Berta Sándor
Hatékony alternatívát jelenthetnek a fél-tengeralattjárók
Az ilyen járművek számos polgári és katonai feladatra alkalmazhatók.
A Washingtoni Állami Egyetem munkatársai kutatási célokból egy pilóta nélküli úgynevezett fél-tengeralattjárót készítettek, amely a klasszikus tengeralattjáró és egy hagyományos hajó ötvözetének tekinthető. Ezeket a járműveket sokkal olcsóbban lehet előállítani, hatékonyabban tudnak mozogni és jóval nehezebb felderíteni.
A fél-tengeralattjárók nem csak katonai célokra alkalmasak, hanem ugyanúgy használhatók a kereskedelmi hajózásban vagy kutatási célokra is. Katonai szempontból a fél-tengeralattjárók előnyei többé-kevésbé magától értetődőek: mivel csak egy nagyon kis részük emelkedik ki a vízből, így a radarrendszerek nagyon nehezen tudják észlelni azokat. Az autonóm képességeik a katonai műveletekben is előnyösek, például tökéletesek kémkedésre. Kicsi az ellenállásuk a vízben, nem keltenek nagy hullámokat, továbbá sokkal kevesebb üzemanyagot igényelnek. Sőt, a vízből kiemelkedő antenna is döntő előnyt jelent a klasszikus tengeralattjárókkal szemben, mivel az adatfogadás és -átvitel sokkal könnyebb. Az ilyen egységek testének ráadásul nem kell nagy víznyomást elviselniük, ami viszonylag alacsony gyártási költségeket eredményez.
"Egy félig merülő járművet viszonylag olcsón lehet megépíteni, nehezen felderíthető és át lehet vele szelni az óceánokat. A felszíni hajókhoz képest nem annyira érzékeny a hullámokra, mivel a test nagy része a víz alatt van, így gazdasági előnyei is vannak" - nyilatkozta Konsztantyin Matvejev, a Washingtoni Állami Egyetem professzora.
A kutatók rámutattak, hogy a megépített prototípus rendkívül kicsi, de az előnyös tulajdonságok a sokkal nagyobb fél-tengeralattjárókra is átültethetők. A prototípus a boltokban kapható és 3D-nyomtatókkal készített alkatrészekből épült, s a tesztek során gyorsan mozgott és alacsony légellenállással rendelkezett. A maximális sebessége 1,5 méter/másodperc volt, de nagyobb sebességnél a víz fölé emelkedett, nagyobb hullámokat keltve és több energiát fogyasztva, míg alacsonyabb sebességnél szinte teljesen elmerült és alig keltett hullámzást.
A szakemberek a járművet szonárral is felszerelték és a segítségével feltérképezték a Washington állambeli Pullman közelében lévő víztározó fenekét, hogy teszteljék az adatgyűjtési és az adattovábbítási képességét. Bár az egység még nem teljesen autonóm, de előre beprogramozható, hogy meghatározott módon viselkedjen, például egy bizonyos útvonalat egyedül járjon be vagy bizonyos tárgyakra úgy reagáljon, hogy követi azokat vagy elmegy a közelükből.
A Washingtoni Állami Egyetem munkatársai kutatási célokból egy pilóta nélküli úgynevezett fél-tengeralattjárót készítettek, amely a klasszikus tengeralattjáró és egy hagyományos hajó ötvözetének tekinthető. Ezeket a járműveket sokkal olcsóbban lehet előállítani, hatékonyabban tudnak mozogni és jóval nehezebb felderíteni.
A fél-tengeralattjárók nem csak katonai célokra alkalmasak, hanem ugyanúgy használhatók a kereskedelmi hajózásban vagy kutatási célokra is. Katonai szempontból a fél-tengeralattjárók előnyei többé-kevésbé magától értetődőek: mivel csak egy nagyon kis részük emelkedik ki a vízből, így a radarrendszerek nagyon nehezen tudják észlelni azokat. Az autonóm képességeik a katonai műveletekben is előnyösek, például tökéletesek kémkedésre. Kicsi az ellenállásuk a vízben, nem keltenek nagy hullámokat, továbbá sokkal kevesebb üzemanyagot igényelnek. Sőt, a vízből kiemelkedő antenna is döntő előnyt jelent a klasszikus tengeralattjárókkal szemben, mivel az adatfogadás és -átvitel sokkal könnyebb. Az ilyen egységek testének ráadásul nem kell nagy víznyomást elviselniük, ami viszonylag alacsony gyártási költségeket eredményez.
"Egy félig merülő járművet viszonylag olcsón lehet megépíteni, nehezen felderíthető és át lehet vele szelni az óceánokat. A felszíni hajókhoz képest nem annyira érzékeny a hullámokra, mivel a test nagy része a víz alatt van, így gazdasági előnyei is vannak" - nyilatkozta Konsztantyin Matvejev, a Washingtoni Állami Egyetem professzora.
A kutatók rámutattak, hogy a megépített prototípus rendkívül kicsi, de az előnyös tulajdonságok a sokkal nagyobb fél-tengeralattjárókra is átültethetők. A prototípus a boltokban kapható és 3D-nyomtatókkal készített alkatrészekből épült, s a tesztek során gyorsan mozgott és alacsony légellenállással rendelkezett. A maximális sebessége 1,5 méter/másodperc volt, de nagyobb sebességnél a víz fölé emelkedett, nagyobb hullámokat keltve és több energiát fogyasztva, míg alacsonyabb sebességnél szinte teljesen elmerült és alig keltett hullámzást.
A szakemberek a járművet szonárral is felszerelték és a segítségével feltérképezték a Washington állambeli Pullman közelében lévő víztározó fenekét, hogy teszteljék az adatgyűjtési és az adattovábbítási képességét. Bár az egység még nem teljesen autonóm, de előre beprogramozható, hogy meghatározott módon viselkedjen, például egy bizonyos útvonalat egyedül járjon be vagy bizonyos tárgyakra úgy reagáljon, hogy követi azokat vagy elmegy a közelükből.