Hunter
Elektromágneses kilövéseket szeretne a NASA
A NASA kutatói azt vizsgálják vajon használható lenne-e az elektromágnesesség a rakéták űrbe juttatásához, ami nemcsak nagy technikai vívmány lenne, de drámaian csökkennének a kilövés költségeit is.
Egy űrhajó több százezer liter üzemanyagot éget el mire eléri a pályáját, a Marshall Űrrepülő Központ rakéta mérnökei éppen ezért kezdték vizsgálni, hogy az elektromágneses erő el tudná-e látni ezt a feladatot. Sokkal tisztább és biztonságosabb módja lenne az űrjárművek kilövésének, a költségvetésben jelentkező megtakarításról nem is szólva. A NASA reményei szerint tizedére csökkennének a kilövések költségei.
"Remélhetőleg le tudjuk csökkenteni a jármű által szállított üzemanyag súlyát, ezáltal csökkentve magának a járműnek a méretét is" - mondta a NASA tudósa, Kenneth House. "Így kevesebb üzemanyaggal több hasznos terhet juttathatnánk az űrbe." A mágneses lebegés - ahogy ők nevezik "maglev" - ellentétes mágneses polaritások felhasználásával emeli az űrhajót szállító fém szánt az indítósínről a magasba. A szán és a sínek mágneses mezeje taszítják egymást, előre lökve a járművet, ezáltal alakítva ki a meghajtást.
Tavaly tavasszal a NASA már ért el sikereket ezen a téren, egy modell repülőgépet lőttek ki, ami fél másodperc alatt óránkénti 100 kilométeres sebességre gyorsult fel. A kutatók magasröptű célokat tűztek ki a tervezet számára, ám egy jókora akadállyal szembe kell nézniük: a pénzhiánnyal. Mindössze 30000 dollár áll rendelkezésükre a projekt következő fázisához, éppen ezért az azonnali továbblépés hiányában nem zárkóznak el a hasonló projekteken dolgozó versenytársaiktól.
"Ez egy kutatás, ezért minden érdekel minket, ami ezt célozza" - mondta John Cole, a Marshall űrszállítási kutatások vezetője.
Az Egyesült Államok Haditengerészete is dédelget ilyen fejlesztéseket. Terveik szerint az anyahajóflotta vadászgépeinek felbocsátásánál alkalmaznák a mágneses kilövést. Ebben a projektben a Northrop Grumman és a General Atomics vesz részt, mint fejlesztési alvállalkozók.
"Nagyon erős meghajtó rendszerre van szükség ahhoz, hogy elegendő energiát biztosítson egy jókora repülő kilövéséhez egy futballpályányi hosszúságú kifutóról. Körülbelül két év múlva kerülhet sor a bemutatásra" - mondta John Rawls, a General Atomics elnökhelyettese.
A rakéták azonban jóval nagyobb kihívást jelentenek. A NASA következő lépése a modell után egy rakéta kilövése 240 km/h sebességgel egy 2 tonnát is elbíró sínről. Több NASA tudós szerint a mágneses kilövésekre akár 20 évet is várni kell, az űrhivatal egyik kutató partnere azonban ennél sokkal optimistább. "Öt éven belül megvalósítható a mágneses kilövést. A legtöbb technikai kihívást legyőztük, az arányosítás időszakába léptünk, amikor az aerodinamikai tulajdonságokat össze kell egyeztetnünk az űrhajóval és a kilövő egységgel" - mondta George Scelzo a chicago-i PRT Advanced Maglev Systems képviselője. Ahhoz azonban, hogy a fejlesztések a következő fázisba lépjenek, a NASA-nak és partnereinek több milliót kell összeszedniük.
Egy űrhajó több százezer liter üzemanyagot éget el mire eléri a pályáját, a Marshall Űrrepülő Központ rakéta mérnökei éppen ezért kezdték vizsgálni, hogy az elektromágneses erő el tudná-e látni ezt a feladatot. Sokkal tisztább és biztonságosabb módja lenne az űrjárművek kilövésének, a költségvetésben jelentkező megtakarításról nem is szólva. A NASA reményei szerint tizedére csökkennének a kilövések költségei.
"Remélhetőleg le tudjuk csökkenteni a jármű által szállított üzemanyag súlyát, ezáltal csökkentve magának a járműnek a méretét is" - mondta a NASA tudósa, Kenneth House. "Így kevesebb üzemanyaggal több hasznos terhet juttathatnánk az űrbe." A mágneses lebegés - ahogy ők nevezik "maglev" - ellentétes mágneses polaritások felhasználásával emeli az űrhajót szállító fém szánt az indítósínről a magasba. A szán és a sínek mágneses mezeje taszítják egymást, előre lökve a járművet, ezáltal alakítva ki a meghajtást.
Tavaly tavasszal a NASA már ért el sikereket ezen a téren, egy modell repülőgépet lőttek ki, ami fél másodperc alatt óránkénti 100 kilométeres sebességre gyorsult fel. A kutatók magasröptű célokat tűztek ki a tervezet számára, ám egy jókora akadállyal szembe kell nézniük: a pénzhiánnyal. Mindössze 30000 dollár áll rendelkezésükre a projekt következő fázisához, éppen ezért az azonnali továbblépés hiányában nem zárkóznak el a hasonló projekteken dolgozó versenytársaiktól.
"Ez egy kutatás, ezért minden érdekel minket, ami ezt célozza" - mondta John Cole, a Marshall űrszállítási kutatások vezetője.
Az Egyesült Államok Haditengerészete is dédelget ilyen fejlesztéseket. Terveik szerint az anyahajóflotta vadászgépeinek felbocsátásánál alkalmaznák a mágneses kilövést. Ebben a projektben a Northrop Grumman és a General Atomics vesz részt, mint fejlesztési alvállalkozók.
"Nagyon erős meghajtó rendszerre van szükség ahhoz, hogy elegendő energiát biztosítson egy jókora repülő kilövéséhez egy futballpályányi hosszúságú kifutóról. Körülbelül két év múlva kerülhet sor a bemutatásra" - mondta John Rawls, a General Atomics elnökhelyettese.
A rakéták azonban jóval nagyobb kihívást jelentenek. A NASA következő lépése a modell után egy rakéta kilövése 240 km/h sebességgel egy 2 tonnát is elbíró sínről. Több NASA tudós szerint a mágneses kilövésekre akár 20 évet is várni kell, az űrhivatal egyik kutató partnere azonban ennél sokkal optimistább. "Öt éven belül megvalósítható a mágneses kilövést. A legtöbb technikai kihívást legyőztük, az arányosítás időszakába léptünk, amikor az aerodinamikai tulajdonságokat össze kell egyeztetnünk az űrhajóval és a kilövő egységgel" - mondta George Scelzo a chicago-i PRT Advanced Maglev Systems képviselője. Ahhoz azonban, hogy a fejlesztések a következő fázisba lépjenek, a NASA-nak és partnereinek több milliót kell összeszedniük.