• NEXUS6
    #56
    A Vénusz esetében olyan magasságban, ahol 1 atm a légköri nyomás, az 1 atm nyomású földi levegővel töltött ballon, a gázkeverékek fajsúlyából adódó különbségek miatt jelentős felhajtóerőt termel. Ez a tény önmagában lehetővé teszi, hogy egy megfelelő méretű ballon nem csak a repüléshez szükséges felhajtőerőt, hanem az életben maradáshoz szükséges életteret is biztosítsa. Egy ilyen állomás megfelelő bázisul szolgálhat a felszíni kutatáshoz, ezáltal nem szükséges, hogy drága pénzért minden egyes szondát a Földről indítsunk. Főleg, hogy a légkör 4 nap alatt megkerüli a Vénusz felszínét ezzel lehetővé téve különböző területek viszgálatát. A Vénusz szinte kötött forgású kategóriába esik, pár nappal hosszabb, ellentétes irányú forgással rendelkezik, mint a keringési ideje.

    A vénusz esetében technikailag könnyebb létrehozni egy ilyen, viszonylag nagy méretű állomást ahhoz képest is, mintha ugyan ezt a Földön akarnánk. A Földön a ballont mindenképpen más, könnyebb gázzal He/H2-vel kell megtölteni, ami viszont csak felhajtőerőt biztosít, nagy magasságban a földi légkör hőmérséklete és nyomása is túl alacsony, ezért egy magaslégköri kutatóállomás sokkal nagyobb veszélyt jeentene a személyzet számára.

    Összességében azt lehet mondani, hogy egy ilyen állomás kockázata, technikai kihívása, talán még kisebb is, mint egy marsi bázis létrehozásáé!
    A Marsról történő bányászat csak a marsi kolónia számára lenne kifizetődő. De ott is meg kell teremteni a szükséges infrastruktúrát, ipart, ami valszeg akár még több száz év tévlatában van. Az űrkutatás jelenlegi fejlődését látva, csak kutatóállomásnak a fenti vénuszi bázis kifizetődöbbnek, könnyebben kivitelezhetőnek tűnik.
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2020.09.16. 09:58:53