Hunter
Megértenénk az űrgyarmatosítók beszédét?
Ha az emberek nekivágnak erről a bolygóról egy űrexpedíciónak, ami akár két évszázadot is igénybe vesz, vajon képesek lesznek e leszármazottaik érthetően beszélni az itthon maradottakkal?
Ezt a kérdést vetette fel egy nyelvész professzor megkísérelvén kikalkulálni, milyen nyelvet beszélnek majd a gyarmatosítók, és az hogyan fejlődik az idők során. "Milyen nyelvet beszéljenek az utazók az expedíció elindításakor? Nyilvánvaló okokból egyazon nyelvet" - mondta Sarah Thomason, a University of Michigan munkatársa.
Ha a küldetés legénységét a világ számos pontjáról toborozzák össze, akkor felmerülhet a mesterséges nemzetközi nyelvek használata - mint az Eszperantó - ám azokat túl kevesen beszélik, hogy esélyesek legyenek a hivatalos nyelv címére. A leglogikusabb választás egy tényleges világnyelv lenne, vélekedik Thomason.
"Nem nehéz például genetikailag eltérő angolul beszélő embereket találni olyan országokban, mint Ghána vagy India, avagy erősen észlelhető a különbség az angolok, az amerikaiak és a világ különböző részeiből bevándorlók beszéde között".
Még ha induláskor minden utazó ugyanazon az oldalon is lenne nyelvileg, beszédük gyorsan átalakulna egy dialektusba, ami messze kerülne földi eredetijétől. A szóváltozások azért következhetnének be, mert a hosszútávú űrbéli környezet gyökeresen más, mint az otthon megszokott. Új szavak formálódnának, régiek tűnnének el.
"Az alapszókincs, mint apa, anya, fut, sétál, ül, megmaradna. Más szavak azonban - mint repülőgép, felhőkarcoló, autó és vonat - haszontalanok lennének az űrutazók számára" - magyarázta Thomason, aki szinte minden nyelvváltozást tanulmányozott már a montanai indiánokétól a 11. századi arabig.
Valójában 200 év alatt az űrnyelv magától nem mutálódna túl sokat az anyanyelvhez viszonyítva, a "telepesek" azonban tudatosan is igyekeznének elkülöníteni magukat földi társaiktól. Erre számos példa adódott eddig is. Kontinensről kontinensre, szigetről szigetre tekintve az angol nyelvű populációk sokféle tisztán elkülöníthető nyelvjárást alakítottak ki.
"A különálló, viszonylag hasonnemű dialektus akkor lesz észlelhető, amikor a gyermekek első generációja megszületik az űrhajón, ők már olyan nyelvjárásban fognak beszélni, ami különbözik szüleikétől és minden más a földön beszélt angol nyelvjárástól" - mondta Thomason.
Talán csak a Földdel tartott rádiókapcsolat segíthet épen tartani a nyelvi kötődéseket. "Ez megoldaná a problémát, egészen addig, amíg a hajó olyan messzire nem kerülne, hogy egy-egy üzenet közvetítése több évtizedet venne igénybe" - zárta le a beszélgetést Thomason, aki pénteken ismertette munkáját a Tudományos Előrelépések Amerikai Egyesülete ülésén.
Ezt a kérdést vetette fel egy nyelvész professzor megkísérelvén kikalkulálni, milyen nyelvet beszélnek majd a gyarmatosítók, és az hogyan fejlődik az idők során. "Milyen nyelvet beszéljenek az utazók az expedíció elindításakor? Nyilvánvaló okokból egyazon nyelvet" - mondta Sarah Thomason, a University of Michigan munkatársa.
Ha a küldetés legénységét a világ számos pontjáról toborozzák össze, akkor felmerülhet a mesterséges nemzetközi nyelvek használata - mint az Eszperantó - ám azokat túl kevesen beszélik, hogy esélyesek legyenek a hivatalos nyelv címére. A leglogikusabb választás egy tényleges világnyelv lenne, vélekedik Thomason.
"Nem nehéz például genetikailag eltérő angolul beszélő embereket találni olyan országokban, mint Ghána vagy India, avagy erősen észlelhető a különbség az angolok, az amerikaiak és a világ különböző részeiből bevándorlók beszéde között".Még ha induláskor minden utazó ugyanazon az oldalon is lenne nyelvileg, beszédük gyorsan átalakulna egy dialektusba, ami messze kerülne földi eredetijétől. A szóváltozások azért következhetnének be, mert a hosszútávú űrbéli környezet gyökeresen más, mint az otthon megszokott. Új szavak formálódnának, régiek tűnnének el.
"Az alapszókincs, mint apa, anya, fut, sétál, ül, megmaradna. Más szavak azonban - mint repülőgép, felhőkarcoló, autó és vonat - haszontalanok lennének az űrutazók számára" - magyarázta Thomason, aki szinte minden nyelvváltozást tanulmányozott már a montanai indiánokétól a 11. századi arabig.
Valójában 200 év alatt az űrnyelv magától nem mutálódna túl sokat az anyanyelvhez viszonyítva, a "telepesek" azonban tudatosan is igyekeznének elkülöníteni magukat földi társaiktól. Erre számos példa adódott eddig is. Kontinensről kontinensre, szigetről szigetre tekintve az angol nyelvű populációk sokféle tisztán elkülöníthető nyelvjárást alakítottak ki.
"A különálló, viszonylag hasonnemű dialektus akkor lesz észlelhető, amikor a gyermekek első generációja megszületik az űrhajón, ők már olyan nyelvjárásban fognak beszélni, ami különbözik szüleikétől és minden más a földön beszélt angol nyelvjárástól" - mondta Thomason.
Talán csak a Földdel tartott rádiókapcsolat segíthet épen tartani a nyelvi kötődéseket. "Ez megoldaná a problémát, egészen addig, amíg a hajó olyan messzire nem kerülne, hogy egy-egy üzenet közvetítése több évtizedet venne igénybe" - zárta le a beszélgetést Thomason, aki pénteken ismertette munkáját a Tudományos Előrelépések Amerikai Egyesülete ülésén.
