Hunter
Nem indulnak az űrsiklók az Alfa űrállomásra
A NASA újabb űrsikló indítását halasztotta el, mivel a földi irányítás úgy találta, hogy a nemzetközi űrállomáson lévő robotkar valamilyen rejtélyes betegségben szenved.
Az Atlantis űrsikló június eleji indítását már háromszor fújták le, végül szerdán tovább halasztották, egészen július 12-ig. Egy újabb késedelem arra kényszerítené az Atlantis-t, hogy szeptemberig már el se induljon.
Ez idő alatt a Discovery legénysége is várakozik, az eredeti júliusi időpont helyett csak augusztus 5-én indulhatnak a Kennedy Űrközpontból. A Discovery feladata a személyzet cseréje az Alfán.
Az űrállomás jelenlegi lakói, az orosz parancsnok Jurij Uszacsev és a két NASA űrhajós, Jim Voss és Suzan Helms a tervek szerint négy hónapot töltöttek volna az Alfán. Pénteken azonban elérkeztek tartózkodásuk századik napjához és egyelőre nincs határozott időpont ami a visszatérést illeti.
A késedelem oka az űrállomáson levő új robotkar körül keresendő. Nem sokkal az áprilisi érkezése után a 600 millió dolláros mobil darunál technikai problémák léptek fel még a tesztelési periódusban. A rendellenességet egy hibás szoftvernek tulajdonították, az utóbbi hetekben azonban a hibás részegység magától a gyógyulás útjára lépett ezzel nem kis fejtörést okozva a földi irányításnak, akiknek fogalmuk sincs arról, mi okozhatta a javulást. Egyelőre azonban elhalasztották az űrsiklók indításait azon okból, hogy szoftver patcheket küldjenek fel, és további teszteket végezzenek, amíg meg nem bizonyosodnak a kar tökéletes működéséről. A NASA valószínűleg hétfőn dönt arról, hogy tovább húzza-e az Atlantis és a Discovery indítását és folytassa a robotkar tesztelését a földi irányítással és az űrállomás legénységével.
A kanadai építésű kart arra tervezték, hogy az űrállomás külsején hernyószerű mozgással különböző adat és energia portokhoz csatlakozzon. A 15 méteres kar, amely jó néhány jelentős szerkezeti munka elvégzéséhez szükséges, hosszabb és kifinomultabb, mint az űrsiklókon található daruk. Az amerikai és orosz partner reményei szerint 2006-ig kellene befejezni a munka ráeső részét. Az első feladata egy zsilipkamra csatlakoztatása az űrállomáshoz, melyet a legénység az űrsétáknál használna. A 164 millió dolláros légzsilipet az Atlantis szállítaná a helyszínre. Amiért fontos, hogy ne húzódjon tovább az indulás időpontja, az a tény, miszerint július 17-től az űrállomás 3 hétre földkörüli pályára áll, ami kockázatossá teszi a dokkolást. augusztus 18-tól pedig a dokkolást segítő földi katonai állomások fognak leállni karbantartási munkálatok miatt.
Ha a NASA megváltoztatja az indulási időpontokat, akkor a harmadik Alfa legénységet fogják kiképezni a légzsilip robotkarral való elhelyezésére. Amit Uszacsevéknek kellett volna elvégezni azt lehetséges, hogy a Vlagyimir Dezurov, Frank Culbertson, Mihail Tyurin trió kapja majd feladatul.
Az Atlantis legénysége |
A késedelem oka az űrállomáson levő új robotkar körül keresendő. Nem sokkal az áprilisi érkezése után a 600 millió dolláros mobil darunál technikai problémák léptek fel még a tesztelési periódusban. A rendellenességet egy hibás szoftvernek tulajdonították, az utóbbi hetekben azonban a hibás részegység magától a gyógyulás útjára lépett ezzel nem kis fejtörést okozva a földi irányításnak, akiknek fogalmuk sincs arról, mi okozhatta a javulást. Egyelőre azonban elhalasztották az űrsiklók indításait azon okból, hogy szoftver patcheket küldjenek fel, és további teszteket végezzenek, amíg meg nem bizonyosodnak a kar tökéletes működéséről. A NASA valószínűleg hétfőn dönt arról, hogy tovább húzza-e az Atlantis és a Discovery indítását és folytassa a robotkar tesztelését a földi irányítással és az űrállomás legénységével.
A kanadai építésű kart arra tervezték, hogy az űrállomás külsején hernyószerű mozgással különböző adat és energia portokhoz csatlakozzon. A 15 méteres kar, amely jó néhány jelentős szerkezeti munka elvégzéséhez szükséges, hosszabb és kifinomultabb, mint az űrsiklókon található daruk. Az amerikai és orosz partner reményei szerint 2006-ig kellene befejezni a munka ráeső részét. Az első feladata egy zsilipkamra csatlakoztatása az űrállomáshoz, melyet a legénység az űrsétáknál használna. A 164 millió dolláros légzsilipet az Atlantis szállítaná a helyszínre. Amiért fontos, hogy ne húzódjon tovább az indulás időpontja, az a tény, miszerint július 17-től az űrállomás 3 hétre földkörüli pályára áll, ami kockázatossá teszi a dokkolást. augusztus 18-tól pedig a dokkolást segítő földi katonai állomások fognak leállni karbantartási munkálatok miatt.
Ha a NASA megváltoztatja az indulási időpontokat, akkor a harmadik Alfa legénységet fogják kiképezni a légzsilip robotkarral való elhelyezésére. Amit Uszacsevéknek kellett volna elvégezni azt lehetséges, hogy a Vlagyimir Dezurov, Frank Culbertson, Mihail Tyurin trió kapja majd feladatul.