeket, kepleteket integraltunk... persze en csak sima info szakon vagyok, nem matinfon... talan ez is kozrejatszik... mindenesetre erdekes, hogy ilyen magas szintre fejlodott a matek, es nemt tudunk a csillagok kozott utazni... vagy talan csak pornep nem tud rola??
  • Bonewerkz #34
    nekem szinten lenne 1 kerdesem: a gravitonon kivul melyik reszecskek kozvetitik meg a gravitaciot? Leteznek antigravitonok?
  • Dikkma #33
    Na a topicban folyó beszélgetésből ez valamit jelent számomra is :D
  • Dikkma #32
    Elolvastam az első bekezdést, de így reggel fél nyolctól mostanáig focitvb-t nézve ez magasnak tűnik :P