SG.hu
Felrobbant a SpaceX óriásrakétája
A baleset ellenére sikeresnek tartják az indítást, amely értékes adatokat fog szolgáltatni.
Az Elon Musk vezette SpaceX ma délután lőtte fel a következő generációs Starship űrhajót a cég új, nagy teljesítményű Super Heavy rakétájának tetején, de a személyzet nélküli tesztrepülés percekkel később a jármű felrobbanásával ért véget. Bár a kétfokozatú rakéta nem jutott 32 kilométeres magasságon túlra, a SpaceX illetékesei ujjongtak, mert a tesztrepülés elsődleges célját, az új űrhajó felemelkedését sikerült elérni. A kétfokozatú 120 méter magas rakéta a texasi Brownsville-től keletre fekvő Starbase űrrepülőtérről indult, hogy a legjobb esetben is csak 90 perces bemutatkozó repülést végezzen. A valaha épített legnagyobb rakéta 5000 tonna folyékony oxigén- és metánhajtóanyaggal volt megrakva.
A felszállástól számítva alig négy perc után azonban nem tudott a terveknek megfelelően elválni a második fokozat a Super Heavy-től, és az űreszköz letért a pályájáról. Az űrhajó közel 32 kilométeres csúcsmagasságot ért el a megsemmisülés előtt. A Földről nem lehetett észrevenni, hogy a Super Heavy 33 darab Raptor hajtóművéből egy maroknyi már a repülés első pillanataiban meghibásodott. Körülbelül két perc múlva újabb hajtóművek romlottak el, összesen nyolc esett ki a rendszerből. Ez irányítási problémákhoz vezetett nagyjából abban a pillanatban, amikor a Starship fokozatának el kellett volna válnia a rakéta első fokozatától.
A SpaceX illetékesei a webes közvetítésben üdvözölték az indítást, sikeres tesztrepülésnek nyilvánítva ezt a rövid epizódot. A SpaceX főmérnöke, John Insprucker - aki a webes közvetítés egyik kommentátora volt - azt mondta, hogy a tesztrepülés rengeteg fontos adatot szolgáltat és megnyitja az utat a vállalat számára a további tesztek folytatásához. Elon Musk, a SpaceX alapítója, vezérigazgatója és főmérnöke a Twitteren közölte, hogy a Starship következő tesztindítására "néhány hónapon belül" kerül sor.
De miért ilyen hülyék a mérnökök, hogy egy ilyen látványos kudarcot ünnepeljenek? Mert egy ilyen hatalmas rakétánál olyan sok a hibalehetőség, annyi minden romolhat el, hogy a cél egyszerűen annyi volt, hogy a rendszert fellövésre kész állapotba hozzák, majd baj esetén azonosítsák a hibát és ki tudják javítani. Ez sokkal kaotikusabb módszer, mint a NASA-é, de sokkal gyorsabb is. A NASA dollármilliárdokat és egy évtizedet töltött a Space Launch System rakéta megépítésével, amely 2022 végén - az indítótorony sérülésétől eltekintve - szinte hibátlanul debütált. A NASA lineáris tervezési módszert követett, kiterjedt és költséges elemzésekkel kiegészítve, mert az SLS rakéta meghibásodása komoly kérdéseket vetett volna fel az ügynökség kompetenciájával kapcsolatban.
De a SpaceX megengedheti magának a "kudarcot". Megteheti, mert már három további Super Heavy áll fellövésre készen. A SpaceX 10 Super Heavy első fokozatot tud megépíteni annyi idő alatt, amennyi a NASA-nak egyetlen SLS rakétához kell. Ha az első öt elbukik, de a következő öt sikerül, melyik a jobb eredmény? Mi a helyzet két-három év múlva, amikor a SpaceX tucatnyi vagy több Super Heavy rakétát lő fel és tesz le, míg a NASA módszere évente egyetlen indítást tesz lehetővé? Tehát igen, a SpaceX rakétája ma felrobbant, de nemsokára újabb próbálkozás jön.
A SpaceX már korábban ezt a módszert követte a Raptor rakétahajtómű tervezésénél, amely a Super Heavy-t és a Starshipet is hajtja. Nyilvánvaló, hogy tovább kell dolgoznia azon, hogy ezeket a hajtóműveket megbízhatóbbá tegye mind a gyújtáskor, mind a teljes űrrepülés során. De a cég most már bőséges adatokkal rendelkezik e hajtóművek repülés közbeni teljesítményéről és a SpaceX közel napi egy hajtóművet tud gyártani. Pozitívum, hogy a Szövetségi Légügyi Hivatal megerősítette, hogy a teszt során nem történt sérülés. Ráadásul a rakéta legnagyobb megrendelője, a NASA is elégedett volt a teszttel.
A küldetés abból a szempontból viszont csalódás, hogy elmaradt a Starship űrhajó űrbe juttatása és a Föld légkörébe való visszatérése 97 kilométerre Hawaii partjaitól. Mindez hiperszonikus sebességgel történt volna, miközben lángoló hőséggel kellett volna szembenéznie, mielőtt a Csendes-óceánba zuhant volna. A Starship és a hordozórakéta első felszállása mégis kulcsfontosságú mérföldkő a SpaceX azon törekvésében, hogy a NASA újonnan indított emberes űrrepülési programja, az Artemis egyik fő partnereként űrhajósokat küldjön a Holdra és végül a Marsra.
Az Elon Musk vezette SpaceX ma délután lőtte fel a következő generációs Starship űrhajót a cég új, nagy teljesítményű Super Heavy rakétájának tetején, de a személyzet nélküli tesztrepülés percekkel később a jármű felrobbanásával ért véget. Bár a kétfokozatú rakéta nem jutott 32 kilométeres magasságon túlra, a SpaceX illetékesei ujjongtak, mert a tesztrepülés elsődleges célját, az új űrhajó felemelkedését sikerült elérni. A kétfokozatú 120 méter magas rakéta a texasi Brownsville-től keletre fekvő Starbase űrrepülőtérről indult, hogy a legjobb esetben is csak 90 perces bemutatkozó repülést végezzen. A valaha épített legnagyobb rakéta 5000 tonna folyékony oxigén- és metánhajtóanyaggal volt megrakva.
A felszállástól számítva alig négy perc után azonban nem tudott a terveknek megfelelően elválni a második fokozat a Super Heavy-től, és az űreszköz letért a pályájáról. Az űrhajó közel 32 kilométeres csúcsmagasságot ért el a megsemmisülés előtt. A Földről nem lehetett észrevenni, hogy a Super Heavy 33 darab Raptor hajtóművéből egy maroknyi már a repülés első pillanataiban meghibásodott. Körülbelül két perc múlva újabb hajtóművek romlottak el, összesen nyolc esett ki a rendszerből. Ez irányítási problémákhoz vezetett nagyjából abban a pillanatban, amikor a Starship fokozatának el kellett volna válnia a rakéta első fokozatától.
A SpaceX illetékesei a webes közvetítésben üdvözölték az indítást, sikeres tesztrepülésnek nyilvánítva ezt a rövid epizódot. A SpaceX főmérnöke, John Insprucker - aki a webes közvetítés egyik kommentátora volt - azt mondta, hogy a tesztrepülés rengeteg fontos adatot szolgáltat és megnyitja az utat a vállalat számára a további tesztek folytatásához. Elon Musk, a SpaceX alapítója, vezérigazgatója és főmérnöke a Twitteren közölte, hogy a Starship következő tesztindítására "néhány hónapon belül" kerül sor.
De miért ilyen hülyék a mérnökök, hogy egy ilyen látványos kudarcot ünnepeljenek? Mert egy ilyen hatalmas rakétánál olyan sok a hibalehetőség, annyi minden romolhat el, hogy a cél egyszerűen annyi volt, hogy a rendszert fellövésre kész állapotba hozzák, majd baj esetén azonosítsák a hibát és ki tudják javítani. Ez sokkal kaotikusabb módszer, mint a NASA-é, de sokkal gyorsabb is. A NASA dollármilliárdokat és egy évtizedet töltött a Space Launch System rakéta megépítésével, amely 2022 végén - az indítótorony sérülésétől eltekintve - szinte hibátlanul debütált. A NASA lineáris tervezési módszert követett, kiterjedt és költséges elemzésekkel kiegészítve, mert az SLS rakéta meghibásodása komoly kérdéseket vetett volna fel az ügynökség kompetenciájával kapcsolatban.
De a SpaceX megengedheti magának a "kudarcot". Megteheti, mert már három további Super Heavy áll fellövésre készen. A SpaceX 10 Super Heavy első fokozatot tud megépíteni annyi idő alatt, amennyi a NASA-nak egyetlen SLS rakétához kell. Ha az első öt elbukik, de a következő öt sikerül, melyik a jobb eredmény? Mi a helyzet két-három év múlva, amikor a SpaceX tucatnyi vagy több Super Heavy rakétát lő fel és tesz le, míg a NASA módszere évente egyetlen indítást tesz lehetővé? Tehát igen, a SpaceX rakétája ma felrobbant, de nemsokára újabb próbálkozás jön.
A SpaceX már korábban ezt a módszert követte a Raptor rakétahajtómű tervezésénél, amely a Super Heavy-t és a Starshipet is hajtja. Nyilvánvaló, hogy tovább kell dolgoznia azon, hogy ezeket a hajtóműveket megbízhatóbbá tegye mind a gyújtáskor, mind a teljes űrrepülés során. De a cég most már bőséges adatokkal rendelkezik e hajtóművek repülés közbeni teljesítményéről és a SpaceX közel napi egy hajtóművet tud gyártani. Pozitívum, hogy a Szövetségi Légügyi Hivatal megerősítette, hogy a teszt során nem történt sérülés. Ráadásul a rakéta legnagyobb megrendelője, a NASA is elégedett volt a teszttel.
A küldetés abból a szempontból viszont csalódás, hogy elmaradt a Starship űrhajó űrbe juttatása és a Föld légkörébe való visszatérése 97 kilométerre Hawaii partjaitól. Mindez hiperszonikus sebességgel történt volna, miközben lángoló hőséggel kellett volna szembenéznie, mielőtt a Csendes-óceánba zuhant volna. A Starship és a hordozórakéta első felszállása mégis kulcsfontosságú mérföldkő a SpaceX azon törekvésében, hogy a NASA újonnan indított emberes űrrepülési programja, az Artemis egyik fő partnereként űrhajósokat küldjön a Holdra és végül a Marsra.