Gyurkity Péter
Távoli exobolygót pillantottak meg
Kivételes jellemzői miatt bukkantak a planétára, amelyet közvetlenül is szemügyre vehetünk.
Az exobolygászat területén kivételesnek számít a távoli bolygók megpillantása, ezeket ugyanis alapvetően két eltérő módszerrel regisztrálják, amelyek közvetett visszaigazolásra épülnek. Most egy egyetemi hallgató előtt adódott különleges lehetőség, amellyel (némi szerencsével) élni is tudott, így közvetlen módon figyelhetett meg egy igencsak méretes példányt.
A Hawaii Egyetem közleményében arról olvashatunk, hogy a tőlünk nagyjából 35 fényévnyire lévő exobolygót a COol Companions ON Ultrawide orbiTS (COCONUTS) névre hallgató program keretében figyelték meg, amely nevének megfelelően olyan planétákat vesz célkeresztbe, amelyek óriási pályán mozognak saját, igencsak hűvös csillaguk körül. Ez teszi ugyanis lehetővé a fent említett közvetlen megfigyelést, amelynek révén nem a bolygók csillagra mért hatását, illetve a csillag előtt való áthaladást regisztráljuk, hanem meg is pillantjuk azt, ami a csillagászok számára nagyon ritkán adatik meg. A most bejegyzett példány jól illeszkedik a program kereteibe, ezért is sikerülhetett a megfigyelés.
Az immár COCONUTS-2b névre hallgató exobolygó óriási, ugyanis még a Jupiternél is hatszor méretesebb, saját csillagától pedig 6471 Csillagászati Egységre kering az óriási pályán – ez utóbbi adat jobb érthetősége érdekében érdemes megjegyezni, hogy a tőlünk legtávolabbi, általunk fellőtt két szonda, a Voyager 1 és 2, nagyjából 120-125 CSE távolságra van a Földtől. A csillagászok becslése alapján 1,1 millió év alatt tesz meg egy teljes kört a bolygó, emellett azonban az is nagy segítséget jelent, hogy maga a csillag igencsak hűvösnek számít – igaz, a bolygó viszonylag nagy mennyiségű hőt tartott meg létrejötte óta, hőmérséklete ugyanis 161 Celsius-fok, ezzel viszont a második leghűvösebb példány a közvetlenül megfigyelt exobolygók listáján.
Az egyetem által közölt képen halvány vörös fénnyel jelenik meg a bolygó, elmondásuk szerint a James Webb segítségével ezen a területen is több adatot kapunk majd, így jobban megérthetjük a bolygóképződés folyamatát.
Az exobolygászat területén kivételesnek számít a távoli bolygók megpillantása, ezeket ugyanis alapvetően két eltérő módszerrel regisztrálják, amelyek közvetett visszaigazolásra épülnek. Most egy egyetemi hallgató előtt adódott különleges lehetőség, amellyel (némi szerencsével) élni is tudott, így közvetlen módon figyelhetett meg egy igencsak méretes példányt.
A Hawaii Egyetem közleményében arról olvashatunk, hogy a tőlünk nagyjából 35 fényévnyire lévő exobolygót a COol Companions ON Ultrawide orbiTS (COCONUTS) névre hallgató program keretében figyelték meg, amely nevének megfelelően olyan planétákat vesz célkeresztbe, amelyek óriási pályán mozognak saját, igencsak hűvös csillaguk körül. Ez teszi ugyanis lehetővé a fent említett közvetlen megfigyelést, amelynek révén nem a bolygók csillagra mért hatását, illetve a csillag előtt való áthaladást regisztráljuk, hanem meg is pillantjuk azt, ami a csillagászok számára nagyon ritkán adatik meg. A most bejegyzett példány jól illeszkedik a program kereteibe, ezért is sikerülhetett a megfigyelés.
Az immár COCONUTS-2b névre hallgató exobolygó óriási, ugyanis még a Jupiternél is hatszor méretesebb, saját csillagától pedig 6471 Csillagászati Egységre kering az óriási pályán – ez utóbbi adat jobb érthetősége érdekében érdemes megjegyezni, hogy a tőlünk legtávolabbi, általunk fellőtt két szonda, a Voyager 1 és 2, nagyjából 120-125 CSE távolságra van a Földtől. A csillagászok becslése alapján 1,1 millió év alatt tesz meg egy teljes kört a bolygó, emellett azonban az is nagy segítséget jelent, hogy maga a csillag igencsak hűvösnek számít – igaz, a bolygó viszonylag nagy mennyiségű hőt tartott meg létrejötte óta, hőmérséklete ugyanis 161 Celsius-fok, ezzel viszont a második leghűvösebb példány a közvetlenül megfigyelt exobolygók listáján.
Az egyetem által közölt képen halvány vörös fénnyel jelenik meg a bolygó, elmondásuk szerint a James Webb segítségével ezen a területen is több adatot kapunk majd, így jobban megérthetjük a bolygóképződés folyamatát.