Halálra kész telepeseket küldene a Marsra Elon Musk

Az első utak nagyon kockázatosak lesznek, 2050-re azonban létrejöhet a kolónia.

A SpaceX rendszeresen szállítja számunkra az újabb és újabb híreket, ahogy további eszközöket juttatnak az űrbe, illetve komolyabb teszteket végeznek el. Eközben azonban olykor elfeledkezünk a távlati (eredeti) célokról, amelyek meghatározzák a következő lépéseket, valamint a teljes menetrendet. Musk most ezekről is beszélt egy konferencián, megemlítve a kockázatokat is.

A cégvezető, aki ezekben a napokban további 2,1 milliárd dollár tőkét szeretne bevonni, vállalata értékét már 46 milliárd dollárra növelve, többek között arról beszélt, hogy 2050-ig kellene felépíteni a szinte minden szempontból önellátó marsi kolóniát. Ehhez idővel naponta 300 embert kellene fellőni, majd pedig a helyszínen kialakítani az ellátórendszereket, illetve magát a várost. Szerinte bőven lesz mit dolgozni a szomszédos bolygón, a telepesek nem fognak unatkozni, de először persze az ehhez szükséges rakétát, illetve annak biztonságos üzemeltetését kellene megvalósítani. Egyelőre még a tesztek zajlanak, ezt követően azonban nagyon kockázatos időszak következne a sorban.


A napokban került sor a második repülésre, amelyet már a Starship SN6 névre keresztelt prototípusával hajtottak végre. Ezzel kapcsolatban Musk megjegyezte, hogy tulajdonképpen bármit felrepíthetünk a magasba, hiszen korábban maga is „repülő víztoronynak” csúfolta az egyik előző változatot. Viszont ennél fontosabb, hogy a halálra is kész utasokat szeretne bevonni az első utakba, hiszen teljesen ismeretlen területen igyekeznek majd bizonyítani. Nagyon magas esély van a csúfos kudarcra, viszont abszolút fenomenális lenne, ha sikerülne nagyobb gond nélkül elérni a Holdat, majd pedig a vörös bolygót.

A Mars kapcsán a NASA számára most éppen a különös hegygerincek jelentenek újabb fejtörést, még egy ok arra, hogy a helyszínen, emberek bevonásával vizsgáljuk a környéket, annak kialakulásának körülményeit.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Cyberdog #61
    Az a kongresszus remek volt. Sikerült is szereznem egy autogramot a Yeti-től, Ő volt az egyik vendégelőadó.
    De azok a lyukas-föld hívők, hogy miért nem mennek már el a sunyiba, neki álltak ott tüntetni, meg kötözködni. Fene beléjük.
  • Venator #60
    Marhaság. Te is tudod, hogy a Holdon senki se járt. Olvastam a Gyíkembermagazinban, meg a Laposföld társaság éves kongresszusán is elmondták. Ott van a zinterneten minden :-)
  • asgh #59
    Szélhámosok nem szoktak eredményeket produkálni, márpedig Musk mögött van már jó néhány eredmény, pl. _valóban_ újrahasznosítható rakéta, magáncégként elsőként tudtak embert az űrállomásra juttatni és így tovább.
    Musk nem szokványos figura, mert nem politikusként vagy cégvezetőként szokott nyilatkozni, hanem mérnökként, amin sokan kiakadnak, sokan meg pont ezért kedvelik. Benyög valami abszurdnak tűnő ötletet, majd mindenki legnagyobb meglepetésére meg is csinálja. Persze nem pont annyi idő alatt és nem pont úgy, ahogy az elején kijelentette, de akinek minimálisan is volt már köze fejlesztéshez az pontosan tudja, hogy minden fejlesztés így zajlik, csak rendszerint zárt ajtók mögött és nem tweetelnek róla.
    Sőt, ha belegondolunk, akkor az Apolló program is azzal indult, hogy Kenedy kb. 19-re lapot húzva benyögte, hogy embert küldenek a Holdra és onnantól a NASA kénytelen volt összehozni, pedig a bejelentés pillanatában még lövésük sem volt, hogy hogyan.

    Amúgy én sem hiszem, hogy a Marson hosszú távon életképes, civil kolóniákat lehetne (vagy lenne értelme) létrehozni, de ha Musk csak odáig eljut, hogy állandó kutató és ipari bázist hoznak telepítenek a következő 2-3-4 évtizedben, azzal is évszázadokkal lökte előrébb az emberiség fejlődését. Miközben ha a NASA-n múlna, akkor valószínűleg csak újabb dollár tízmilliárdokat szórnának el politikai okokból félbehagyott projektekre és még 2200-ban is pont 20 évre lennének a Mars küldetéstől.
  • VolJin #58
    A Marson a gravitáció kevesebb, mint a földi 40%-a.
    Kétlem, hogy egy teljes életet le lehetne ott élni szaporodással egyetemben...
    Szóval az egyirányú út nem járható...
    Mivel Musk nem hülye, marad az, hogy szélhámos...
  • Cyberdog #57
    Köszönöm a pontosítást és a részletes ismertetést.
    Fúziós erőmű... na arra nagyon kíváncsi leszek... azt hiszem ITER-nek nevezik (igaz még csak kísérleti), aminek első tesztüzemét 2025-re ígérik.
  • NEXUS6 #56
    A Vénusz esetében olyan magasságban, ahol 1 atm a légköri nyomás, az 1 atm nyomású földi levegővel töltött ballon, a gázkeverékek fajsúlyából adódó különbségek miatt jelentős felhajtóerőt termel. Ez a tény önmagában lehetővé teszi, hogy egy megfelelő méretű ballon nem csak a repüléshez szükséges felhajtőerőt, hanem az életben maradáshoz szükséges életteret is biztosítsa. Egy ilyen állomás megfelelő bázisul szolgálhat a felszíni kutatáshoz, ezáltal nem szükséges, hogy drága pénzért minden egyes szondát a Földről indítsunk. Főleg, hogy a légkör 4 nap alatt megkerüli a Vénusz felszínét ezzel lehetővé téve különböző területek viszgálatát. A Vénusz szinte kötött forgású kategóriába esik, pár nappal hosszabb, ellentétes irányú forgással rendelkezik, mint a keringési ideje.

    A vénusz esetében technikailag könnyebb létrehozni egy ilyen, viszonylag nagy méretű állomást ahhoz képest is, mintha ugyan ezt a Földön akarnánk. A Földön a ballont mindenképpen más, könnyebb gázzal He/H2-vel kell megtölteni, ami viszont csak felhajtőerőt biztosít, nagy magasságban a földi légkör hőmérséklete és nyomása is túl alacsony, ezért egy magaslégköri kutatóállomás sokkal nagyobb veszélyt jeentene a személyzet számára.

    Összességében azt lehet mondani, hogy egy ilyen állomás kockázata, technikai kihívása, talán még kisebb is, mint egy marsi bázis létrehozásáé!
    A Marsról történő bányászat csak a marsi kolónia számára lenne kifizetődő. De ott is meg kell teremteni a szükséges infrastruktúrát, ipart, ami valszeg akár még több száz év tévlatában van. Az űrkutatás jelenlegi fejlődését látva, csak kutatóállomásnak a fenti vénuszi bázis kifizetődöbbnek, könnyebben kivitelezhetőnek tűnik.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.09.16. 09:58:53
  • t_robert #55
    A napenergia hatásfokával már vannak gondok. Ahogy távolodunk a naptól rohamosan csökken a hatékonysága. Nézd meg a mars felszínén mozgó szondákat. töltikézik a napelemmel 1-2 hetet majd elmászik 100 métert. csinál valamit majd megint töltikézik. Ennek oka, hogy a Mars felszínén már csak negyedét harmadát adják kapacitásban a napelemek. Magyjából a kisbolygó öv környékén veszti értelmét a napelem. Ha már annál kijjebb megy egy szonda marad a rádióizotópos generátor(többnyire plutónium izotóppal) már a Jupiternél is egy erős tűszerű fénypontnak látszik csak a nap. Valahol a naprendszer szélén meg a Nap lenne a legfényesebb csillag, amit látunk.
  • t_robert #54
    ezzel az erővel lehetne léghajóban lebegni a föld légkörében. Mennyivel egyszerűbb és olcsóbb. Miért kéne a Vénuszhoz menni, ha ott úgyse lehet semmi praktikusat csinálni. leszállni nem igazán lehet az 100 atmoszféra nyomású 500 fokos felszínre. az eddig szondák is csak pár percig max egy órát bírták a felszínen mielőtt végleg beadták a kulcsot. A Mars esetében lehetne bányászni vagy egyebek, de jobban megteremthetőek az életfeltételek. Az első logikus célpont odatelepülésre a Hold. A közelsége miatt. Talán lehet ott hasznosan bányászni. Aztán a Mars. Majd a aszteroida övezet, ahol bányásznánk olyan dolgokat amit megéri. esetleg valamelyik jupiter hold.
  • t_robert #53
    Meg ha igazak a tanulmányok, Egy 2dl pohár helium-3-ból, egy évre vagy tíz évre elegendő (most nem emlékszem pontosan) energia állítható elő, ami egy 10 milliós New York szintű várost elláthat.

    na ezt kétlem. 2 deci viz súlya úgye 200 gramm. viszont 2 decinyi csepfolyosított hélium fajsúlya tuti kisebb, mint a víz fajsúlya. Elvégre a vízben egy 16 atomtömegű oxigén van két hidrogén atom mellett. az oxigén atomtömege 4-szer akkora, mint a hélium atom tömege. vagyis nagyjából a viz fajsúlya legalább háromszor annyi, mint a cseppfolyós hélium fajsúlya. vagyis akkor 2 deci nagyjából lehet úgy 70 gramm.
    Már pedig Einstein bácsitól tudjuk, hogy az anyag energia egyenértéke az E=mc2. amiből következik hogy 1 gramm anyag, ha sikerülne teljesen energiává átalakítani 25 millió kw/h energia lenne. vagyis akkor 70 gramm anyagból 70*25 millió kw/h energia.... csakhogy ehhez valamiféle anyag-antianyag összeolvadásra lenne szükség, amiben a teljes anyagmennyiség energiává alakul. ilyen lenne egy sci-fiben szereplő antianyag bomba. bár a fizikusok kísérleteznek antianyaggal atomi szinten a gyorsítókban.
    valóban van a Holdon helium-3 izotóp. Egy regolit nevű ásványban. Érdekes módon a Hold napfényes felén kevesebb nagyjából 1,4-15 ppb koncentrációban a sötét oldalon 50 ppb a koncentráció. Vagyis 1 milliárd atomból 50 helium-3 található. vagyis 150 tonna regolitot kéne feldolgozni ahhoz, hogy 1 gramm helium-3 izotópot előállítsunk.
    Viszont egy Helum-3 izotópot leginkább egy fajta fúziós reakcióban lehetne felhasználni. Nagy előnye, hogy elvben tisztán zajlik a folyamat sugárzás nélkül. Elvben. a gyakorlatban nem lenne ennyire fényes a dolog, mivel a Helium-3 270-szer lassabban reagál mint a deutérium. Így magasabb hőmérsékleten kéne végezni a fúziót. 150 millió fok körül. ahol viszont a folyamatban keletkező deutérium már spontán neki állna átalakulni tríciummá. ami viszont már jár sugárzással. Persze ez roppant elvi lehetőség, hiszen még egy normális fúziót se tudunk még stabilan megcsinálni. Jelenleg csak fel tudjuk az egészet robbantani egyszerre, amit hidrogén bombának hívunk. Aztán van még egy gond az energia mennyiséggel. hogy se a maghasadás, se a kb. 7-szer annyi energiát felszabadító magfúzió nem 100%-os energia átlakító folyamat. Most nem emlékszem a pontos adatokra, de a maghasadás valahol töredék % szinten alakit át anyagot energiává, mig a fúzió is a résztvevő anyag pár%-t alakítja energiává. vagyis egy ugyanannyi anyagot felhasználó antianyag bomba vagy 50-100-szor annyi energiát szabadit fel egy ugyanannyi anyagot felhasználó fúziós bombához képest. Mind ebből az következik, hogy az 1 gramm anyag egyenlő 25 millió KW/h energia értékből úgy 50-100-ad résznyi energia szabadulna fel fúziós folyamatban. vagyis 500 ezer KW/h. Ez annyi mint a jelenleg működő paksi erőmű 1 blokkjának 1 órai kapacitása. Most nem mennék bele olyan további negatív dolgokba, mint egy atomerőmű hatékonysága vagyis az úgynevezett termikus teljesítmény és a gyakorlati elektromos teljesítmény közti különbség. Paks egy blokkja esetén ez jelenleg 1485 MW/h /500 MW/h. vagyis az erőműben keletkező energia nagyjából harmadából lesz áram. A keletkező energia nagy része a levegőt és a Dunát fűti.... nem véletlenül melegebb Paks után a Duna vize több kilométeren keresztül több fokkal. Na jól elkalandoztam tehát akkor nagyjából egy pohárnyi Helum-3 fúziós átalakításából tisztán kb. 50 órányi egyetlen paksi blokk energiát lehetne kinyerni(nem számolva a képzeletbeli fúziós erőmű hatásfokával) Na most nem ismerem az adatokat, de úgy vélem New York nagyjából elfogyaszthat 2-szer annyi villamos energiát, mint egész Magyarország...

    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2020.09.15. 16:08:12
  • NEXUS6 #52
    Mondjuk a Tesla részvényeknek biztos nem tett jót ez a kijelentése sem, be is zuhantak rendesen. :O

    Amúgy most volt egy cikk arról, hogy a Vénuszt lehet, hogy érdemesebb lenne kolonizálni. Nem a felszínre kéne ott sem a telepeseket küldeni, hanem léghajókban lehetne lakni ott ahol a légköri nyomás 1 atmószéféra körül van, pár 10 km magasságban. Itt már a hőmérséklet is 0-50 C fok közötti. A léghajókat meg sima földi levegővel lehetne megtölteni, az adot külső nyomásnál, minimálisan kéne magasabb belső nyomás, hogy ne jöjjön be a főleg CO2-ből álló atmoszféra. A földi levegő kb a 60% felhajtóerőt biztosítana ahhoz képest, amit egy He töltés biztosíthatna. Így a léghajó belsejében lehetne lakni is. A sugárzásvédelem megoldása azért ott is kérdés. De egy a Marshoz képest sokkal sűrűbb légkör nyilván nagyobb védelmet biztosít önmagában, mint a Marsi, szinte a Földön leőállítható gyakorlati vákuummal összevethető..