SG.hu

Új anyagok és technológiák hozzák el a léghajók reneszánszát

A Pathfinder 1 egy elektromos léghajó, amelytől gyártója, az LTA Research azt reméli, hogy új korszakot indít a klímabarát légi közlekedés terén.

A hófehér léghajó olyan technológiákat alkalmaz, mint a fly-by-wire vezérlés, az elektromos motorok és a lidar érzékelés. Mérete három Boeing 737-esnél is hosszabbra méretezhető, és a tervek szerint több tonna rakományt lesz majd képes több száz kilométerre szállítani. "10 év vér, verejték és könnyek munkája volt" - mondta Alan Weston, az LTA vezérigazgatója. "Most meg kell mutatnunk, hogy megbízhatóan tud repülni valós körülmények között. És ezt meg is fogjuk tenni." Az ohiói Akronban az LTA Research egy még nagyobb léghajót, a Pathfinder 3-at tervezi. A vállalat végül egy léghajócsaládot szeretne létrehozni, amely katasztrófa esetén segítséget nyújtana ott, ahol az utak és repülőterek megsérültek, valamint nulla szén-dioxid-kibocsátású személyszállítást biztosítana.

A következő egy évben azonban a gigantikus léghajó a Szilícium-völgy egyik mérföldköve lesz, újszerű anyagait és rendszereit olyan cégek főhadiszállása közelében fogják tesztelni, mint a Google, a Meta és az Amazon. "Izgatott vagyok a lehetőség miatt, hogy nem csak egy léghajót építünk, hanem a most bemutatásra kerülő innovációkkal és technológiákkal megalapozzuk egy egész iparág létrehozását" - mondta Weston. Mindazonáltal a Pathfinder 1 124,5 méteres hosszával eltörpül a jelenlegi Goodyear léghajók, sőt még az orbitális rakéták indítására tervezett hatalmas Stratolaunch repülőgép mellett is. Bár külsejében hasonlít az 1930-as évekbeli gigantikus szerencsétlenül járt léghajóra, a Hindenburgra, és a Zeppelin által szállított utasszállító gondola felhasználásával készült, a Pathfinder 1 az alapoktól kezdve új anyagok és technológiák felhasználásával épült.

Az LTA léghajója gyúlékony hidrogén helyett héliumot használ felhajtógázként, amelyet 13 óriási nejloncellában tartanak, és az ütközésekre lidar-lézerrendszerek felügyelnek. A gázcellák körül 10 000 szénszál-erősítésű csőből és 3000 titáncsapból álló merev váz alkot védelmet, amelyet könnyű, szintetikus Tedlar-bőr vesz körül. Tizenkét, dízelgenerátorokkal és akkumulátorokkal működő elektromos motor teszi lehetővé a függőleges fel- és leszállást. Ezek akár 65 csomós (120 km/óra) sebességgel is képesek meghajtani a Pathfinder 1-et, bár a kezdeti repülések sokkal alacsonyabb sebességgel történnek majd.


A léghajó ma reggel lebegett ki csendben, sétatempóban a NASA Moffett Field-en lévő második világháborús hangárjából, a cég tucatnyi mérnöke, technikusa és földi személyzete kötelek segítségével irányította. Az egész művelet a sötétség leple alatt zajlott, nem azért, mert az LTA-nak valami rejtegetnivalója lenne, hanem mert a léghajó repülési tesztprogramja a reggeli nap első sugaraival kezdődött. A mintegy egymillió köbméternyi héliummal és időjárásálló polimerbőrrel felszerelt jármű első tesztje az volt, hogy miként reagál a kaliforniai napsütés melegítő hatására. "Kifinomult módszertannal rendelkezünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy statikus tesztek segítségével reprodukáljuk a valós körülményeket" - mondta Jillian Hilenski, az LTA vezető gépészmérnöke. "A dinamikus, hajón végzett repülési tesztek azonban jobb adatokat szolgáltatnak a léghajó egészségi állapotáról és hatékonyságáról."

Szeptember elején az FAA különleges légialkalmassági engedélyt adott ki a Pathfinder 1 számára, amely lehetővé tette a tesztrepüléseket a közeli Palo Alto repülőtéren és környékén, valamint a San Francisco-öböl déli része felett. Ezek a tesztek kezdetben csak néhány méterrel a föld felett történnek majd, a léghajó egy mobil háromlábú árbochoz lesz kötve. Ezeket egyszerű manőverek követik majd a Moffett Field körül, majd egy sor repülés következik az öböl felett. "A víz fölött való repülésnek több előnye is van" - mondta Weston. "Először is, a levegő simább az öböl felett, mint bárhol máshol. Ez nagyon fontos. És nincs nagy forgalom a felszínen, ez is nagy előny."

Weston a biztonságot tartja szem előtt, amikor azon dolgozik, hogy a merev léghajókat újra bevezesse Észak-Amerika - és végső soron a világ - légterébe. A Pathfinder 1 első 50 repülése, amelyre az FAA tanúsítványa vonatkozik, legfeljebb 500 méter magasan történő repülést tesz lehetővé, és két pilótát használnak, nem pedig egyetlen pilótát, amire egyébként a léghajónak szüksége lenne. "Egy kezemen meg tudom számolni a levegőnél könnyebb járműveket üzemeltető cégeket, és mindannyian sokat veszíthetünk, ha valakinek komoly problémája van" - mondta. Az LTA szorosan együttműködik az FAA-val annak érdekében, hogy bármit is épít a vállalat, az biztonságos és ésszerű utat járjon be a teljes körű tanúsításig. "Az utolsó ilyen léghajó szűzrepülése a Graf Zeppelin II volt 1938-ban" - jegyezte meg. "Az FAA akkor még nem is létezett."


Az eVTOL légitaxik, az elektromos repülőgépek és a hidrogénes meghajtás világában Weston elismeri, hogy a léghajók valószínűleg csak részmegoldást fognak jelenteni. "Nem látom, hogy a léghajók felváltanák a repülőgépeket" - mondta. "De látok egy olyan rést a léghajók számára, amely része lehet annak a közlekedési architektúrának, amely csökkenti a légi közlekedés szén-dioxid-kibocsátását." Egy másik fontos szerepkör lehet a természeti katasztrófák, például földrengések, vulkánkitörések és hurrikánok esetén történő reagálás.

Szergej Brin 2018-ban alapította a Global Support and Development (GSD) nevű nonprofit szervezetet, amelynek célja, hogy humanitárius segélyt nyújtson egy katasztrófa első 24-96 órájában. Akkoriban a Google-tulajdonosa még saját szuperjachtját használta arra, hogy orvosokat küldjön egy ciklon helyszínére a Csendes-óceán déli részén. A GSD azóta partnerségre lépett a YachtAid Global nevű nonprofit szervezettel, és most már saját, kifejezetten erre a célra épített hajóval, az MV Dawnnal is rendelkezik, amely az életmentő felszerelések mellett több tucat orvost és segélymunkást is gyorsan el tud szállítani.

A Pathfinder 1 a legénység, a vízballaszt és az üzemanyag mellett körülbelül négy tonna rakományt képes szállítani, de a jövőbeli humanitárius léghajóknak sokkal nagyobb kapacitásra lesz szükségük. Valószínűleg olyan szén-dioxid-mentes technológiákat fognak használni, mint a hidrogén üzemanyagcellák. Ez hosszú és lassú munkát jelent majd, mert az új technológiákat validálni kell, valamint bizonyítani az FAA és a fizető ügyfelek számára, hogy a szupernagy léghajók új generációja képes megfelelni a mai kereskedelmi repülőgépek általánosan kiváló biztonsági és megbízhatósági adatainak. "Megmutattuk magunknak, és reméljük, hogy a világ többi részének is meg tudjuk mutatni, hogy méretben és termelékenységben is méretezhető a munkánk" - mondta Weston. A Pathfinder 1 FAA kísérleti engedélye 2024 szeptemberében jár le.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • felemelő #23
    "Uhhh, az utolsó "példádat" jobb lett volna kihagyni :)"

    Nem érted te a logikáját.
    Hiszen ha nem utaznak azok az emberek, akkor nem is kell levegőt venniük... "ez tudott".
  • kvp #22
    "Ha az aerogél "buborékait" nitrogénnel töltöd fel, akkor jelentősen megnöveled a tömegét a vákuumos bubikhoz képest. Hiszen a vákuumhoz képest minden nehezebb."

    Szigetelesnek jo es csak a burkolat szendvicsenek a kozepen lenne egy vekony retegben, mint az alma heja.

    "Mert eddig akárhány aerogéles videót láttam, egyikben sem lebegett el, max lassan esett le. Pedig asszem néhány hidrogénes volt, szal könnyebb a levegőnél alapú."

    A legtobb aerogel jelenleg nyitott cellas, tehat levego van benne. A zartcellas, vakuum alaput csak 0 gravitacioban es kozel teljes vakuumban lehetne legyartani.

    "Én egy lufi szerűségre gondoltam amiben nincs semmi."

    Igen, ez a klasszikus 1670-es otlet, de meg mindig nem tudunk olyan eros gombot epiteni, ami konnyu es elbirja a jarmu teljes sulyat. (a burkolatra hato ero megegyezik az emeloerovel, ami legalabb akkora kell legyen mint a jarmu sulya) Lasd itt: https://en.wikipedia.org/wiki/Vacuum_airship

    Szerintem egy jo alaposan leszigetelt holegballon mukodhetne, amit felszallas utan viszonylag keves energia befektetesevel lehetne melegen tartani es levego boven van a legkorben. Persze a terfogata sokkal nagyobb lenne mint egy heliumos valtozatnak (kb. 25%-os az emelo ereje), de cserebe csak tiszta hoenergiat kellene beletolni, hogy felemelkedjen. Persze kerdes, hogy az egesz nem igenyelne-e osszessegeben tobb energiat mint egy hagyomanyos merevszarnyas repulo. (viszont szerintem ettol fuggetlenul mukodne)
  • Szefmester #21
    Ha az aerogél "buborékait" nitrogénnel töltöd fel, akkor jelentősen megnöveled a tömegét a vákuumos bubikhoz képest. Hiszen a vákuumhoz képest minden nehezebb. :D

    De egy vákuum alapú aerogélekkora méretben képes lenne lebegni? Vagy csak nagyon könnyű lenne? Mert eddig akárhány aerogéles videót láttam, egyikben sem lebegett el, max lassan esett le. Pedig asszem néhány hidrogénes volt, szal könnyebb a levegőnél alapú.
    Én egy lufi szerűségre gondoltam amiben nincs semmi. Van egy membrán ami megtartja bent a vákuumot. Mintha csak léghajó lenne, kiszorít annyi levegőt hogy felhajtóereje legyen, de a burkon kívül semmi sincs benne.
  • kvp #20
    "Azért én megnézném azt az anyagot ami képes lenne egy ekkora testnél a vákuumot megtartani a formájával egyetemben, és közben könnyű marad hogy a térfogat/tömeg arány miatt lebegni tudjon a cucc."

    Ezt hivjak zart cellas aerogelnek, de csak vakuumban es zero gravitacioban allithato elo. Szoval max. az urben gyarthato.

    "Habár vicces lenne a hidrogénes lufikat gyújtogatni egy szülinapi zsúron orosz rulettként, hogy kinek ég le először a sérója, vagy olvad rá a műszálas ruhája."

    Anno majus elsejeken joreszt csak acetilen (heggeszto) gazzal toltott lufikat lehetett venni. Egy esetrol tudok amikor egy kislany haja meggyulladt egy cigitol felrobbano lufitol.

    Egyebkent az aerogellel szigetelt holegballon (folia, aerogel, folia, meleg levego szendvics) is jo emelo erovel bir es relativ olcso, plusz nem gond a gaz utantoltese menet kozben, sot az aerogel burok akar nitrogennel is toltheto egy kis plusz emeloerohoz.
  • Szefmester #19
    Azért én megnézném azt az anyagot ami képes lenne egy ekkora testnél a vákuumot megtartani a formájával egyetemben, és közben könnyű marad hogy a térfogat/tömeg arány miatt lebegni tudjon a cucc.
  • Fefy #18
    Ezeket direkt hagytam ki. Az aerogél durván leegyszerűsítve egy nagyon porózus viszonylag nagy szilárdságú szivacs. A benne levő gáz határozza meg a súlyát. A vákuum pedig nagyon jó dolog, de pl egy lufi esetében ezt rakd bele úgy a lufiba, hogy az megtartsa a "felfújt" alakját. Lufi esetén emiatt még csak elméleti alternatíva sem lehet.
  • Tetsuo #17
    A vákumot kihagytad. Az sem reális mondjuk.
    Ahogy az aerogél sem. Annak pórusaiban is helyettesíteni kell a levegőt mással, éppúgy mint bármely tartályban...
  • Fefy #16
    Azért vicces az a kijelentésed, hogy minden ami nagy és hűteni kell, zabálja a héliumot.
    A legtöbb esetben a folyékony nitrogén (LN2) is bőven elegendő, amivel tele van a légkör, csak meg kell kérni megfelelő energiamennyiség belepumpálásával, hogy ugyan cseppfolyósodjon már.
  • Fefy #15
    Azért nem sok levegőnél könnyebb gáz van, ami nem veszélyes.
    Ha csak a wikipedia ide vonatkozó oldalát megnézzük: etilén, hidrogén-cianid, hidrogén-fluorid, metán, ammónia, szénmonoxid, hidrogén, acetilén.
    A fentiek csoportosítva:
    gyúlékony: etilén, metán, hidrogén, acetilén
    mérgező: szénmonoxid, ammónia, hidrogén-cianid, hidrogén-fluorid (a szénomoxidtól megfulladsz, a többi meg maró/erősen mérgező)
    A wikin szereplő további gázok: neon, hélium, nitrogén
    Az első kettő nem a csapból folyik. Nitrogénből van elég, viszont teherhordásra nem alkalmas, mivel 1-2%-al könnyebb, mint a levegő. Valószínűleg még egy lufit sem képes felemelni.

    Vízgőz, meleg levegő nem játszik, mert ehhez melegen kell tartani mindkettőt.

    Szóval nem olyan könnyű helyettesíteni a héliumot még lufik esetében sem, mivel nem sok alternatíva van. Vagy mérgező, vagy gyúlékony, vagy ugyanolyan ritka mint a hélium. Előbbi nem szerencsés, utóbbi (gyúlékonyság) pedig mégannyira sem. Habár vicces lenne a hidrogénes lufikat gyújtogatni egy szülinapi zsúron orosz rulettként, hogy kinek ég le először a sérója, vagy olvad rá a műszálas ruhája.
  • kvp #14
    "És mik azok a levegőnél könnyebb gázok??"

    https://en.wikipedia.org/wiki/Lifting_gas