Az EU is visszatérő rakétát akar

Az új típus ugyanis sokban elmarad a SpaceX jelenleg használt megoldásaitól.

Igencsak érdekes nyilatkozat hangzott el június végén az EU belső piacért felelős biztosának szájából, amelyben megemlítette a rakéták területén kialakult, számukra korántsem kedvező helyzetet. Az elmondottakból kiderül, hogy nem elégedettek a verseny állásával, ezért a jövőben ők is többször felhasználható, visszatérő rakéta megjelenését szeretnék megvalósítani.

A Reuters beszámolója szerint a problémát elsősorban az jelenti, hogy a jelenlegi típust leváltani hivatott európai Ariane 6 rakéta ugyan kínál néhány fontos előrelépést, eközben viszont a többszöri felhasználhatóság terén nagyon lemarad az amerikai riválisoktól, amire az a magyarázat, hogy a hosszas fejlesztési fázisban csak félmegoldások születtek erre vonatkozóan, amelyekből végül szinte semmi nem valósult meg. Emiatt már most el kell kezdeni a munkát az Ariane 7 típuson, amely ebből a szempontból is valódi megújulást kínálna, ehhez viszont komoly tőkeinjekcióra, valamint hosszú évek komoly tervezési és fejlesztési munkájára lesz szükség, vagyis a hátrányt egyhamar nem fogjuk ledolgozni.

A hatodik változat mindenesetre kínál néhány előnyt közvetlen elődjéhez képest, hiszen itt 2, illetve 4 gyorsítórakéta alkalmazása mellett lőhetünk fel további eszközöket az űrbe. Előbbi esetben nagyjából 82 millió dolláros költség mellett juttathatunk el 5 tonna rakományt a kommunikációs műholdak által preferált GTO-pályára, míg utóbbi révén már 135 millióért küldhetünk 11,5 tonnát a GTO-, illetve 5 tonnát a geostacionárius (GEO) pályára. Ezzel szemben a Falcon 9 alkalmazásával (a becslések szerint) jelenleg akár 50 millió dollárra szorítható le a fellövések költsége, ezzel ráadásul picivel nagyobb rakományt lőhetünk fel, míg a jóval nagyobb Falcon Heavy még az A64 (tehát a 4 gyorsítóval ellátott Ariane 6) mutatóit is meghaladja, 115 és 130 millió dollár közötti számlával, amely egyes hírek szerint akár 90 millióra mérséklődhet. A cég egyébként a napokban lőtt fel egy újabb GPS-műholdat, ezzel az amerikai légierő is elégedett volt, míg az EU egyelőre az új költségvetést készíti elő, amelyben a remények szerint akár 16 milliárd euró juthat majd erre a területre.

Eközben a NASA is folytatja a járványhelyzet miatt félbeszakadt munkát, az SLS esetében újabb tesztekre kerül sor, bár a bemutatkozástól még picit messze vagyunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #53
    Tévedsz. A mindenkori kormányok nem akarták a felvételt. Társult tagok voltunk, kimaxoltuk amíg lehet, és bortasztó kínos volt, hogy még ez után is haldékot kertünk... nulla forintot szántak erre évekig. Ha nincsenek elhivatott munkatársak akik sajàt pénzükön utaztak, amúgy kötelező konferenciákra, még ennyi se lenne.
  • defiant9 #52
    A 'csöcs' szóhasználat azt sugallja hogy onnan ellenszolgáltatás nélkül jön a manna elapadhatatlanul. Ez itt nem áll meg, A SpaceX ma piaci alapon versenyképes áron szolgáltat. Nyilván ez nem a lakossági szektor, itt a kormányzati rendelések fontos szelet, de ez trivialitás. Maga a NASA amire sokkal jellemzőbb az hogy az adófizetők pénzét költi, komolyabb piaci alapú hatékonysági kényszer nélkül.
  • ostoros #51
    "Az, hogy Mo miért utolsónak csatlakozott a régióból az ESA-hoz is kb ebbe illik bele. Nem azért nem csatlakoztunk, mert be akartunk tartani a cseheknek, vagy a franciáknak, hanem mert évtizedekig az űrkutatás marginálisnak látszó városihülyeségnek tűnt a magyar politika számára, amit az EU feleslegesen pénzel, von el rá forrásokat."

    Ez nem egészen így történt. Az ESA nem vett fel minket, nem pedig mi nem akartunk csatlakozni. Az ESA ugyanis más elveken működik mint az EU. Amint az ESA úgy látta, hogy van itt értelmes ipar, ami képes hozzátenni az ESA munkájához fel is vettek.
    Annyiban a magyar vezetés felelőssége a dolog, hogy baszott az ipar fejlesztésre koncentrálni, és a "mezőgazdasági ország" ostoba mantrát nyomatták vagy húsz évig.
  • ostoros #50
    A space x az állami csöcsön lógó magáncég, mint a boeing. Se több se kevesebb. Csak a marketingjük jobb.
  • ostoros #49
    Más szóval azt kell csinálni mint Kína vagy amit a franciák csináltak 45 után. Indicatív tervezés
    https://en.wikipedia.org/wiki/Indicative_planning
    A tervgazdaság egyik formája.
    Nem összekeverendő a későbbi (1928 utáni) szovjet modellel, amit ma már aki ért hozzá, nem nevez tervgazdaságnak, hanem parancs gazdaságnak nevezi.
  • defiant9 #48
    "Talán mert ott egyértelmű a szövetségi szintű kül/gazdaság/védelemi politika és ennek szervezeti keretei is vannak."
    Tehát akkor létre kell hozni a keretet, és a tagállamoknak elfogadni. Az hogy azt mondod hogy azért nem hozzuk létre mert nem lenne jó az meg körbenjáró érvelés ahol nem tudsz rámutatni egy valódi okra.

    "és mégegyszer, a gond az, hogy az eukrácia ellenáll a változásoknak"
    Nem áll ellent, éppen szorgalmazza, az EU több pénzt akar, több hatalmat. Ezt a tagállamok nem adják meg neki. Tehát a tagállamok miatt nincs nagyobb centralizáció. Akinél nincs hatalom/felelőség az értelemszerűen nem lehet hibás abban hogy miért nem él vele. Logika 1.0.

    "Hát azért ne feledkezz már el a BREXIT mellett szavazó 30%-nyi liberálisról, meg szociról sem!"
    Nem feledkezem meg. Én soha nem mondtam hogy csak 100% van. Elég lett volna ha néhány % +eltérés van liberális/konzervatív arányban az előbbiek javára és az Egyesült Királyság nem lépett volna ki az unióból. A korreláció tényadat, hiába lovagolsz azon hogy de hát egyéni döntések voltak. Persze, de az egyén az alapján dönt hogy milyen a beállítottsága, egy konzervatív jóval nagyobb valószínűséggel dönt a kilépés irányába. Mi itt nem egyes emberekről beszélünk mert az értelmetlen lenne, hanem irányzatokról.

    "A magyar gazdaságot a rendszerváltás után nemhogy felszabadították a terhek alól, hanem gyak kinyírták"
    Most lózungot puffogtatni jöttél ide? Arról volt szó hogy releváns-e az 1980-as Magyarországot szerepeltetni az EU szavaiddal élve államalakulat statisztikai adatában. Belátható hogy a te okfejtáseddel ellentétben ez nem túl releváns sőt torzító jellegű adat, de technikailag mégiscsak ez a statisztikai nézet képes ilyen időtávban valami képet adni a fejlődésről. Értelemszerűen minél rövidebb az időtáv és állandóbb a tagországok száma annál jobb a statisztika, egy ilyen statisztikából(pl az utolsó évtized) méginkább az látszik hogy leszakadtunk az USA-hoz vagy Kínához képest, amelyek politikai/gazdasági szervezettsége meghaladja az EU-ét.

    "II. VH után más országokból kitelepített német, sváb tömeg jelentette, aki a gazdasághoz olcsó munkaerőt biztosított"
    Tehát akkor ezek szerint a szétbombázott állapot mégsem olyan fontos. Kérdés hogy akkor miért is erre hivatkoztál eddig, miért nem arra hogy nem volt elég olcsó munkaerő a kontinensen. Ez is kb. ugyanolyan megalapozatlan lett volna. A német csoda leginkább a munkamorálnak szaktudásnak/ mentalitásnak köszönhető, egy nevezzük emberléptékűbb világban egy Németország méretű egységes piac nem volt hátrányosan apró, bőven elégséges táptalajt adott a fejlődéshez, az akkori cégméretekhez passzolt. Ahogy viszont tolódunk a globalizáció, a multinacionális konszernek, és csilliárd dollár beruházás igényű fejlesztések irányába akkor már az látszik hogy versenyképességben a méretgazdaságosság miatt a nagyobb piacokon szereplők vannak előnyben, és képesek már hazai pályán is megverni akár az egyébként jól működő német EU-s cégeket is. Jelen trend szerint a növekvő technológiai hátrány miatt a kontinens az alacsonyabb hozzáadott értékű termelés irányába tolódik, ahogy most mi vagyunk német gazdaság kiszolgálója, úgy válik majd az EU is a nagyobb/fejlettebb gazdaságok kiszolgálójává, felvevő piacává.
  • NEXUS6 #47
    "Az USA-ban miért nincs ilyen alacsony hatékonyságú működés. Mi ennek a forrása?"
    Talán mert ott egyértelmű a szövetségi szintű kül/gazdaság/védelemi politika és ennek szervezeti keretei is vannak. EU haderő gyak zéro, gazdaságpolitika ahogy esik úgy puffan, közös külpolitika meg mondhatni szinte nyomokban. Miközben az eukrácia pl. látványosan összeveszett Putyinnal, addig a magyar kormányzat meg óriási üzleteket köt vele. Másik nagyszerű példája az eukrácia zéró hatékonyságának az amit a COVID járvány alatt művelnek, illetve hogy még csak a látszatát sem keltik, hogy megpróbálnák az egyes országok tevékenységét összehangolni. Mondjam még a példákat, hogy mennyire alulfejlett az EU? Szóval érthető az országok szkeptikussága, és mégegyszer, a gond az, hogy az eukrácia ellenáll a változásoknak, hiszen aki most benn ül annak pont jó ez így. Jó pénz, zéró felelősség.

    "Azt állítod hogy nincs összefüggés aközött hogy konzervatív/liberális egy szavazó és aközött hogy az EU ellen vagy mellette szavaz? Napnál világosabb az korreláció, tagadod ezt?" Hát azért ne feledkezz már el a BREXIT mellett szavazó 30%-nyi liberálisról, meg szociról sem! ;) Ez egy konkrét kérdés volt, a konzervatív brit kormány pont maradás párti volt, az emberek meg egyénileg eldöntötték, hogy mire szavaznak. A végeredmény a két oldal (maradás/kilépés) közötti olyan minimális különbséget hozott, hogy az szinte a hibahatár szintjét súrolja. A brit politikában évtizedes diskurzus folyt a kilépés meglebegtetésével, minden politikai erő aktuál szinten ezt tárgyalgatta, hasznothúzott belőle (miközben értelmesen pláne hogy ilyen kicsi az eltérés a két oldal között ennek a kérdésnek fel sem szabadott volna merülnie!). A társadalom gyak kettészakadt a kérdés mentén, de ez a kettészakítottság nem egyértelműen a politikai irányultság mentén következett be, ezt mondom. A konzervatívokat ezekután általánosan démonizálni, megbélyegezni szerintem egyfajta demagógia.

    "Levezettem. Sarkítva, ha minden országban domináns lenne a nacionalista/konzervatív/szélső jobbos szavazóréteg, akkor az EU villámgyorsan szétesne és megszűnne gazdasági egységként funkcionálni, csak nemzetállamok lennének." Én meg történelmi példákat hoztam, hogy az EU integráció évszázados, évezredes folyamat. Többnemzeti országok Európában évszázadok óta élnek és virulnak. A BREXIT gyak az angolok hülyesége, hogy sikerült kenyértörésre vinni egy olyan kérdést, amit valójában senki nem akart megválaszolni. Kb. amikor addig kérdezgeted a kedvesed, hogy szeretsz-e, amíg elfogy a cérna és úgy összeveszik veled, hogy szakítás a vége. XD

    "Szerencsére akkor most már megmutatkozik. Ja nem. Most épp a legszarabbak az értékek, épp most lépnek el mellettünk amikor már mi is tagok vagyunk 16 éve. Vagy szerinted mennyi idő mire pozitív lesz a hozadék?"
    A magyar gazdaságot a rendszerváltás után nemhogy felszabadították a terhek alól, hanem gyak kinyírták. Lásd Ikarusz, Ganz, élelmiszer ipar, stb. Maradt a MOL, meg az OTP és kb ennyi, miközben emellett még egy tucat K-Európában vezető különböző profilú cégünk lehetne. Az unió tart bennünket életben jelenleg, mondhatni 2010-ben a ballib oldal szintre direkt veszítette el a választást, mert a saját eszközeivel a magyar gazdaság mélypontját sikerült elérnie és ebből nem láttak kiutat. Ha nem így lenne, akkor ma lenne potens, konstruktívan kritikus ellenzék, amely képes megfelelő alternatívát felmutatni. De nincs. Ma az folyik, amit a rendszerváltás után a kormányok elfelejtettek megvalósítani, a nemzetközi szinten is labdába rúgni képes nagytőkésréteg kialakítása. Ez nem szép folyamat, de egy ország túlélése szempontjából szükségszerű, Ha ezen túlvagyunk jöhet csak a gazdasági fellendülés.

    "Tehát ha kimegy a sok román mezőgazdasági munkára ahol kb. 1 szót sem kell beszélni a fogadó ország nyelvén akkor ki is húzhatjuk a nyelvet mint probléma? Másrészt ez csak a probléma egy része, ami egyébként nem elhanyagolható, mert sok magyar cégnél ma sem triviális hogy valaki tárgyalóképesen lenne a külföldi partner felé."
    A német gazdasági fellendülésnek több nagy hulláma volt. Az első alapját az a II. VH után más országokból kitelepített német, sváb tömeg jelentette, aki a gazdasághoz olcsó munkaerőt biztosított, a másodikat viszont már a K-európai emberek biztosították, aztán jöttek a török vendégmunkások. Szal az utóbbi esetben már nem igazán volt teljes a nyelvi kompatibilitás. Amerikában a kérdés inkább úgy merül föl a dolog, hogy nem az a kérdés, hogy az adott államban beszélnek-e angolul, hanem hogy hogyan kommunikálok azzal az illegális bevándorlóval, aki majd a melót gyak el fogja végezni!? ;)
  • defiant9 #46
    "azok alacsony hatékonyságú működésével szembeni ellenállást emelném ki."
    Az USA-ban miért nincs ilyen alacsony hatékonyságú működés. Mi ennek a forrása?
    Egyébként elég agyafúrt logika az hogy a tagállamok milyen frankón működnek, és csak azért nem akarnak több pénzt tenni a közösbe mert az meg már nem hatékony. A tagállamok delegálják a képviselőket az EU-ba, miért olyanokat küldenek akik képesek megszavazni a hatékony működést, miért kerül minden ilyen képviselő otthonra. Szerintem egyébként az EP-be éppen minőségibb a képviselő felhozatal, még a Fidesz részéről is, már csak az is egy szűrő hogy külföldön kell élni/dolgozni, egy türhe erre alkalmatlan, míg a magyar viszonyok közt egy Tállai szintű türhe országgyűlési véleményvezér, meg NAV elnök tud lenni.

    "Ez a kérdés ugyanis egyénileg változik"
    Ettől még a statisztika, valid. Ilyen buta logika szerint csak a 100%, 0% eloszlás ami eredményt ad, vagy hol a határ? Azt állítod hogy nincs összefüggés aközött hogy konzervatív/liberális egy szavazó és aközött hogy az EU ellen vagy mellette szavaz? Napnál világosabb az korreláció, tagadod ezt?

    "az hogy is hat akkor közvetlenül, vagy közvetve az EU gazdasági teljesítményére"
    Levezettem. Sarkítva, ha minden országban domináns lenne a nacionalista/konzervatív/szélső jobbos szavazóréteg, akkor az EU villámgyorsan szétesne és megszűnne gazdasági egységként funkcionálni, csak nemzetállamok lennének. A valóság nem ennyire sarkos, de leginkább azért nem kezdünk széthullani, mert legtöbb kormánynak van annyi esze hogy az xxEXIT kérdést nem bocsátja népszavazásra, a britek is azt hitték nyerhető a szavazás és akkor win-win ha felajánlják mint opció, de alábecsülték a nacionalista hangulatkeltés erejét a manipulálhatóbb szegényebb/iskolázatlanabb szavazóréteg körében.

    "az csak javítja a két államalakulat (USA-EU) összevethetőségé"
    WTF? Gondolkozz már ember. Ha egy ország nem része az államalakulatnak 1980-ban, de mégis beleveszed a statisztikába akkor miért is releváns az ott léte?. Éppen hogy torzítja az értéket. Ez a statisztika ha nevén nevezzük nem EU vs. USA, hanem 27 jelenleg tag európai ország vs USA összevetése. Ezt csak azért csinálják így mert EU statisztikát egyébként nem lehetne csinálni a múltba mutatóan csak az utolsó be/kilépőig.

    "egy kezdeti időszakban annak még megmutatkozna a pozitív hozadéka"
    Szerencsére akkor most már megmutatkozik. Ja nem. Most épp a legszarabbak az értékek, épp most lépnek el mellettünk amikor már mi is tagok vagyunk 16 éve. Vagy szerinted mennyi idő mire pozitív lesz a hozadék?

    "Másrészt az USA adósságállománya is csillagászati és összevethető az EU-s országokéval."
    És hogy jön ez ide? Az államadósság egyébként EU szinten eleve nem értelmezhető, mert minden ország önállóan megy csődbe, egy német nem kell hogy automatikusan jót álljon egy görög adósságért. Ez is csak azt mutatja hogy az USA-hoz képest mennyire töredezett az EU gazdasága, még az euro zónán belül is.

    "lásd több százezer magyar, meg több millió román, stb külföldön munkát vállaló."
    Tehát ha kimegy a sok román mezőgazdasági munkára ahol kb. 1 szót sem kell beszélni a fogadó ország nyelvén akkor ki is húzhatjuk a nyelvet mint probléma? Másrészt ez csak a probléma egy része, ami egyébként nem elhanyagolható, mert sok magyar cégnél ma sem triviális hogy valaki tárgyalóképesen lenne a külföldi partner felé. Ahogy mondtam a példában egy görög cég hiába lenne jó akvárium építésben, nagyon nehezen tud EU szinten megjelenni, a hatékony kommunikáció nagyon fontos a gazdasági életben, amennyiben ez korlátos, akkor a cég lehetőségei is ugyanígy korlátosak. Egyébként megint egy trivialitás amivel hadakozol:
    2018 Annual Report on intraEU Labour Mobility
    Furthermore, data in important destination countries (Austria, Belgium, Spain, Italy and the UK) as well as aggregated data from many EU countries shows that a lack of language skills is a very important (if not the most important) obstacle to finding a suitable job among EU-28 movers.
  • NEXUS6 #45
    Az EU rengeteg területen további fejlesztést igényel, a közös kül, védelmi és gazdaságpolitika talán a legfontosabb azok melett sőt azokon felül amiket írsz. Itt azonban megint kiemelném, hogy egy ilyen valójában mindenkinek érdeke és a tagállamok ellenállása nem elsősorban a másik tagországokkal szembeni gáncsoskodásról, vagy a saját kormányközeli üzletemberek védelméről szól (legyünk öszinték teljesen legálisan is lehet bármennyi pénzt kapni a kormányzattól), hanem megint csak a jelenlegi EU intézményrendszerekkel, azok alacsony hatékonyságú működésével szembeni ellenállást emelném ki. Tekintve, hogy az EU Parlament nem alkalmas bizonyos országok közötti érdekcsoportok kialakítására, képviseletére, ezért arra sem hogy az érdekek ütközzenek és végül letisztuljanak.

    "A konzervatív beállítottságú kormányok/emberek integráció ellenesek. A liberálisok pedig nem." Hát ezt így marhára nem lehet kijelenteni, max annyit hogy pl a BREXIT statisztikák szerint 2/3 -1/3 arányban oszlik meg a támogatottság vagy ellenesség a konzervatív, a liberális, és a szoci oldalak között az UK-ban. És pont. Ez a kérdés ugyanis egyénileg változik. A BREXIT kampány során a brit konzervatív kormány maradás párti volt, miközben nem tiltották meg a képviselőknek, kormánytagoknak, hogy ezzel ellentétesen kampámyoljanak akár.

    "Ergo a konzervativizmusban meg is találtuk az egyik root cause-át a lemaradásnak." LOL. Bocs, de nekem pár logikai lépcsőfok kimaradt. A konzervativizmus (ami lehet EU intézményrendszer és ezen felül EU integráció párti, vagy ellenes, a kettő nem ugyanaz) az hogy is hat akkor közvetlenül, vagy közvetve az EU gazdasági teljesítményére? :O

    A GDP-t bemutató grafikon pont arra jó, amiről beszélgetünk. Ha tartalmazza az EU országok adatait, még mielött ténylegesen is csatlakoztak az EU szervezetéhez, az csak javítja a két államalakulat (USA-EU) összevethetőségét. Amiből ktűnik, hogy az európai országok összességében a II. VH totális pusztulásából felépülve is időszakonként és az időszakok többségében megelőzik az USA gazdasági teljesítményét. Vagy is így még jobban mutatják a korábbi kijelentésem helyességét.

    "A hektikusság egyik nyilvánvaló oka egyébként hogy hiába a papíron egységes piac attól még a görögök simán a csőd szélére tudtak kerülni(beszakadó GDP-vel), és PIGS-es társaik sem brillíroztak. Erről beszélek végig, nincs egységes kormányzat/gazdaság, a nemzetállam határok mentén drasztikus törésvonalak vannak, egy német államkötvény köszönőviszonyban sincs mondjuk egy göröggel, az USA ilyen szempontból sokkal homogénebb, stabilabb szövetségi rendszer."
    Vagy mert az EU szervezetébe újonnan bekerülő országcsoportok, gazdasági, szervezeti integrációja viszik a forrásokat annélkül, hogy egy kezdeti időszakban annak még megmutatkozna a pozitív hozadéka. Másrészt az USA adósságállománya is csillagászati és összevethető az EU-s országokéval. Ot sem túl szigorú a költségvetési politika, vagy épp a pénzintézetekkel, tözsékkel kapcsolatos szabályozás, ami pl. a 2008-as világválság oka volt. Utóbbi azért az EU országaiban szigorúbb, volt és lett. AZ USA továbbra sem veszi túl komolyan ezt akérdést.

    "Tehát szerinted 3-4 nyelvvel lefedted az EU piac 75%-át? Nem. Egyébként nem a címke a költség, de gondolj csak bele, a termékhez kell reklám is, beszélni kell a helyi adminisztrációval, más nyelven kell üzleti partnereket keresni, a munkaerőt sem toborozhatod olyan széles körből." Én azért ezeket a kérdéseket továbbra sem misztifikálnám túl, lásd több százezer magyar, meg több millió román, stb külföldön munkát vállaló. A túlbürokratizáltság az máskérdés, na az esetenként gond lehet és ott már valóban gond a nyelvi kérdés.
  • defiant9 #44
    "Az EU integráció elmélyítése ugyanis nem feltétlenül a tagállamok érdekeinek csorbításával kell hogy járjon"
    Költeni az ESA-ra vagy a közös hadseregre pénzből lehet. Ezen pénzt elköltése most nem EU szinten dől el hanem a tagállamok kormányai döntenek róla. Nálunk tipikusan úgy hogy Lölőék/más strómanok kapnak egy rakat pénzt, miért is mondana erről a gyarló kormány? Arra sem hajlandóak a tagállamok hogy egy erős EU ügyészség joghatálya alá bekerüljenek. Amerikában standard hogy van egy szövetségi szintű nyomozó hatóság/ügyészség/bíróság. Erre nem képes az EU a tagállamok gáncsoskodása miatt, és ezért is nő a lemaradás.

    „Szóval ez az adok-kapok már túl régóta folytatódik ahhoz, hogy még egyáltalán lényeges kérdés legyen, hogy ki is kezdte valójában.”
    Ettől a tény még tény marad. A konzervatív beállítottságú kormányok/emberek integráció ellenesek. A liberálisok pedig nem. És épp te állapítottad meg hogy a korábbi/mélyebb integárció kellett volna a nagyobb sikerhez. Ergo a konzervativizmusban meg is találtuk az egyik root cause-át a lemaradásnak.

    „GDP azonban általában az USA fölött volt az elmúlt évtizedekben!”
    Ez így azért nem igaz mert amit statisztikát látsz az MGM research oldalán az 28 tagállamra vonatkozik(a jelenlegi állapot már csak 27), tehát azon országok értéke is benne van akik akkor még nem voltak tagok(az viszont még szerepel benne aki már azóta kilépett), másrészt a 2017-2018 -as keltezésű/elérhető adatokra épülő MGM-es cikk hibás US adatsort tartalmaz, ellentmond az világbank/OECD adatinak amik viszont egybecsengenek a hivatalos amerikai kormányzati számokkal. Azt tőlük kellene megkérdezni hogy miért, de jobb a frissebb/hivatalos adatokra építeni. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?end=2019&locations=EU-US-CN&start=1980
    Az egyébként igaz hogy ezen pár évtizedben voltak időszakok hogy az EU dinamikusabban fejlődött, azonban az utolsó évtized stagnálása rányomja a bélyegét a végeredményre. Gazdaságilag talán az euroövezet tekinthető egy olyan egységnek aki méretében megfelelője az USA-nak és legalább a közös pénz ami a gazdaság alapaja( eliminálja az árfolyamkockázatokat egy cég működéséből) megvan. Ebben az összevetésben nyilván még nagyobb lenne az EU lemaradása.


    „A GDP EU-t illető hektikusabb változása az a versenyképesség romlásával a piacok átalakulásával magyarázható. A kérdés inkább az, hogy az USA GDP növekedése ilyen szituban hogy tud ilyen szép monoton növekedő lenni!?”
    Hát igen, ez is a kérdés része. Én már adtam rá választ, várom a tiédet. A hektikusság egyik nyilvánvaló oka egyébként hogy hiába a papíron egységes piac attól még a görögök simán a csőd szélére tudtak kerülni(beszakadó GDP-vel), és PIGS-es társaik sem brillíroztak. Erről beszélek végig, nincs egységes kormányzat/gazdaság, a nemzetállam határok mentén drasztikus törésvonalak vannak, egy német államkötvény köszönőviszonyban sincs mondjuk egy göröggel, az USA ilyen szempontból sokkal homogénebb, stabilabb szövetségi rendszer.

    „Mégegyszer kérdem ez a XXI. szd-ban olyan hatalmas gát és költségnövelő tényező, hogy az EU-ban, adott régióba küldött terméket 3-4 nyelven is felíratozni kell? Ne már!”
    Tehát szerinted 3-4 nyelvvel lefedted az EU piac 75%-át? Nem. Egyébként nem a címke a költség, de gondolj csak bele, a termékhez kell reklám is, beszélni kell a helyi adminisztrációval, más nyelven kell üzleti partnereket keresni, a munkaerőt sem toborozhatod olyan széles körből. Ezek gyilkos dolgok tudnak lenni, a címke a terméken mégcsak elbír 10-20 főbb nyelvet, bár megjegyzem hogy dög nehéz néha megtalálni a sajátodat, mert kénytelenek voltak 4es sűrített betűméretet használni, úgyhogy ez fogyasztó szempontból sem optimális. Egyébként meg az EU GDP 70-80%-a szolgáltatás, nem termék és itt sokkal relevánsabb komponens a nyelv. Egyedi példa amit nem szeretek de volt például valamelyik ismeretterjesztő csatornán sorozat amerikai akvárium, meg medence építő vállalkozások munkáról. Az látszott hogy keresztül-kasul utazgattak Amerikában különböző államok közt és vállaltak munkákat, és mindenkivel anyanyelvi szinten tudtak egyeztetni az igényekről/megvalósításról. EU-ban ez elképzelhetetlen lett volna.