Egy újonnan tervezett nukleáris reaktor, melyet amerícium izotópok működtetnek, lehetővé tenné, hogy mindössze 14 nap alatt elérjék a Marsot. Ez a hajtómű sokkal hatékonyabban biztosítaná a jövő űrhajóinak energiaellátását, mint a jelenlegi vegyi vagy más nukleáris alapú hajtóművek.

Yigal Ronen, a Ben-Gurion Egyetem nukleáris mérnöki karának professzora felfedezése szerint az americium-242m (Am-242m), ez az alig ismert mesterségesen előállított izotóp még akkor is kibírja a nukleáris hasadást, ha az egy mikron vastagságú rétegek között alakul ki. Ezek a vékony rétegek lehetővé teszik a hasadásos reakció melléktermékeinek, hogy könnyedén elszivárogtathassák az üzemanyag részecskéiket, ezáltal ionizálva és felmelegítve olyan anyagokat, mint a hidrogén, ami hajtóanyagként szolgálhat. "A gázt mágnesesen bezárjuk, így körülbelül 250000 fokos hőmérsékletet érhetünk el" - magyarázta Ronen. "Ekkora hővel másodpercenkénti 80 kilométeres sebességet kaphatunk."

Ronen becslései szerint egy ilyen hajtómű robotűrhajóban mindössze 375 gramm Am-242m-et igényelne naponta, vagy néhány kilót egy Föld-Mars utazás során. Az anyag előállítható egy másik izotóp besugárzásával. Ez egy olyan folyamat, mely Ronen szerint költséges, de keresztülvihető. Az amerícium használatának ötlete űrhajók meghajtásához még a kezdeti stádiumban van, hangsúlyozta a professzor. "Még nem készítettünk kidolgozott terveket" - mondta. "A reaktor kivitelezése, utántöltése, hőelvezetése és biztonsági ellátása egy ember által irányított jármű számára, még mind vizsgálatra vár".

A másik tényező, hogy amerícium vagy egyéb nukleáris anyag használata számos környezetvédelmi csoport heves ellenállásába ütközne. "A rádióizotópok használata az űrben nem kapcsolódik semmilyen valós gondhoz, ez főként politikai téma. Nem tudom, hogyan kezeljek egy olyan problémát, ami nem is létezik" - mondta Ronen.

Nem ez az egyetlen javaslat az űrutazások időtartamát lecsökkentő hajtóművekre. Az úgynevezett magnetoplazma rakéta mágneses mezőket és elektromagnetikus hullámokat használna a hidrogén felhevítésére, amely felvenné a versenyt az amerícium hajtóművel. Ezt a fejlesztést a NASA űrhajósa és plazmafizikusa Franklin Chang-Diaz vezeti, aki szerint így 90 napos lenne az utazás. Ronen azonban biztos benne, hogy az amerícium kulcs fontosságú lesz a jövő űr missziói számára. Ronen igyekszik maga mellé állítani a tudósokat, többek között a Nobel díjas Carlo Rubbia-t is, úgy tűnik nem is sikertelenül.