Hunter

Szuper Orosz űrsikló

Oroszország újra űr nagyhatalmi babérokra tör, a Burán űrsikló újraélesztési tervével. Még a Szovjet korszakból maradt relikvia további fejlesztését újabb, Dennis Titohoz hasonló kaliberű űrturisták szállításából, fogják finanszírozni.

A Burán a kilencvenes évek elején, az akkori orosz kormány megszorító intézkedéseinek köszönhetően a feledés homályába merült. Most viszont, a műhold fellövések növekedésével és a Nemzetközi Űrállomás fejlődésével, az orosz űrhivatal újra elérkezettnek látja a Burán idejét. Múlt héten az állami kézben lévő Energia cég, amely a Buránt építette, megnyitotta hangárait a Bajkonur Csillagvárosban, Kazahsztánban, hogy bemutassák a nyugati mérnököknek, a Burán készen áll és újból kilövésre vár. "Van jövője a programnak," - mondta Leonyid Guruskin, a bajkonuri indító központ igazgatója.

"A Burán az egyetlen, amely 100 tonnás teherbírással rendelkezik. Ha megnöveljük a hosszát, akár 200 tonnát is szállíthat. Nincs konkurenciája a Buránnak és nem is látom közeledni." Az elmondottakhoz tudni kell, hogy a többi űrsiklónak nem sokkal több a teherbírása, mint 20 tonna. Ezidáig az óriásgép mindössze egyetlen repülést hajtott végre, még 1988-ban. Legénység nélkül, kétszer kerülte meg a földet mielőtt leszállt volna az e célra épített kifutón. Az Energia két Burán típusú űrsiklót épített, és hozzá három hordozó rakétát. Míg a Szovjetunió szép lassan lemorzsolódott mellőlük, az Energia mérnökeit továbbra is támogatták, mivel a hadsereg úgy látta, hogy a Burán meghatározó lehet a rakétavédelmi rendszerben, amely az amerikai csillagháborús tervek mintájára készült. Az egyetlen import anyag a hőálló festék volt. A projekt 30000 embernek adott volna munkát és évente 30 kilövés volt tervbe véve. Végül az új orosz kormány 1992-ben megvonta a támogatást.


Az épületeket, ahol a Buránt tervezték és építették, sikeresen felújították és jelenleg a nyugati mérnökök bázisa, akik orosz Proton rakétákkal kereskedelmi műholdakat állítanak földkörüli pályára. A 4,5 kilométeres leszállópályát, melyet az űrsiklónak építettek, egy amerikai cég hozta rendbe, alkalmassá téve az Antonov szállítógépek, az egyetlen műholdszállításra alkalmas repülőgép számára. Akárcsak az összes orosz űrjármű és a nukleáris rakéták, melyen alapulnak, a Buránt is vízszintesen rakták össze, és sínen szállították a kilövő állásra, ahol függőleges helyzetbe emelték. A művelet néhány napig tartott. Minden szükséges berendezés a helyén van Bajkonurban, a hangárok fel vannak töltve tartalék alkatrészekkel és üzemanyagtartályokkal. "Az űrsiklót hidrogén, oxigén és kerozin hajtja. A gyorsító rakéták többször használhatóak." - mondta Gurushkin.

Az Energia úgy hiszi, hogy újra szerepet kaphat a Burán, mivel a Nemzetközi Űrállomásnak egyre nagyobb rakományok szállítására van szüksége. "Erről az időről álmodtunk" - mondta Gurushkin. Oroszország másik űrkutató cége, a Krunicsev, az Energia riválisa, de Alexander Kondratyev igazgató üdvözöl minden olyan megoldást, amivel felzárkózhatnak a nyugat mellé. "1990-ig nem mondhattuk el senkinek, hogy mit is csinálunk. Most viszont megmutathatjuk a világnak, mennyit is érünk." - mondta. A sors iróniája, hogy a Burán újjászületéséhez nyugatról érkezik a pénz. Az utóbbi 17 hónapban az orosz Protonok 17 műholdat jutattak fel, mellyel Oroszország több mint 100 millió dollárt keresett kilövésenként. Mindemellett, a NASA rosszallása ellenére, hamarosan további űrturistákat fognak szállítani az űrállomásra. "Már most is sok felszerelésünk van. Jelenleg bármelyiket fel tudjuk ajánlani és az használhatja, aki a legtöbbet fizet." - mondta Guruskin.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Frank #29
    A TV-ben nyilatkoztak a NASA emberei egy dokumentumfilmben a 90-es evek elejerol amikor megkezdodtek a targyalasok a kozos urallomas epitesenek lehetosegerol es elutazhattak CSillagvarosba valamint tapasztalatokat szerezhettek a Mir-rol is. Azt mondta a ficko, hogy le voltak dobbenve mert az oroszok kb az amerikai 70-es evek technikai szinvonalan alltak de megis olyan dolgokat oldottak meg amiket ok a hightech cuccaikkal sem tudtak.
  • Lez #28
    Ritkán van szükség nagy teherbírású űrhajókra? Ezt meg hol hallottad? Hidd el, ki tudják használni az extra teherbírást. Főleg, mert a műholdakat, és egyébb eszközöket úgy méretezik, hogy megoldható legyen a felvitel. Ha nagyobbat is föl tudnak vinni, akkor nagyobbat is fognak csinálni. Nehogy aszidd, hogy a nemzetköi űrállomáson nem örültek volna nagyobb helynek az űrhajósok. Azért akkorák a modulok amekkorák, mert ezt még föl tudták juttatni anélkül, hogy külön ki kellet volna fejleszteni valami új szállítóeszközt erre a célra. A NASA is kilóra adja ki az űrrepülők rakterét. És nem mennek föl csak azért, hogy 1 db 100 kilós valamit kidobjanak a zsilipen. Az is mindig fullra van pakolva. A nagyobb hasznos súly pedig pont a kilónkénti feljuttatási költségeket csökkenti.
  • OliApa #21
    mennyi hozzaszolas...
  • ixyon #18
    az energia nem vesz el, csak atalakul.
    na ez csak eszembejutott.
    azt monfdtak, hogy 2ot epitettek, es 1 ebbol etterem, azaz a amsik valoszinu kazahsztanban parkolt.
  • ixyon #13
    ja
    biztos jo az a buran, csak allt vagy 10 evet a hearazsban, mielott leporoltak, meg meg nem probaltak ki elesben. pontosabban mindossze * probaltak kii akkor is ther, meg iranyitas nelkul, vahy legalabbis minimalis iranyitassal.
    csak ez sokkal nagyobb, mint a challenger... es lehet, hogy akarmilyenqrvajo is a tervezes, bbiztosan nem 1 dolgot sporoltak ki belole...
  • Tomcat.no1 #6
    Szerintem ha ez az üzlet bejön nekik akkor lehet hogy tényleg lesz MIR2....
  • Dikkma #5
    Ha az oroszok csinálnak valami ilyent, az nem esik szét.
    Bár tök jó, hogy megcsinálják, de én inkább másra fordítanám a helyükben.
  • Lacc #1
    Lol, ez is biztos nagy, zsíros, és büdös, mint megannyi orosz minőségi termék. Csak szét ne essen gyújtáskor =).