Gyurkity Péter
Több van bennünk a neandervölgyiekből
A vérfertőzés pedig nem volt annyira jellemző náluk, mint azt korábban gondolták.
A neandervölgyi ember populációjának jellemzői régóta foglalkoztatják a kutatókat, mostanában pedig a génszekvenálás is valós opcióként bukkan itt fel. Egy horvátországi lelet most második alkalommal nyújtott lehetőséget a részletes vizsgálatra és az eredmények közlésére, így némileg tovább bővült a mellékágról meglévő tudásunk.
A Science magazinban közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy ezen 52 ezer éves kelet-európai lelet nem mutat különösebb vérfertőzési trendet, vagyis a korábbi, 122 ezer évesre becsült szibériai példány (amelynél valószínűleg féltestvérek, vagy netán egyéb közeli rokonok kapcsolatáról volt szó) meglehetősen különbözik ettől. A friss eredmény alapján itt most valamivel nagyobb, jóval nyitottabb csoportokat feltételezhetünk, akik különböző rituálékat, ékszereket, illetve primitív gyógymódokat is alkalmaztak, esetenként pedig előfordulhatott a kannibalizmus is. Vérfertőzésnek nincs nyoma, egy másik anyagból pedig az is kiderül, hogy az észak-afrikából kivándorolt homo sapiens populáció tagjaival is keveredhettek ezen neandervölgyiek.
A homo sapiens esetében még nagyobb és nyitottabb közösségekről beszélhetünk, valószínűleg ez lehetett a nyitja a faj sikerének és elterjedésének, hiszen a szélesebb kapcsolati háló komoly előnyt jelentett. A génvizsgálat révén megállapították, hogy jóval több lehet bennünk a neandervölgyiekből, az Afrikán kívül élő mai emberek génjeinek mintegy 1,8-2,6 százaléka eredhet innen, itt pedig a kelet-ázsiai és a nyugat-eurázsiai populáció mutat nagyobb azonosságot – az afrikaiak kimaradnak ebből, hiszen eleik nem keveredtek a másik csoporttal.
A génszekvenálás különböző betegségek jelenlétére, azok lenyomataira is rámutatott, itt felmerül a kóros túlsúly, a magas koleszterinszint, a rheuma, valamint a skizofrénia megjelenése is, ez azonban könnyen lehet, hogy a vizsgálat jellege miatt kerül előtérbe, vagyis a betegségekért nem okolhatjuk a neandervölgyi embert.
A neandervölgyi ember populációjának jellemzői régóta foglalkoztatják a kutatókat, mostanában pedig a génszekvenálás is valós opcióként bukkan itt fel. Egy horvátországi lelet most második alkalommal nyújtott lehetőséget a részletes vizsgálatra és az eredmények közlésére, így némileg tovább bővült a mellékágról meglévő tudásunk.
A Science magazinban közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy ezen 52 ezer éves kelet-európai lelet nem mutat különösebb vérfertőzési trendet, vagyis a korábbi, 122 ezer évesre becsült szibériai példány (amelynél valószínűleg féltestvérek, vagy netán egyéb közeli rokonok kapcsolatáról volt szó) meglehetősen különbözik ettől. A friss eredmény alapján itt most valamivel nagyobb, jóval nyitottabb csoportokat feltételezhetünk, akik különböző rituálékat, ékszereket, illetve primitív gyógymódokat is alkalmaztak, esetenként pedig előfordulhatott a kannibalizmus is. Vérfertőzésnek nincs nyoma, egy másik anyagból pedig az is kiderül, hogy az észak-afrikából kivándorolt homo sapiens populáció tagjaival is keveredhettek ezen neandervölgyiek.
A homo sapiens esetében még nagyobb és nyitottabb közösségekről beszélhetünk, valószínűleg ez lehetett a nyitja a faj sikerének és elterjedésének, hiszen a szélesebb kapcsolati háló komoly előnyt jelentett. A génvizsgálat révén megállapították, hogy jóval több lehet bennünk a neandervölgyiekből, az Afrikán kívül élő mai emberek génjeinek mintegy 1,8-2,6 százaléka eredhet innen, itt pedig a kelet-ázsiai és a nyugat-eurázsiai populáció mutat nagyobb azonosságot – az afrikaiak kimaradnak ebből, hiszen eleik nem keveredtek a másik csoporttal.
A génszekvenálás különböző betegségek jelenlétére, azok lenyomataira is rámutatott, itt felmerül a kóros túlsúly, a magas koleszterinszint, a rheuma, valamint a skizofrénia megjelenése is, ez azonban könnyen lehet, hogy a vizsgálat jellege miatt kerül előtérbe, vagyis a betegségekért nem okolhatjuk a neandervölgyi embert.