51
  • moran
    #51
    integrálás:
    Szerintem csak idő kérédése, hogy kifejlesszék. Korábban pl. csak a Riemann-féle integrálás volt ismert, mellyel még végtelen tartományokban sem lehetett integrálni (pl. int(1/x^2, x=1..oo)ennek van értéke). Némi trükkel azonban ez is elvégezhető, ezt hívják improprius int-nek. Persze ez még nem az integrálfogalom kiterjesztése, de ma már vannak sokkal általánosabban alkalmazható integrálok, mint a Riemann. (Pl.: Lebesgue-int. szakadásos függvényekre, stb.)
    Másrészt ma sokkal többen foglalkoznak matematikával, mint az integrálás megszületésének idején, a baj inkább az, hogy a munka nagy része összehangolatlan, továbbá, hogy sok eredmény nem kerül publikálásra, és hogy az ember befogadóképessége korlátos. Hát ez hosszú lett.

    Gravitáció:
    A gravitáció jelenségének leírásánál azt szokták nehézségként említeni, hogy más mező esetében a mezőt létrehozó jelenség egy a mezőtől független térben jön létre. A gravitációs mezőnél éppen az a "baj", hogy a saját "hatáskörét" jelentő teret módosítja.
    Aki esetleg erről bővebben tud, írjon már, hátha jobban megértem...
  • bende
    #47
    A gáz csak azzal van, hogy egy körpályán haladó valami soha nem volt inerciarendszer. Na meg az egész speciális realtivitáselmélet a Michelson-Morley kisérlet eredményén áll vagy bukik. Ez az alap ( a fénysebesség állandó minden inerciarendszerben), ebből jön a Lorentz transzformáció, Einstein már csak összefűzte egy teljesen egyértelmű módon.

  • Zsooo
    #45
    "matrixot kellene matrix szerint integralni"
    Bizonyítottan nem lehet így integrálni, vagy csak még nem tudják, hogy hogyan lehet, illetve hogy lehet-e?
  • Bonewerkz
    #42
    hm... talan furcsa, de kb 60%at meg is ertettem:)) csak kar hogy ez nalunk nem eleg a szigora:(
  • Bonewerkz
    #40
    nyugi, en se vagyok okosabb:))
  • Bonewerkz
    #38
    predator: milyen proci volt??
  • Bonewerkz
    #37
    huje vagyok matekbol, de mi ha jol emlexem nem is tanultunk matrix integralast... tudtommal csak fuggvenyeket, kepleteket integraltunk... persze en csak sima info szakon vagyok, nem matinfon... talan ez is kozrejatszik... mindenesetre erdekes, hogy ilyen magas szintre fejlodott a matek, es nemt tudunk a csillagok kozott utazni... vagy talan csak pornep nem tud rola??
  • Bonewerkz
    #34
    nekem szinten lenne 1 kerdesem: a gravitonon kivul melyik reszecskek kozvetitik meg a gravitaciot? Leteznek antigravitonok?
  • Dikkma
    #33
    Na a topicban folyó beszélgetésből ez valamit jelent számomra is :D
  • Dikkma
    #32
    Elolvastam az első bekezdést, de így reggel fél nyolctól mostanáig focitvb-t nézve ez magasnak tűnik :P
  • mir
    #31
    "mert ugye a tér görbülése elméletileg jó magyarázat, csak a valósághoz nem sok köze van"

    Ezt most hallom eloszor. Lehet, hogy megsem kellett volna farasztanom magamat a fizikus szak elvegzesevel?"

    nem úgy értettem... úgy értettem, hogy a tér görbülése létezik, de ennek a megnyilvánulását még nem ismerjük a való világban.
    de ha te fizikus vagy, akkor meg nem nagyon van értelme vitázni, ok, tévedtem, én nem értek hozzá, csak tapogatózok a sötétben.
    és azt hogy érted, hogy "matrixot kellene matrix szerint integralni"? milyenek a mátrix-alapú függvények?
  • Lazarus
    #30
    A tömegsúly és a sebesség fordítottan arányos
  • G@b0r
    #29
    Lenne néhány kérdésem.
    1. Mi az az axiómarendszer?
    2. Mi az a graviton, hogy lehetséges az nincs tömegük és attól hogy nincs tömegük még mér kell feltétlenül fénysebességgel haladniuk?
  • braindance
    #28
    Gödel tétele (1931) összegezve: ha egy matematikai rendszerben minden igazság, amely a rendszer ezközeivel egyátalán kimondható (megfogalmazható), valamilyen módon a rendszeren belül be is bizonyítható, akkor ez a rendszer szükségszerűen ellentmondásos.
    Másféleképpen: ha egy formális rendszer ellentmondásmentes, akkor megfogalmazható benne olyan állítás, amely a rendszer keretein belül nem bizonyítható, se nem cáfolható. (...)
    Még kevésbé formalizáltan: Ha a logikánkkal minden igazságra nyitottak akarunk maradni, akkor a rendszerek váltogatása szükségszerű.

    (Mérő L., Új Észjárások)
  • Bonewerkz
    #24
    kuuuul:)) megyek megrendelni az x-wingemet !!! :D
  • mir
    #21
    hozzám a matematika áll a legközeleb. Godel a neve, valóban.
    tehát ha van 1 álíztás, amiről nem tudjuk eldönteni, hogy igaz/hamis, akkor az a rendszer hibás. és hibás rendszerből nem lehet hibátlan következtetéseket levonni. persze közelíteni lehet hozzá, csak nem értjük, hogy miért nem helyesek a mérések...(no persze nem az iskolai newton-mérővel)
    miért nem lett olyan nagy felfedezés?
    szerinted az utszán hány ember tudja azt, hogy mi az az axiómarendszer? és ebből hány tudná felfogni, hogy ez mind nem jó? és ha ez valóban mind nem jó, akkor miért hiszi mindenki azt, hogy jó? einstein csak nem tévedett.... ez lenne az általános vélekedés. egyszerűen nem hinné el 1 ember, hogy minden, amit 10-20-30 éve tanult, nem ér semmit sem. meg minek? egy átlagembert nem tesz az boldoggá, hogy az, amiről azt sem tudja, micsoda, hibás...

    Godel bizonyítása az amazonon. angol.


    gravitáció:
    mind a mai napig nem tudják, hogy tulajdonképpen mi is okozza(mert ugye a tér görbülése elméletileg jó magyarázat, csak a valósághoz nem sok köze van) ugye gyanítják a gravitonok létezését, de még senki sem bizonyította.
    és ha a gravitonok(már csak ha léteznek, természetesen) lehetnek tömeg nélküli részecskék is, és akkor is gyorsulhatnak fénysebességnél gyorsaban, és lehetnek végtelen energiájúak is(mivel semit sem tudunk arról, hogy egyáltalán léteznek-e, és ha léteznek, még lehetnek azok is), ezesetben a számelméleti axiómarendszer mond csődöt:D
    (na jó, csak einstein képlete alapján... merthogy 0-val nem osztunk)(a képletre persze megintcsak nem emléxem.)
  • mir
    #14
    1-2 dolog.
    volt valami matematikus vagy 50 éve ha jól emléxem, aki bebizonytotta, hogy nem létezik tökéletes axiómarendszer, soha nem lehet majd képletekkel pontosan leírni mindent. mellesleg ez a matematikus éhenhalt, mert azt hitte, hogy nincs olyan okos, mint a többi mat. akikkel együtt dolgozott, és azt hitte, hogy meg akarják, mérgezni, és ezért nem evett. ha valakit érdekel a neve, utánanézek. a matektanárom 4 hónap alatt felfogta a bizonyítást. ez vonatkozik mindenféle axiómarendszerre(számelmélet, fizika, geometria...)
    tehát ha van 1 axiómarendszered, és ahelyett találunk 1 obbat, akkor az 1 paradigmaváltás. ilyen paradigmaváltás volt a fizikában, amikor einstein a sok sok elméletével(nem csak a relativitáselmélettel) megfelelő alternatívát, pontosabb számítási lehetőségeket, több magyarázatot nyújtott, mint a newtoni fizika.
    ez a cikk azoknak szól, akik a fent iismertetett bizonyításról még csak nem is halottak. őket nyilván meghökkenti, hogy einsteinnek nem volt igaza.
    nekik mondom:
    ebben a galaxisban soha senkinek sem lesz igaza.
  • batyu
    #12
    imre:
    "...az erohatas maximalis fenysebesseggel terjed..."

    Ez nem mindig van igy,ugyanis nemreg talaltak arra peldat hogy gravitacios ero gyorsabb a fenynel,vagyis bizonyos korulmenyek kozott nem kell neki ido a terjedeshez.

    A pelda:
    van ket x tizezer fenyevtavolsagra 2 galaxis, csilagokkal,bolygokkal egyszoval hatalmas tomeggel. Ezek ugy kolcsonosen hatnak egymasra gravitacios erovel. "Forognak sajat tengyelyuk korul" is es a kolcsonos vonzas is valamilyen palyara kenyszeriti oket. Marmost ha az egyik megsemmisul,akkor a masiknak ugye kb 10000 evig azt kellene "hinni" hogy meg mindig hat ra ero.De nem hiszi,hanem azonnal valtozik a palyaja. Tehat az erohatas azonnal nem fenysebesseggel terjedt. Valami ter-ido gorbulettel probaljak magyarazni asszem...

    Batyu
  • TheZsenyka
    #10
    A relativitás elmélet a nagyléptékű jelenségek meghatározhatóságával foglalkozik - Einstein, bármennyire is szerette volna, nem alkalmas a kis léptékű rendszerek leírására amit a quantum-mechanika remél a lehető legjobban - sokszor statisztikai alapon - leírni. Én személy szerint azt gondolom, hogy a világegyetemben zajló jelenségek leírására nem létezik - és soha nem fog létezni - egyesített elmélet. Ha létezne ilyen elmélet, akkor sem lehetne bonyolult jelenségek leírására használni, mert bonyolultsága miatt ésszerűtlen időt venne igénybe az alkalmazása.
  • moran
    #8
    Az elméleti fizikusoknak az a dolguk, hogy modelleket alkotnak. Az alkalmazott fizika kipróbálja ezeket. A világ meg működik ezek nélkül is.:)
    De tényleg, mi csak különböző modellekkel próbáljuk közelíteni a valós folyamatokat, s ha elvárásainknak megfelelően, elég kicsi a hiba elégedettek lehetünk.
    Például az említett (atom)órák meglehetősen pontosak, de erre a pontosságra utca emberének erre abs nincs szüksége, amikor a buszra vár.
    Egyébként úgy tudom az Einstein-i relativitás-elmélet szupernagy tömegek esetén (pl. fekete lyukak)is gondokkal kűzd.
  • Veriel
    #6
    Megintcsak kiderul, hogy a tudomany is egy vallas.
  • TheZsenyka
    #4
    Viszont vedd figyelembe, hogy amennyiben egy elmélet nem bizonyítható kétségen kívül, akkor az elmélet is sántít. A relativitásnak is bizonyíthatónak kell lennie, különben nem több mint hosszú oldalakon fejtegetett számítások sorozata. Az alkalmazáskor derül ki a turpisság. Már ha kiderül.
  • TheZsenyka
    #3
    Öreg Einstein lehet hogy rossz szabadalmat lopott el amikor a szabadalmi hivatalban dolgozott fiatal korában? :)
  • Laci73
    #1
    Ezek szerint a pontos mérés is lehetetlen, hisz a pontosság is relatív...