Bemutatkozott az Orion-űrkapszula

Fontos évfordulón mutatták be a fejlesztést, amely a következő évtizedben bizonyíthat.

A napokban számoltunk be arról, hogy a NASA új rakétája 2021 előtt biztosan nem indul majd el első útjára, vagyis a program valószínűleg további csúszást lesz kénytelen elszenvedni. Miközben az ügynökség az első holdraszállás 50. évfordulójával, a megemlékezéssel kapcsolatos rendezvényekkel volt elfoglalva, az illetékesek a páros másik tagját, az új űrkapszulát is bemutatták, amely állításuk szerint készen áll a fontos próbatételre.


A hivatalos bejelentésben arról olvashatunk, hogy Mike Pence alelnök a floridai Kennedy-űrközpontban, stílusosan, a Neil Armstrongról elnevezett épületben ünnepelte a fél évszázaddal ezelőtti nagy eseményt, ennek során azonban nem pusztán a régmúltra emlékeztek, de egyben hivatalosan is lerántották a leplet az Artemis-1 küldetésre szánt új űrkapszuláról, amely az SLS-rakétával együtt kapja meg a következő fontos feladatot, a visszatérést a Holdra (legalábbis az első körben, amelyet később követnének majd a Mars-küldetések). Buzz Aldrin jelenlétében megerősítették, hogy a kapszula gyakorlatilag készen áll a bevetésre, amely mindenképpen történelmi jelentőségű lesz, ezúttal azonban nem pusztán a visszatérést, de az esetleges hosszabb tartózkodást is meg kellene valósítani, amihez nyilván szükség lesz egy ottani bázisra.


Az Artemis-1 keretei között az SLS és az Orion párosa a Holdat kerülné meg, az első lépésben még legénység nélkül, ezzel igazolva a teljes rendszer működőképességét, teljesítményét, valamint biztonságát. Ezt követően 5 éven belül térnénk vissza a Holdra, bár eredetileg ezt még 2028-ra irányozták előre, itt azonban szükség lesz az anyagi feltételek biztosítására, amely jelen pillanatban még kicsit homályos, hiszen a NASA egyes számítások szerint jóval nagyobb összegeket igényel majd, amihez a Kongresszus beleegyezését is meg kell nyerniük. Az amerikai eredetű lakómodul mellett mindenesetre elkészült az ESA által szolgáltatott európai szervizmodul is, amely a meghajtásról gondoskodik majd, jelen pillanatban e két komponens összekapcsolása zajlik.


A következő fázis a hőpajzs felszerelése lesz, amelyet az Ohio államban lévő Plum Brook Station területén elvégzendő tesztek követnek majd a sorban, hogy ezután a kapszula visszatérjen Floridába és elinduljon az első küldetésére. A tervek szerint az Artemis-2 már legénység bevonásával zajlana le, míg az Artemis-3 indítaná útnak az új holdraszálló csapatot.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #14
    Cel nelkul csak az marad, hogy a kozvelemenyt a program moge kell allitani. Ami alapvetoen nem lehetetlen. Sokmilliardos ertelmetlen programokat szokott keresztultolni a politika, ami nagyobb tarsadalmi feszultsegeket valt ki. Az urhajozast pedig azert a legtobb ember tamogatja, politikai allastol fuggetlenul.

    A kulcs igazabol az, hogy sikerul-e 1nel tobb politikai oldalt moge allitani, vagy barki is kezd bele, a masik part csatarozasba kezd felette hogy szavazatokat gyujtson...
  • Tetsuo #13
    Ma hasonló program lenne egy Mars-utazás. Nem hiszem, hogy komoly kormányzati szándék van bármely nagyívű retorika mögött is, a témát illetően.
  • Steel #12
    Persze, nyilvánvaló, hogy ugyanazt a felszerelést legyártani, ma aprópénz lenne.
    Például értelem sincs összehasonlítani az apollo fedélzeti számítógépét, korunk számítógépeivel.

    Annak a 10-13 éves programnak (ezen lehet vitázni, mert sokfélét lehet olvasni az évszámokról, dátumokról) az eszmei célja egyrészt a politikai versengés, másrészt a technika és a mérnöki tudományok kicsúcsosodása volt.
    Egy olyan, és akkora mérnöki projektet kivitelezni, amit előtte még soha senki nem csinált a tőrténelmünkben, az akkori technikával. Élő embereket elvinni egy idegen égitestre, és épségben visszahozni. Mondhatjuk, hogy ez volt maga a tudomány diadala.

    Amikor a #6-ban azt írom, hogy "ilyen program", akkor véletlenül sem ugyanazt az apollo programot értem.
    Hatalmas pénzkidobás, fölösleges rizikó lenne megismételni ugyanazt a programot, ugyanazokkal a célokkal...

    Egészen más célokat kellene felállítani ahhoz, hogy az akkori teljes apollo projekt eszmei értékét korunk technikai fejlettségével elérjék.
    Például méltó kihívás lenne egy holdbázis felépítése. A holdra szállás "csak" egy alfejezetként szerepelne a teljes projektben. Célja lenne a programnak továbbá, hogy rögtön felszerelést, nyersanyagot vigyenek magukkal, és sikeres leszálást követően egy olyan bázist húzzanak fel, ami élhető körülményeket teremt. Majd a misszió végeztével akár ott is maradhatna valaki a következő egység érkezéséig. Tehát rögtön két lunar landing missziót kellene ezért tervezni.

    Ilyenkor persze fel lehet tenni a kérdést, hogy szükség van e erre? Van értelme?
    Mint ahogy szerintem a 60-as években is sokan feltették a kérdést, hogy szükségünk van egyáltalán egy holdra szállásra? Van értelme?
  • Sequoyah #11
    Jo kerdes. Vegulis raketara mar mesze nem kell annyit kolteni, mert majdnem eleg eros raketat mar a piacon is kapni 150 millioert...

    De mivel nincs hideghaborus kenyszer joval magasabb burokraciaval es korrupcioval kell szamolni.

  • Tetsuo #10
    Ráadásul ugyanazt elérni ma olcsóbb lenne, mint annakidején.
  • Sequoyah #9
    Problema nelkul ki tudnak fizetni most is a holdprogramot, ennel nagyobb osszegekkel dobaloznak ott napi szinten ennel nagyobb hulyesegekre...
    Politikailag viszont nincs nagy realitasa hogy megszavazzak ezt...

    De hogy szamokkal is alatamasszam: A megvalosult Apollo program mai $-ban szamolva nagysagrendnyileg $150 milliard (nem 280). Ez egy 10 eves program volt, szoval evente $15 milliardrol beszelunk.
    Ez az US GDP 0.07%-a, az aobeveteleknek pedig 0.5%-a. De meg a hadseregre koltott penznek is csak 2-3%-a.

    Sajnos nagyon jol lehet politikai mini-haborukat inditani egy ilyen csekken, de ha valamiert ugy dontenenek hogy belevagnak, akkor egy ilyen kiadast meg sem ereznenek.

  • Steel #8
    Igazad van
    Ritkán használom az ilyen nagyságrendet, és tévedésből a milliárd tőrténelmi nagy lépésközű leképzését használtam. Érdemes figyelni.
    Tehát 28 milliárd dollár volt az akkori büdzsé, ami ma meghaladná a 280 milliárd dollárt.

    Utoljára szerkesztette: Steel, 2019.07.28. 11:39:18
  • gaszton421 #7
    Azért azokat a számokat nézd át újra, A 60-as években a teljes Föld GDP-je nem volt 28 ezer milliárd dollár, akkori 1973-as dollárban volt 28 milliárd, (mostanra kb a 7x annyi lenne), a mostani 300 ezer milliárd dollár pedig jóval több mint teljes Föld mostani GDP-je.vagy 28 ezer millió, vagy 28 milliárd volt az akkori dollárban.
  • Steel #6
    Részben annak köszönhető, pl. az Apollo 11 misszió, megvalósulása, hogy annak idején sokkal többet ért maga a dollár is, mint ma.
    A legtöbb erről szóló cikkben ezt a Planetary.org-os durva számítást szokták emlegetni.
    Akkor se volt kevés pénz az a 28 ezer-milliárd dollár, amit 13 év alatt a teljes Apollo-programra elköltöttek, de ma egy ilyen programra annak a tízszeresét kellene rááldozni...
    Tegyük hozzá, hogy amerika sincs már abban a helyzetben, mint akkor volt. Az egész világgazdaság, beleértve az erőviszonyokat, durván átalakult a cirka 50 évvel ezelőttihez képest.
    Hát ezért nem lehet ma 300 ezer-milliárd dollárt csak úgy elkölteni egy komplett űrprogramra.
  • sad1976 #5
    hogy jutottak ezek el a holdra ? ha manapság 50 évvel később csak ilyenre telik ?