Az antarktiszi jég alatt is van élet

Véletlenül bukkantak az apró állatkákra, a csaknem 1 km vastag jégtakaró alatt.

A területen dolgozó szakemberek eddig úgy vélték, hogy az igencsak vastag antarktiszi jég alatt uralkodó zord körülmények nem teszik lehetővé az élet megmaradását ezen területen, most viszont egy véletlen felfedezés révén igazolódott be, hogy nem volt igazuk. Egyelőre több a kérdés, mint a válasz, ám néhány részletről már most beszámolhatunk.

A British Antarctic Survey munkatársai tették közzé a napokban a Twitter oldalán saját bejegyzésüket, amelyet egy videóval egészítettek ki. Ebből megtudhatjuk, hogy a Filchner-Ronne selfjégen végeztek kutatásokat, amikor véletlenül az élet nyomaira bukkantak, mégpedig a 900 méter vastag jégtakaró alatt. Ez nagy meglepetést jelent, eddig ugyanis úgy gondolták, hogy ilyen körülmények között, az extrém, többnyire 0 Celsius-fok alatti hőmérsékleten, a fény és a táplálék hiányában, semmi nem él meg ebben a régióban, viszont az eredményekből egyértelművé vált, hogy több kisebb állat is megtalálható a jég alatt. Rögtön megjegyzik, hogy pont ez a régió, vagyis a selfjég-birodalom számít a legkevésbé ismert területnek, legalábbis az élet megmaradása szempontjából, a most közzétett eredményt pedig szerencsés véletlennek titulálják.


A szakemberek nem is az élet jelenlétét kutatták a területen, a szóban forgó méretes (csaknem 1,5 millió négyzetkilométer kiterjedésű) úszó selfjég ugyanis tavaly azzal került figyelmük középpontjába, hogy annak egy kisebb része levált arról, és mozgásával egy olyan helyszínt veszélyeztetett, amely a pingvinek és oroszlánfókák szaporodóhelyének számít. A csapat tagjai emiatt utaztak oda, majd pedig végeztek fúrásokat, hogy mintákat gyűjtsenek a tengerfenékről. A fúrás során sziklába ütköztek, majd pedig a kamera felvételeit tanulmányozva jöttek rá, hogy kisebb állatok vannak jelen a sziklán, ez pedig alaposan meglepte őket, többek között azért, mert a helyszín nagyjából 1500 km-re fekszik a legközelebbi ismert fotoszintézis-forrástól.

Mivel a most megpillantott fajokat nem ismerjük, egyelőre nem tudni, hogy miként szerzik be a szükséges táplálékot, a klímaváltozás miatt pedig viszonylag rövid idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy tudásunkat kibővítsük.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #3
    Érdekes párhuzam, hogy ha eljutunk az olyan holdakhoz, ahol sok a víz, mint pl az Europa és valahogy átkűzdjük magunkat a jégpáncélon, akkor az alatt milyen élőlényeket is keressünk.
  • wraithLord #2
    Ami azt illeti, a légköri oxigén nem szükséges az élethez. Egy csomó anaerob élőlény létezik, amelyeknek méreg a légköri oxigén. Pl. anaerob baktériumok, egyes állati egysejtűek és egyes gombák. Akkor is voltak élőlények a Földön, amikor még nem volt oxigén a légkörben.
    Az oxigén azoknak az élőlényeknek is méreg, amelyeknek az élethez szükséges, csak ezek tudnak ellene különböző antioxidáns rendszerekkel több-kevesebb sikerrel védekezni.
    Vannak olyan élőlények is, amelyeknek tökmindegy, hogy van-e oxigén vagy nincs, ha van, oxidálnak, ha nincs, akkor más anyagcsereutat választanak, pl. erjesztés.
    Azért az aerob élőlények vannak túlsúlyban, mert oxidációval sokkal több energiát lehet nyerni, mint anaerob anyagcsereutakkal, csak hát van neki egy olyan hátránya, hogy a rendszer saját magát is "eloxidálja" a közben kialakuló reaktív oxigéngyökökkel...
    Szóval toxicitás szempontjából inkább mi, oxigénben élni képes/oxigént igénylő élőlények vagyunk extrémek.

    Valamilyen oldat viszont mindenképpen szükséges a biológiai rendszerek (élőlények) működéséhez, vízmentes körülmények között az élőlények (legalábbis a földi élőlények) maximum túlélni tudnak. Az extrém hidegben élni képes élőlények különböző "fagyálló" "megoldásokkal" rendelkeznek, hogy extrém hidegben is fent tudják tartani a sejtműködésüket. Pl. fagyálló fehérjék, hogy fent tudják tartani az életműködésekhez szükséges folyékony reakcióközeget, extrém hidegben is működő enzimatikus reakciók, a sejtmembránjaikban sok telítetlen zsírsav van, hogy az ne törjön szét stb. És persze képesek reverzibilisen megfagyni is, mert bizonyos hőmérséklet alatt (pl. -30°C alatt) már ezek is csak életben maradni, túlélni képesek, élni nem.

    Az élet kialakulásához, és az élethez a Földön nem szükséges légköri oxigén, viszont víz mindenképpen (persze a víz mint oldószer/reakcióközeg csak egyetlen feltétel a sok közül, de elengedhetetlen).

    Fény nyilván nem szükséges, csak a fotoautotróf élőlényeknek van rá szüksége (zöld színtesttel rendelkező élőlények, pl. cianobaktériumok, algák, növények).
    Léteznek olyan autotróf szervezetek, amelyek nem fény felhasználásával szerzik az energiát saját maguk felépítéséhez és működtetéséhez, hanem kemoszintézissel, jó elektrondonorként viselkedő szervetlen anyagok (vas, kén, hidrogén-szulid, különböző nitrogénvegyületek) felhasználásával. Viszont ez a stratégia kevésbé sikeres a kisebb hatékonyság miatt.
    És akkor vannak az állatok és a gombák, amelyek ezeken (és egymáson) "élősködnek", nekik sincs szükségük fényre.
  • Macropus Rufus #1
    igazából amióta tudjuk, hogy léteznek extremofil élőlények csak idő kérdése volt, hogy valami hasonló helyen is találjunk belőlük. Viszont pont ezek az élőlények azok amik megmutatják számunkra, hogy az oxigén-víz kombó nem feltétlen szükséglet az élet kialakulásához. Hiszen ismerünk olyan extremofil élőlényeket akik se fényt se oxigént se vizet nem kapnak. A környezetükben lévő atomokból nyerik az energiát, kvázi mint egy kis nukleáriserőművek lennének. Szóval biztos, hogy ott is van élet ahol jelenleg állítjuk, hogy nincs.