Korábban érkezett a homo sapiens Európába

Egy 210 ezer éves koponya bizonyítja, hogy a modern ember korábban hagyta el Afrikát.

A homo sapiens Európába érkezésével kapcsolatban eddig a nagyjából 40-60 ezer évvel ezelőtti periódus tűnt a legvalószínűbbnek, az eddig ismert és megfelelő módon visszaigazolt leletek ugyanis azt mutatták, hogy az ezt követő időszakban tűntek el a neandervölgyiek, ahogy az újabb populáció fokozatosan felváltotta őket. Most azonban újabb vizsgálatnak vetettek alá egy eddig is ismert koponyát, amely alaposan átírja a vándorlás történetét.

A Tübingeni és az Athéni Egyetem kutatói közösen dolgoztak a dél-görögországi Apidima területén még a hetvenes években előkerült két koponyán, a legmodernebb technikákat is bevetve, hogy minél pontosabb eredményeket kapjanak. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kettes számú lelet eredetileg egy neandervölgyi emberhez tartozott, az egyes számú példány viszont egy még korábbi időszakban élt homo sapiens koponyája, ami arra utal, hogy ez utóbbiak már jóval korábban is jelen voltak a kontinensen, legalábbis annak déli részén. A homo sapiens korai csoportjai tehát 210 ezer évvel ezelőtt már vidáman éldegéltek Dél-Európában, az ezt követő időszakban azonban komoly változások mentek itt végbe.

A mostani eredmények alátámasztják azon elméletet, miszerint a modern ember több ütemben, különböző csoportokban hagyta el Afrikát, hogy több másik kontinensen is megtelepedjen. Tekintettel arra, hogy az Apidima 1 névre keresztelt koponya (amelynek sérüléseit számítógépes eljárással hozták helyre, így pótolva a hiányzó részeket) nem hordozza magán a neandervölgyiekre jellemző ismertetőjeleket, ez minden jel szerint egy homo sapiens maradványa, vagyis az első csoportok már 210 ezer évvel ezelőtt jelen voltak a dél-görögországi területen. A neandervölgyiek nem sokkal később érkeztek meg ide (a második számú koponya korát 170 ezer évre teszik), 40 ezer évvel ezelőtt viszont a homo sapiens újabb csoportja futott be, amely végül elterjedt a kontinensen, valószínűleg hozzájárulva a neandervölgyiek kihalásához.

A most elkészült tanulmány a Nature magazinban jelent meg, a munka azonban folytatódik, hiszen a 4 évtized után újra megvizsgált koponyák esete is jól mutatja, hogy bőven van még mit feltárni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #18
    Az hogy van egy kb atlagos keresetuk az nagyon messze all attol hogy az egesz az uzletrol szol...:) Ez egy olyan "erv" amit a vilagon mindenkire ra lehet huzni...
  • Mat666 #17
    Barátom itt nincs mit végig gondolni egy szóval nem mondtam hogy gazdag lesz ha nem azt hogy kényelmesen meg él ennyi és ez amúgy ez a legtöbb embernek elég is kényelmes munka jó fizetés mert igaz hogy gazdag nem lesz de jól él. Igazi munka nélkül.
  • Sequoyah #16
    Nem tartom realisztikusnak hogy egy millios, magas foku fejlettseget elert civilizacio sohasem mozdult ki a szigeterol hogy nyomot hagyjon a vilagban. Europa fejlodese is akkor indult meg amikor elkezdtek terjeszkedni a vilagban...

    Es par 10ezer eves tavlatokban barmilyen fejlett civilizacio nyomot hagy maga utan a legkorben, jegretegekben stb...


    Es egyebkent mar leszkenneltuk az oceant eleg jol, egy kis sziget meg elbujhat a tenger melyen, de egy millios kontinens nem valoszinu...
  • Sequoyah #15
    Senki nem lesz tudos azert hogy gazdag legyen:D Ezt gondold vegig megegyszer...
  • Sequoyah #14
    Nem a banya maga maradna meg. Hanem, kulszini nyersanyagok teljes hianya.
    A mai civilizacionk ugy alakult ki, hogy a szen, az olaj az arany es a tobbi szo szerint ott hevert a felszinen, es csak ossze kellett szedni. Ha pl mi elpusztulunk, es 50 millio ev mulva egy uj intelligens faj emelkedik ki, akkor nagy bajban lesznek az ipari forradalommal, lehet sosem tudnak eljutni a mai ember fejlettsegi szintjere, mert nem lesz nekik nyersanyag. Nemvaloszinu hogy a kozepkorbol egybol a napelemekre ugranak...

    Egyebkent pedig dinoszaurusz labnyomokat is talalunk 100 millio evvel ezelottrol, valamit biztosan hatrahagyunk ami fennmarad.
  • Mat666 #13
    Az hogy ez nem a tudásunk gyarapításáról szól ha nem mint oly sokszor az üzletről mert az átlag ember hajlamos elfelejteni hogy ebből nagyon sok ember nagyon jól él.
  • ugh #12
    Vagy egy olyan par millios kis birodalom aminek egy resze olyan helyen fekudt ami most tenger alatt van. Vagy a homok alatt.
    Azert van jo par ilyen hely a vilagon.
    Puma punku azert elegge furi. Vagy a japan partoknal a tenger alatti cucc minden csak nem termeszetes.
  • ugh #11
    Ebben nem lennek olyan biztos.
    10-15000 ev utan a mai civilizacio nyomabol se maradna olyan ami utalna ra (na jo brutal kulszini banyak esetleg, de az erozio miatt azok is max nagy lyukak ) .
    A hoover gatbol se maradna semmi 20 ezer ev utan.
    Pedig az jo sok beton.
    Es egy ket nagyobb, fejlett varosallam nem okozna akkora kart mint most mi.
    Utoljára szerkesztette: ugh, 2019.07.15. 23:21:02
  • Sequoyah #10
    Ilyen lesz a jovoben az oktatas? Vegulis a lenyeget elmagyarazta:D
  • Sequoyah #9
    Neolitikus forradalom


    Beleferhetne akar, csak sajnos az egvilagon semmi jelet nem latjuk annak hogy barmi (mai mercevel) fejlett civilizacio valaha is letezett volna. A mi civilizacionk nyomai evmilliokra, akar evszazmilliokra bevesodtek a foldtortenelembe. Az osszes konnyen elerheto kulszini szen, erc es egyeb nyersanyagokat letaroltuk, amik nagyon lassan potlodnak, sot a koszenmezok egyaltalan nem fognak potlodni. Az uledekes kozetekben is kitorolhetetlen nyomot hagy az iparunk, ami ugyanugy kimutathato lesz, mint egy regi meteorbecsapodas.
    A varosaink lehet hogy nyom nelkul eltunnek, de a fenti jelek nem.

    Szoval lehet hogy egy peldaul okori Gorogorszag szintu civilizacio elt valamikor ami az "Atlantis" legendakat megalapozza, es ez valoban nagy szo lehetett akkoriban amikor ezek a legendak elterjedtek. De az biztos, hogy mai mercevel ezek mind primitivek voltak.