Hidrogénhajtást tervez az Airbus

Egyszerre három eltérő dizájnt mutattak be, az új korszak 2035 körül jöhet el.

A polgári repülés területén az elmúlt hónapokban már olvashattunk tisztán elektromos fejlesztésekről, szóba került itt a hidrogénre épülő alternatíva megvalósítása is, ezen korai koncepciók viszont méretüket tekintve messze elmaradtak a megszokottaktól. Az Airbus most ezen változtatna, egyszerre 3 eltérő kivitelben.

Az európai cég hivatalos közleményében képekkel kiegészülve illusztrálják az általuk tervezett megoldásokat, azok jellemzőit és főbb előnyeit, ezek pedig kivétel nélkül a zéró emissziós elgondolás jegyében születtek meg. A főszerep természetesen a hidrogénhajtásnak jut, amelynek révén kiválthatónak tűnnek a hagyományos üzemanyagok, ezzel pedig teljesíthető lenne az OECD ajánlása is, amely a színtiszta zöld gazdaságra való átállást célozza meg. A hidrogén (mind szintetikus üzemanyagként, mind pedig a polgári repülés elsődleges energiaforrásaként) valós alternatívának tűnik, bár az még kérdéses, hogy mindez mennyiben lesz kivitelezhető.


Az Airbus mindenesetre 3 különböző koncepcióval áll most elő, amelyek eltérő célokat, igényeket elégítenének ki. Az első példány egy turbofan (gázturbinás) megoldás, amely a 120 és 200 fő közötti utaslétszámot legfeljebb 2000 tengeri mérföldes távolságra juttatná majd el, módosított hajtóművel, amely nyilván a hidrogént használná fel. A második változat már turboprop (légcsavaros gázturbina) kialakításon alapul, legfeljebb 100 utas számára, nagyjából 1000 tengeri mérföldes hatótávval, a rövidebb utakra, míg a harmadik repülő egy érdekes kialakítás, amelynél a szárnyak tulajdonképpen egybeolvadnak a vastagabb, szélesebb törzzsel, maximum 200 utassal és szintén 2000 tengeri mérföldes hatótávval. A széles kialakítás révén lehetőség nyílik a hidrogén elhelyezésének módosítására, remélhetőleg a repülési jellemzők megőrzésével.

A cég elképzelése szerint a fenti eltérő dizájnok lehetővé teszik majd számukra az ideális példány kialakítását, amely a következő évtized közepére, vagyis 2035 tájára állhat majd szolgálatba, legalábbis a mostani tervek szerint. A repülés 2018-ban a teljes szén-dioxid-kibocsátás 2,4 százalékáért felelt, ez tehát óriási változást nem hoz majd magával, mégis segítséget jelenthet a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kvp #6
    A jelenleg hasznalt szenhidrogenekben is eleg sok hidrogen van es a szenbol szendioxid, a hidrogenbol vizgoz keletkezik. Metan eseten minden keletkezo szendioxid molekulara jut 4 viz. Ezert kornyezetbaratabb az azonos futoerteku foldgaz mint a koszen. (mivel otodannyi szendioxid keletkezik belole)

    Egyebkent ez a vizgoz nem veszelyes, a kornyezo hidegebb levegoben levo vizzel keveredve kondenzcsik lesz belole.
  • banhegyi #5
    Ha hidrogént használnak, akkor vízgőz keletkezik. Ez is befolyásolja az időjárást, hiszen lesznek helyek, ahol ennek köszönhetően, párásabb, csapadékosabb lesz az időjárás. Pl. egy nagy forgalmú repülőtér környezetében, ez kimondottan hátrányos lehet.
  • kvp #4
    Ennel egy fokkal egyszerubb lenne ha szenatomokkal stabilizalnak a hidrogent, metant eloallitva. Ezt cseppfolyositva mar viszonylag egyszeruen lenne hasznalhato repulogepekben. Sot lehetoseget jelentene a kombinalt uzemu turbo-/ram-/scramjet hajtomuvek hasznalatara is.
  • VolJin #3
    A prototípus neve legyen Hindenburg!
  • Trevor11 #2
    "az még kérdéses, hogy mindez mennyiben lesz kivitelezhető"

    Nos igen, az a fránya fizika minden zöld álomba belerondít...
  • Caro #1
    Hidrogénnel működő belsőégésű motor? Ez nagyon meglep. Végig azt gondoltam, hogy üzemanyagcellás megoldásban gondolkodnak.