Gyurkity Péter
Korábban érkezett a homo sapiens Európába
Egy 210 ezer éves koponya bizonyítja, hogy a modern ember korábban hagyta el Afrikát.
A homo sapiens Európába érkezésével kapcsolatban eddig a nagyjából 40-60 ezer évvel ezelőtti periódus tűnt a legvalószínűbbnek, az eddig ismert és megfelelő módon visszaigazolt leletek ugyanis azt mutatták, hogy az ezt követő időszakban tűntek el a neandervölgyiek, ahogy az újabb populáció fokozatosan felváltotta őket. Most azonban újabb vizsgálatnak vetettek alá egy eddig is ismert koponyát, amely alaposan átírja a vándorlás történetét.
A Tübingeni és az Athéni Egyetem kutatói közösen dolgoztak a dél-görögországi Apidima területén még a hetvenes években előkerült két koponyán, a legmodernebb technikákat is bevetve, hogy minél pontosabb eredményeket kapjanak. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kettes számú lelet eredetileg egy neandervölgyi emberhez tartozott, az egyes számú példány viszont egy még korábbi időszakban élt homo sapiens koponyája, ami arra utal, hogy ez utóbbiak már jóval korábban is jelen voltak a kontinensen, legalábbis annak déli részén. A homo sapiens korai csoportjai tehát 210 ezer évvel ezelőtt már vidáman éldegéltek Dél-Európában, az ezt követő időszakban azonban komoly változások mentek itt végbe.
A mostani eredmények alátámasztják azon elméletet, miszerint a modern ember több ütemben, különböző csoportokban hagyta el Afrikát, hogy több másik kontinensen is megtelepedjen. Tekintettel arra, hogy az Apidima 1 névre keresztelt koponya (amelynek sérüléseit számítógépes eljárással hozták helyre, így pótolva a hiányzó részeket) nem hordozza magán a neandervölgyiekre jellemző ismertetőjeleket, ez minden jel szerint egy homo sapiens maradványa, vagyis az első csoportok már 210 ezer évvel ezelőtt jelen voltak a dél-görögországi területen. A neandervölgyiek nem sokkal később érkeztek meg ide (a második számú koponya korát 170 ezer évre teszik), 40 ezer évvel ezelőtt viszont a homo sapiens újabb csoportja futott be, amely végül elterjedt a kontinensen, valószínűleg hozzájárulva a neandervölgyiek kihalásához.
A most elkészült tanulmány a Nature magazinban jelent meg, a munka azonban folytatódik, hiszen a 4 évtized után újra megvizsgált koponyák esete is jól mutatja, hogy bőven van még mit feltárni.
A homo sapiens Európába érkezésével kapcsolatban eddig a nagyjából 40-60 ezer évvel ezelőtti periódus tűnt a legvalószínűbbnek, az eddig ismert és megfelelő módon visszaigazolt leletek ugyanis azt mutatták, hogy az ezt követő időszakban tűntek el a neandervölgyiek, ahogy az újabb populáció fokozatosan felváltotta őket. Most azonban újabb vizsgálatnak vetettek alá egy eddig is ismert koponyát, amely alaposan átírja a vándorlás történetét.
A Tübingeni és az Athéni Egyetem kutatói közösen dolgoztak a dél-görögországi Apidima területén még a hetvenes években előkerült két koponyán, a legmodernebb technikákat is bevetve, hogy minél pontosabb eredményeket kapjanak. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kettes számú lelet eredetileg egy neandervölgyi emberhez tartozott, az egyes számú példány viszont egy még korábbi időszakban élt homo sapiens koponyája, ami arra utal, hogy ez utóbbiak már jóval korábban is jelen voltak a kontinensen, legalábbis annak déli részén. A homo sapiens korai csoportjai tehát 210 ezer évvel ezelőtt már vidáman éldegéltek Dél-Európában, az ezt követő időszakban azonban komoly változások mentek itt végbe.
A mostani eredmények alátámasztják azon elméletet, miszerint a modern ember több ütemben, különböző csoportokban hagyta el Afrikát, hogy több másik kontinensen is megtelepedjen. Tekintettel arra, hogy az Apidima 1 névre keresztelt koponya (amelynek sérüléseit számítógépes eljárással hozták helyre, így pótolva a hiányzó részeket) nem hordozza magán a neandervölgyiekre jellemző ismertetőjeleket, ez minden jel szerint egy homo sapiens maradványa, vagyis az első csoportok már 210 ezer évvel ezelőtt jelen voltak a dél-görögországi területen. A neandervölgyiek nem sokkal később érkeztek meg ide (a második számú koponya korát 170 ezer évre teszik), 40 ezer évvel ezelőtt viszont a homo sapiens újabb csoportja futott be, amely végül elterjedt a kontinensen, valószínűleg hozzájárulva a neandervölgyiek kihalásához.
A most elkészült tanulmány a Nature magazinban jelent meg, a munka azonban folytatódik, hiszen a 4 évtized után újra megvizsgált koponyák esete is jól mutatja, hogy bőven van még mit feltárni.