Gyurkity Péter
Holdbázist akarnak a kínaiak
Az amerikai fél ugyanezt akarja, de emellett marsi mintára is vágynak.
A napokban kiemelten fontos küldetés zárult le, visszatért ugyanis a Földre a kínaiak által begyűjtött holdminta, amit nem sokkal előzött meg egy másik, némileg hasonló japán expedíció. Most a további terveket ismertették, miközben a NASA is közölt velünk néhány érdekes részletet a távlati célokkal kapcsolatban.
Az 1,73 kg-os minta átvételéről szóló hírek után egy hosszabb írás jelent meg a kínai lapokban, immár a Hold-program második emberének kijelentéseire alapozva az azokban leírtakat. Eszerint az eddigi 5 Chang’e-küldetést legalább 3 másik követi majd a sorban, ez utóbbiak pedig nemzetközi partnerekkel és robottal ismételnék meg a helyszíni mintagyűjtést, sokkal részletesebben feltérképeznék a Holdat, illetve felmérnék egy esetleges holdbázis későbbi felépítésének esélyeit, annak követelményeit. Ezzel nagyjából lefednék az elkövetkező 4-5 évet, viszont ugyanebben a periódusban kerül majd sor a Mars meglátogatására, a Jupiter-expedícióra, valamint a saját első, immár valódi űrbázis fellövésére – 2022-ig összesen 11 küldetést terveznek, ebből 4 már legénységet is magával cipelne. A meglévő Hosszú Menetelés-rakétacsalád további tagokkal bővülne, amelyek jóval nagyobb mérettel tennék lehetővé a holdraszállást és a további tervek megvalósítását.
A NASA eközben két fontos célkitűzés kapcsán közölt további részleteket. A Holdon ők is saját bázist akarnak felépíteni, ezt pedig egy külső partnerrel, valamint az általuk biztosított 3D-nyomtatási technológiával érnék el, valamikor az évtized közepén. Bár a korábban közölt 2028-as céldátumot többen kétségbe vonták, azt többnyire a Trump-adminisztráció kétségbeesett próbálkozásaként írva le, még akár össze is jöhet a terv, már amennyiben a Biden-féle csapat (és a Kongresszus) biztosítja az ehhez szükséges komoly összegeket. A Mars kapcsán viszont a Mars Sample Return (MSR) névre keresztelt projekt részleteit csiszolgatják, ennek A-fázisa indult most el, hogy kialakítsák az első terveket és a szükséges technológiákat.
Jó eséllyel 2028-ban indulhat majd el a kettős küldetés mindkét eleme, a műhold és a landolóegység. A költség 3-4 milliárd dollárra rúghat, ami viszont némi aggodalomra ad okot, hiszen ez komolyan befolyásolhatja az ügynökség további planetáris törekvéseit.
A napokban kiemelten fontos küldetés zárult le, visszatért ugyanis a Földre a kínaiak által begyűjtött holdminta, amit nem sokkal előzött meg egy másik, némileg hasonló japán expedíció. Most a további terveket ismertették, miközben a NASA is közölt velünk néhány érdekes részletet a távlati célokkal kapcsolatban.
Az 1,73 kg-os minta átvételéről szóló hírek után egy hosszabb írás jelent meg a kínai lapokban, immár a Hold-program második emberének kijelentéseire alapozva az azokban leírtakat. Eszerint az eddigi 5 Chang’e-küldetést legalább 3 másik követi majd a sorban, ez utóbbiak pedig nemzetközi partnerekkel és robottal ismételnék meg a helyszíni mintagyűjtést, sokkal részletesebben feltérképeznék a Holdat, illetve felmérnék egy esetleges holdbázis későbbi felépítésének esélyeit, annak követelményeit. Ezzel nagyjából lefednék az elkövetkező 4-5 évet, viszont ugyanebben a periódusban kerül majd sor a Mars meglátogatására, a Jupiter-expedícióra, valamint a saját első, immár valódi űrbázis fellövésére – 2022-ig összesen 11 küldetést terveznek, ebből 4 már legénységet is magával cipelne. A meglévő Hosszú Menetelés-rakétacsalád további tagokkal bővülne, amelyek jóval nagyobb mérettel tennék lehetővé a holdraszállást és a további tervek megvalósítását.
A NASA eközben két fontos célkitűzés kapcsán közölt további részleteket. A Holdon ők is saját bázist akarnak felépíteni, ezt pedig egy külső partnerrel, valamint az általuk biztosított 3D-nyomtatási technológiával érnék el, valamikor az évtized közepén. Bár a korábban közölt 2028-as céldátumot többen kétségbe vonták, azt többnyire a Trump-adminisztráció kétségbeesett próbálkozásaként írva le, még akár össze is jöhet a terv, már amennyiben a Biden-féle csapat (és a Kongresszus) biztosítja az ehhez szükséges komoly összegeket. A Mars kapcsán viszont a Mars Sample Return (MSR) névre keresztelt projekt részleteit csiszolgatják, ennek A-fázisa indult most el, hogy kialakítsák az első terveket és a szükséges technológiákat.
Jó eséllyel 2028-ban indulhat majd el a kettős küldetés mindkét eleme, a műhold és a landolóegység. A költség 3-4 milliárd dollárra rúghat, ami viszont némi aggodalomra ad okot, hiszen ez komolyan befolyásolhatja az ügynökség további planetáris törekvéseit.