Gyurkity Péter
Több közvetlen elődünk volt
Erre, valamint egymás mellett élő számos eltérő csoportra utalnak az újra megvizsgált leletek.
Egyszerre három új tanulmány is napvilágot látott a hónap elején, ezekből pedig az derül ki, hogy a korábban előkerült, újra megvizsgált leletek meglehetősen vegyes képet festenek, vagyis több közvetlen elődünk lehetett, amelyek kisebb-nagyobb csoportokban, egymás mellett éltek ezen a bolygón.
Az emberi evolúció kérdése többször felmerült már lapunk hasábjain, ezzel kapcsolatban most több új hírt is közzétettek a világhálón, ezeken futunk gyorsan végig, a főbb következtetésekre fókuszálva. Az első anyagban arról olvashatunk, hogy egy 1921-ben, Zambia területén előkerült koponya korát 500 ezer helyett immár 300 ezer évre becsülik, ami azért fontos eltérés, mert a homo heidelbergensis/rhodesiensis csoportba tartozó lelet ezzel arra utal, hogy ezek az Afrika középső területén élő emberek jóval hosszabb jelen voltak a régióban. Itt sikerült egy, a koponyáról korábban eltávolított, majd pedig gyorsan elkeveredett ásványi réteget is megvizsgálni, a módosított kor alapján pedig kijelenthető, hogy ezen elődeink egy időben éltek az Afrika déli részén megtalálható homo naledi, a Marokkó-Etiópia tengelyben elhelyezkedő homo sapiens, az Európában felbukkant neandervölgyi, az Ázsiából előkerült gyenyiszovai, az Indonéziában megmaradó homo erectus, valamint a délkelet-ázsiai szigetvilágban megtalált homo floresiensis és homo luzonensis csoportok tagjaival – igaz, az sem kizárható, hogy a homo heidelbergensis/rhodesiensis a neandervölgyiek és a homo sapiens utolsó közös őse, a szétválás ugyanis nagyjából 800 ezer évvel ezelőtt ment végbe.
A második tanulmány a Spanyolországban 1994-ben megtalált leletekre koncentrált, ezek a 2,5 millió és 770 ezer évvel ezelőtt élt homo antecessor jellemzőit mutatják meg nekünk, ami szintén egy közös ős, illetve annak közeli rokona lehetett. Most sikerült fehérjeanalízist elvégezni ezen maradványokon, a kort ennek alapján 949 ezer és 772 ezer év közé teszik, bár DNS-vizsgálatot a magas kor miatt itt nem lehet kivitelezni. A homo sapiens, a neandervölgyi, valamint a gyenyiszovai emberek arcán megjelenő főbb jellemzők egyértelműen jóval korábban alakultak ki, ezzel a homo antecessor valóban egy korábbi lépcsőfokot képez, bár ezzel nem kerültünk jóval közelebb a megoldáshoz, hiszen ezt nagyjából eddig is tudtuk.
Egy további munkában az Afrika déli részén előkerült homo naledi leleteire fókuszálnak, amelyek egy fiatal egyedtől származnak, ez pedig igencsak ritkának számít. A növekedési minták vegyes képet mutatnak, itt fiatalabb és jóval idősebb fajok jellemzőit is megtaláljuk, bár ezzel kapcsolatban további pontosításra van szükség, hiszen a korai emberek a komoly eltérések miatt az életkort illetően sokszor becsaphatják a szakembereket. Ahogy említettük, ezen faj tagjai is egy időben voltak jelen a kontinensen a többi csoport egyedeivel, itt tehát egyetlen forrás helyett a teljes régiót kell elképzelnünk származási helyként, ahol több eltérő vonal képviselői is egyszerre voltak jelen.
Egyszerre három új tanulmány is napvilágot látott a hónap elején, ezekből pedig az derül ki, hogy a korábban előkerült, újra megvizsgált leletek meglehetősen vegyes képet festenek, vagyis több közvetlen elődünk lehetett, amelyek kisebb-nagyobb csoportokban, egymás mellett éltek ezen a bolygón.
Az emberi evolúció kérdése többször felmerült már lapunk hasábjain, ezzel kapcsolatban most több új hírt is közzétettek a világhálón, ezeken futunk gyorsan végig, a főbb következtetésekre fókuszálva. Az első anyagban arról olvashatunk, hogy egy 1921-ben, Zambia területén előkerült koponya korát 500 ezer helyett immár 300 ezer évre becsülik, ami azért fontos eltérés, mert a homo heidelbergensis/rhodesiensis csoportba tartozó lelet ezzel arra utal, hogy ezek az Afrika középső területén élő emberek jóval hosszabb jelen voltak a régióban. Itt sikerült egy, a koponyáról korábban eltávolított, majd pedig gyorsan elkeveredett ásványi réteget is megvizsgálni, a módosított kor alapján pedig kijelenthető, hogy ezen elődeink egy időben éltek az Afrika déli részén megtalálható homo naledi, a Marokkó-Etiópia tengelyben elhelyezkedő homo sapiens, az Európában felbukkant neandervölgyi, az Ázsiából előkerült gyenyiszovai, az Indonéziában megmaradó homo erectus, valamint a délkelet-ázsiai szigetvilágban megtalált homo floresiensis és homo luzonensis csoportok tagjaival – igaz, az sem kizárható, hogy a homo heidelbergensis/rhodesiensis a neandervölgyiek és a homo sapiens utolsó közös őse, a szétválás ugyanis nagyjából 800 ezer évvel ezelőtt ment végbe.
A második tanulmány a Spanyolországban 1994-ben megtalált leletekre koncentrált, ezek a 2,5 millió és 770 ezer évvel ezelőtt élt homo antecessor jellemzőit mutatják meg nekünk, ami szintén egy közös ős, illetve annak közeli rokona lehetett. Most sikerült fehérjeanalízist elvégezni ezen maradványokon, a kort ennek alapján 949 ezer és 772 ezer év közé teszik, bár DNS-vizsgálatot a magas kor miatt itt nem lehet kivitelezni. A homo sapiens, a neandervölgyi, valamint a gyenyiszovai emberek arcán megjelenő főbb jellemzők egyértelműen jóval korábban alakultak ki, ezzel a homo antecessor valóban egy korábbi lépcsőfokot képez, bár ezzel nem kerültünk jóval közelebb a megoldáshoz, hiszen ezt nagyjából eddig is tudtuk.
Egy további munkában az Afrika déli részén előkerült homo naledi leleteire fókuszálnak, amelyek egy fiatal egyedtől származnak, ez pedig igencsak ritkának számít. A növekedési minták vegyes képet mutatnak, itt fiatalabb és jóval idősebb fajok jellemzőit is megtaláljuk, bár ezzel kapcsolatban további pontosításra van szükség, hiszen a korai emberek a komoly eltérések miatt az életkort illetően sokszor becsaphatják a szakembereket. Ahogy említettük, ezen faj tagjai is egy időben voltak jelen a kontinensen a többi csoport egyedeivel, itt tehát egyetlen forrás helyett a teljes régiót kell elképzelnünk származási helyként, ahol több eltérő vonal képviselői is egyszerre voltak jelen.