SG.hu

Hangrobbanás nélkül lépi át a hang­sebességet az X-59

A NASA X-59-es csendes szuperszonikus repülőgépét a kaliforniai Palmdale-ben mutatták be. A NASA Quesst projektjének központi elemét úgy tervezték, hogy szuperszonikus sebességgel repüljön a hanghatárt áttörő repülőgépek által keltett hangrobbanás nélkül. Az európai és az amerikai kontinens felett 50 éve tilos átlépnie a polgári repülőgépeknek a hanghatárt, a Concorde is csak az óceán felett gyorsulhatott fel 2 Machra, így akarták megvédeni a hatóságok az embereket és a vagyontárgyakat a hang- és lökéshullámoktól.

A NASA úgy véli, hogy a probléma jobb tervezéssel orvosolható. Az ablakokat megrázó, állatokat megijesztő mennydörgés, a hangrobbanás sokkoló hatása helyett az X-59-est úgy tervezték, hogy csak egy halk "puffanást" produkáljon, amelyet a repülési és űrkutatási hivatal egy becsukódó autóajtó hangjához hasonlított. "Ma a szuperszonikus repülés mennydörgő hangrobbanással jár" - mondta Pam Melroy, a NASA helyettes adminisztrátora az összegyűlt közönség előtt. "Azok közülünk, akik a környéken élnek, jól ismerik ezt a hangot. De ez azt jelenti, hogy a lakott területek felett korlátozva van, jó okkal. Az X-59-es pedig áttöri ezt a korlátot. A gép aprólékosan megtervezett, finom döccenést produkál, ami a múlt bomlasztó robajához képest csak suttogás" - mondta Melroy. "Ez az áttörés újradefiniálja a kereskedelmi szuperszonikus utazás megvalósíthatóságát a szárazföld felett. Közelebb visz minket egy olyan jövőhöz, amelyet mindannyian megérthetünk: a New York és Los Angeles közötti repülési idő felére csökken."

A NASA célja az X-59-cel az, hogy meggyőzze az FAA-t és más légügyi hatóságokat, hogy a repülőgépek sebessége helyett a zajszint alapján írják át a szabályozásaikat. A NASA reményei szerint a szuperszonikus repülés decibelszintjének csökkentése meggyőzi a kormányt arról, hogy engedélyezzék a hangsebesség finom túllépését, ami a polgári repülés számára áldásos lehet.


Az X-59-es a tervek szerint még ebben az évben felszáll, a tesztek után pedig megkísérlik a szuperszonikus repülést. A hegyes orrú repülőgépet úgy tervezték, hogy el tudja érni a Mach 1,4-es sebességet, vagyis körülbelül 1700 km/órát. A nagy utasszállító repülőgépek általában 0,78 és 0,81 Mach közötti sebességgel repülnek. Az Air France és a British Airways által üzemeltetett, mára nyugdíjazott Concorde 1969-től 2003-ig biztosított szuperszonikus utasszállító járatokat. A gép képes volt elérni a Mach 2 sebességet, azaz körülbelül 2450 km/órát. Az Air France 4590-es járatának 2000. július 25-i halálos balesete, az ebből eredő gazdasági következmények, az alkatrészellátási problémák és más tényezők, mint például a 2001. szeptember 11-i terrortámadás utazási hatásai azonban arra késztették az Air France-t és a British Airwayst, hogy 2003-ban kivonják a gépet a forgalomból.

Miután a NASA megállapította, hogy az X-59 gyorsan és csendesen tud repülni, az amerikai űrügynökség tesztrepüléseket kíván végrehajtani több, egyelőre még nem meghatározott lakott terület felett, majd a helyi lakosoktól visszajelzéseket gyűjteni. Az eredményeket ezután továbbítják majd az FAA és a nemzetközi légügyi hatóságok felé, hogy a jövőben a hangrobbanások elfogadhatósága mellett érveljenek. Az X-59-es program költségei a teszteléssel együtt nyolc év alatt a jelentések szerint mintegy 632 millió dollárra rúgnak. A program eredeti szerződése, amelyet a NASA 2018-ban ítélt oda a Lockheednek, 247,5 millió dollárról szólt. Akkor a Lockhee azt remélte, hogy 2022-re leszállítja a gépet.


Az X-59 nem egy komoly utasszállító repülőgép, de még csak nem is annak prototípusa; inkább egy kísérleti konstrukció, amelynek célja, hogy bizonyítsa a jövőbeli repülőgépekbe beépíthető technológiát. Az X-59-es 33 méter hosszú és 10 méter széles, a hosszának csaknem egyharmada orr. A repülőgép kiemelkedő ormánya arra szolgál, hogy szétválassza a lökéshullámokat, amelyek egyébként hangrobbanást okozva egyesülnének. A repülőgép hajtóművét a farokrészen felülre szerelték, ami egy másik hangcsillapítási technika.

A pilótafülkéből való kilátás hagy némi kívánnivalót maga után, mivel nincs előre néző ablak. Ehelyett a pilóták a NASA által "eXternal Vision System"-nek nevezett rendszeren keresztül látnak majd, amely egy 4K monitor, amelyet egy sor nagy felbontású videokamera táplál. Melroy szerint az ablak hiánya szándékos mérnöki döntés volt, hogy a repülőgép csendes maradjon. És úgy véli, hogy ez az újítás más repülőgépek tervezése során is hasznosnak bizonyulhat. "Az X-59-es közvetlen alkalmazásán túl a külső látórendszer hatással lehet a jövőbeli repülőgépek tervezésére, ahol az előre néző ablak hiánya mérnöki okokból előnyösnek bizonyulhat, ahogyan nálunk is" - mondta. Az X-59-es, mint mondta, a hangrobbanás mérséklésére irányuló több évtizedes mérnöki kutatás csúcspontja. "Személy szerint nagyon izgatott vagyok, hogy ez a mérnöki csoda repülni kezd" - mondta.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • militavia #23
    Azért van ott, mert pénzbe kerülne leszendi és air policy miatt.
    Megjegyzem az F-35B-n nincs, pod formájában viheti. A kétüléses Gripenben sincs és talán EF Ty-ba sem.

    A tipikus légiharc rakéta azért máig IR célkeresével van felszerelve vagyis igyekszik a célpont forróbb hajtóművére rámenni.

    Ez a mondat úgy marhaság, ahogy van.
    A repülőgépek döntően már csak radarvezérlésű rakétákat hordoznak.
    Nem ritka lávány a pl. csak AIM-120-szal repülő F-15C.

    Ne haragudj, de a hsz-ed többi / nagy része sztereotipikus bugyutaság.
    Ha tényleg érdekel a téma, akkor ajánlom a csatornámat. Sokat kell tanulnod. Nagyon.

    Itt.
    Utoljára szerkesztette: militavia, 2024.02.14. 11:56:21
  • t_robert #22
    Persze mivel jellemzően levegő-levegő rakétát indítanak egymásra. De azért máig ott van a gépágyú is a vadászgépeken. Viszont ha egy nagyhatótávú rakétát indítanak egy vadászgépre és az észleli a rakétát még van esélye kitérni vagy valami megtévesztő céllal megkísérelni megzavarni a rakétát. A tipikus légiharc rakéta azért máig IR célkeresével van felszerelve vagyis igyekszik a célpont forróbb hajtóművére rámenni.Ezért dobálják ki a megtévesztő forró fényes magnézium alapú célokat a gépekből. Sokszor bejön. Vagy segíthet egy nagy sebességgel közeledő rakéta ellen a váratlan légi manőverrel kitérés. egy 3-szoros hangsebességgel közelítő rakéta nem tud olyan gyorsan reagálni a fordulóra. és háromszoros hangsebességgel nem lehet pár másodperc alatt újra ráfordulni a célra. Ráadásul egy messziről indított rakéta hajtóanyag korlátozott. Ha elvéti elsőre a célt, akkor annyi is a támadásnak. De mondjuk ha egy gépágyú megsoroz 800 méterről egy ellenséges célt az elöl nehezebb a kitérés. Persze nem 3-szoros hangsebességen lőnek rá a másik gépre, mert utol se éri a gépágyú lövedék a célt. :) Persze a mai gépágyúk olyan gyorsak, hogy elég pár tized másodpercig eltalálni a célt már az alatt is becsapódik 1-2 tucatnyi 30 mm-es robbanó gépágyú lövedék a célba. Az meg soha nem egy egészséges dolog a célnál. Azért lehetett látni a iraki és afgán harctereken, ha légi támogatást kértek mondjuk a tengerész gyalogosok, mert mondjuk tűz alávették őket egy védett épületből, ami ellen a kézifegyvereik karcsúak voltak megjelent 3-4 perc múlva egy A10-es csatarepűlő egy gau-7-es 30 mmes forgó csöves gépágyúval. Csak annyit lehetett hallani, hogy hirtelen felvisit a gépágyú pár tized másodpercre a közeledő gépen majd a célpontba csapódik pár tucat 30 mmes lövedék szitává lyuggatva az épületet és azokat akik benne vannak. A célpont kiiktatva mehettek tovább a tengerész gyalogosok. Na bár ennél kisebb a vadászgépek tűzereje, de azért a használt 23 vagy 30 mm-es gépágyú lövedékekből nem kellemes bekapni párat. Igaz tényleg nem 20 km-ről lövik ki és jóval közelebb kell kerülni a célhoz.
  • militavia #21
    WVR harcot nem igazán vívnak úgy 20+ éve, legalábbis a fejlett légierők. (USAF).
    Az 1999-es AF alatt minden kill BVR kill volt és ráadásul éjszaka.
  • t_robert #20
    Nem is lehet igazán légi harcolni nagyobb sebességen szokásos manőverező légi harcot vívni. Azzal a sebességgel legfeljebb menekülni lehet vagy üldözőbe venni egy másik gépet. A manőverező légi harcot a sűrűbb légkörben vívják hangsebesség alatt.
  • militavia #19
    Az F-22-őt és a MiG-31-et leszámítva semelyik vadászgép nem képes harcászati konfigban még az M1.7-et sem elérni. A J-20 még képes lehet erre és a Szu-57, de kb. ennyi. A külső függesztmények miatt valójában a 4. gen gépek póttartályok nélkül is légiharc konfigban 30 ezer lábon lényegében M1.4 fölé se nagyon tudnak gyorsítani az idő és a légiharc geometriája miatt.
  • militavia #18
    A rövid D check közötti üzemidő nem a szuperszonikus képességből jön. Az csak részben. Hanem abból, hogy katonai gépet rendszeresen húznak +7-9G és akár -2-3G-re is.

    A vadászgépek gépek élettartamuk 1-2%-át töltik a szuperszonikus sebesség tartományban. Vagy még annyit sem.
  • t_robert #17
    Amúgy a katonai szuperszonikus gépeket is csak indokolt esetben küldik fel hangsebesség főlé, hogy spóroljanak a költségekkel és az üzemidővel. És van még egy költség növelő tényező. a hangsebesség feletti repüléshez igen csak magasra kell felküldeni a gépeket, hogy el lehessen érni a ritkább légkörben a nagy sebességet. Az alsó légkörben nagyobb légellenállás mellett mondjuk föld közelében senki nem repül hangsebesség felett. 2-3-szoros hangsebességhez úgy 15-16 km magasra kell felmenni a géphez. a polgári hangsebesség alatti gépek tipikus repülési magasság 10 km körül van a hosszú távú utakon. Egy 3-5-szörös hangsebességhez meg simán fel kell menni 20-30 km magasba. A lég ellenállás változása nem lineárisan függ össze a sebességgel. vagyis kétszer olyan gyorsan repülve nem kétszeres a légellenállás ugyan olyan sürű lékörben.
    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2024.02.05. 12:04:43
  • t_robert #16
    És a üzemanyag fogyasztás csak egy része a költségeknek. Egy szuperszonikus utasszállító igen csak drága gép lesz alapból a beépített drágább technológia miatt. Ráadásul erősebb hajtóművek a nagy sebesség miatt fokozott igénybe vétel mind a motorokon, mind a gép szerkezetén. Ami gyakoribb karban tartás és kevesebb repülési óra két nagy javítás közt. Jól mutatja a szuperszonikus katonai gépek két generál javítás közti átlagos üzemideje. Egy katonai gépnél persze másodlagos a karbantartási költség, de egy polgári repülésre szánt gépnél kritikus. profitot kéne elérni nem pedig veszteséget...
  • Macropus Rufus #15
    akkor gondolom a linken lévő cikk hüleséget ír ugye? ;)
    https://phys.org/news/2019-03-concorde-technical-feat-financial-fiasco.html
  • Macropus Rufus #14
    nem osztottam semmit semmivel. Az infó innét van:
    https://phys.org/news/2019-03-concorde-technical-feat-financial-fiasco.html