Hunter
Szuper Orosz űrsikló
Oroszország újra űr nagyhatalmi babérokra tör, a Burán űrsikló újraélesztési
tervével. Még a Szovjet korszakból maradt relikvia további fejlesztését újabb,
Dennis Titohoz hasonló kaliberű űrturisták szállításából, fogják finanszírozni.
A Burán a kilencvenes évek elején, az akkori orosz kormány megszorító intézkedéseinek köszönhetően a feledés homályába merült. Most viszont, a műhold fellövések növekedésével és a Nemzetközi Űrállomás fejlődésével, az orosz űrhivatal újra elérkezettnek látja a Burán idejét. Múlt héten az állami kézben lévő Energia cég, amely a Buránt építette, megnyitotta hangárait a Bajkonur Csillagvárosban, Kazahsztánban, hogy bemutassák a nyugati mérnököknek, a Burán készen áll és újból kilövésre vár. "Van jövője a programnak," - mondta Leonyid Guruskin, a bajkonuri indító központ igazgatója.
"A Burán az egyetlen, amely 100 tonnás teherbírással rendelkezik. Ha megnöveljük a hosszát, akár 200 tonnát is szállíthat. Nincs konkurenciája a Buránnak és nem is látom közeledni." Az elmondottakhoz tudni kell, hogy a többi űrsiklónak nem sokkal több a teherbírása, mint 20 tonna. Ezidáig az óriásgép mindössze egyetlen repülést hajtott végre, még 1988-ban. Legénység nélkül, kétszer kerülte meg a földet mielőtt leszállt volna az e célra épített kifutón. Az Energia két Burán típusú űrsiklót épített, és hozzá három hordozó rakétát. Míg a Szovjetunió szép lassan lemorzsolódott mellőlük, az Energia mérnökeit továbbra is támogatták, mivel a hadsereg úgy látta, hogy a Burán meghatározó lehet a rakétavédelmi rendszerben, amely az amerikai csillagháborús tervek mintájára készült. Az egyetlen import anyag a hőálló festék volt. A projekt 30000 embernek adott volna munkát és évente 30 kilövés volt tervbe véve. Végül az új orosz kormány 1992-ben megvonta a támogatást.
Az épületeket, ahol a Buránt tervezték és építették, sikeresen felújították és jelenleg a nyugati mérnökök bázisa, akik orosz Proton rakétákkal kereskedelmi műholdakat állítanak földkörüli pályára. A 4,5 kilométeres leszállópályát, melyet az űrsiklónak építettek, egy amerikai cég hozta rendbe, alkalmassá téve az Antonov szállítógépek, az egyetlen műholdszállításra alkalmas repülőgép számára. Akárcsak az összes orosz űrjármű és a nukleáris rakéták, melyen alapulnak, a Buránt is vízszintesen rakták össze, és sínen szállították a kilövő állásra, ahol függőleges helyzetbe emelték. A művelet néhány napig tartott. Minden szükséges berendezés a helyén van Bajkonurban, a hangárok fel vannak töltve tartalék alkatrészekkel és üzemanyagtartályokkal. "Az űrsiklót hidrogén, oxigén és kerozin hajtja. A gyorsító rakéták többször használhatóak." - mondta Gurushkin.
Az Energia úgy hiszi, hogy újra szerepet kaphat a Burán, mivel a Nemzetközi Űrállomásnak egyre nagyobb rakományok szállítására van szüksége. "Erről az időről álmodtunk" - mondta Gurushkin. Oroszország másik űrkutató cége, a Krunicsev, az Energia riválisa, de Alexander Kondratyev igazgató üdvözöl minden olyan megoldást, amivel felzárkózhatnak a nyugat mellé. "1990-ig nem mondhattuk el senkinek, hogy mit is csinálunk. Most viszont megmutathatjuk a világnak, mennyit is érünk." - mondta. A sors iróniája, hogy a Burán újjászületéséhez nyugatról érkezik a pénz. Az utóbbi 17 hónapban az orosz Protonok 17 műholdat jutattak fel, mellyel Oroszország több mint 100 millió dollárt keresett kilövésenként. Mindemellett, a NASA rosszallása ellenére, hamarosan további űrturistákat fognak szállítani az űrállomásra. "Már most is sok felszerelésünk van. Jelenleg bármelyiket fel tudjuk ajánlani és az használhatja, aki a legtöbbet fizet." - mondta Guruskin.
A Burán a kilencvenes évek elején, az akkori orosz kormány megszorító intézkedéseinek köszönhetően a feledés homályába merült. Most viszont, a műhold fellövések növekedésével és a Nemzetközi Űrállomás fejlődésével, az orosz űrhivatal újra elérkezettnek látja a Burán idejét. Múlt héten az állami kézben lévő Energia cég, amely a Buránt építette, megnyitotta hangárait a Bajkonur Csillagvárosban, Kazahsztánban, hogy bemutassák a nyugati mérnököknek, a Burán készen áll és újból kilövésre vár. "Van jövője a programnak," - mondta Leonyid Guruskin, a bajkonuri indító központ igazgatója.
"A Burán az egyetlen, amely 100 tonnás teherbírással rendelkezik. Ha megnöveljük a hosszát, akár 200 tonnát is szállíthat. Nincs konkurenciája a Buránnak és nem is látom közeledni." Az elmondottakhoz tudni kell, hogy a többi űrsiklónak nem sokkal több a teherbírása, mint 20 tonna. Ezidáig az óriásgép mindössze egyetlen repülést hajtott végre, még 1988-ban. Legénység nélkül, kétszer kerülte meg a földet mielőtt leszállt volna az e célra épített kifutón. Az Energia két Burán típusú űrsiklót épített, és hozzá három hordozó rakétát. Míg a Szovjetunió szép lassan lemorzsolódott mellőlük, az Energia mérnökeit továbbra is támogatták, mivel a hadsereg úgy látta, hogy a Burán meghatározó lehet a rakétavédelmi rendszerben, amely az amerikai csillagháborús tervek mintájára készült. Az egyetlen import anyag a hőálló festék volt. A projekt 30000 embernek adott volna munkát és évente 30 kilövés volt tervbe véve. Végül az új orosz kormány 1992-ben megvonta a támogatást.
Az épületeket, ahol a Buránt tervezték és építették, sikeresen felújították és jelenleg a nyugati mérnökök bázisa, akik orosz Proton rakétákkal kereskedelmi műholdakat állítanak földkörüli pályára. A 4,5 kilométeres leszállópályát, melyet az űrsiklónak építettek, egy amerikai cég hozta rendbe, alkalmassá téve az Antonov szállítógépek, az egyetlen műholdszállításra alkalmas repülőgép számára. Akárcsak az összes orosz űrjármű és a nukleáris rakéták, melyen alapulnak, a Buránt is vízszintesen rakták össze, és sínen szállították a kilövő állásra, ahol függőleges helyzetbe emelték. A művelet néhány napig tartott. Minden szükséges berendezés a helyén van Bajkonurban, a hangárok fel vannak töltve tartalék alkatrészekkel és üzemanyagtartályokkal. "Az űrsiklót hidrogén, oxigén és kerozin hajtja. A gyorsító rakéták többször használhatóak." - mondta Gurushkin.
Az Energia úgy hiszi, hogy újra szerepet kaphat a Burán, mivel a Nemzetközi Űrállomásnak egyre nagyobb rakományok szállítására van szüksége. "Erről az időről álmodtunk" - mondta Gurushkin. Oroszország másik űrkutató cége, a Krunicsev, az Energia riválisa, de Alexander Kondratyev igazgató üdvözöl minden olyan megoldást, amivel felzárkózhatnak a nyugat mellé. "1990-ig nem mondhattuk el senkinek, hogy mit is csinálunk. Most viszont megmutathatjuk a világnak, mennyit is érünk." - mondta. A sors iróniája, hogy a Burán újjászületéséhez nyugatról érkezik a pénz. Az utóbbi 17 hónapban az orosz Protonok 17 műholdat jutattak fel, mellyel Oroszország több mint 100 millió dollárt keresett kilövésenként. Mindemellett, a NASA rosszallása ellenére, hamarosan további űrturistákat fognak szállítani az űrállomásra. "Már most is sok felszerelésünk van. Jelenleg bármelyiket fel tudjuk ajánlani és az használhatja, aki a legtöbbet fizet." - mondta Guruskin.