Amerikai őslakosok elődeire bukkantak Szibériában

Erre utalnak az eredmények, amelyek a terület történetébe nyújtanak betekintést.

Az antropológusok nagyjából egyetértenek abban, hogy Szibéria északnyugati részén az emberek már 40 ezer évvel ezelőtt megtalálhatók voltak, a régió története azonban meglehetősen darabos, itt ugyanis komoly hiányok vannak még mindig az idővonalban, így a most közzétett eredmények teljesebbé teszik az erről alkotott képünket. A jelek szerint egy mobil és jól alkalmazkodó csoport élt itt az utolsó jégkorszak alatt, akik az amerikai őslakosok elődeinek tekinthetők.

A Koppenhágai Egyetem kutatói tették közzé új tanulmányukat, amelyek a Jana-folyó környékén végzett ásatások és az ezt követő DNS-vizsgálatok eredményeire épül. Ebből ők azt a következtetést vonták le, hogy az itt megtalált, 31 ezer évesre becsült két apró tejfog olyan emberek nyomait mutatja, akik ezen a területen éltek és eddig ismeretlenek voltak számunkra. Az utolsó jégkorszak alatt ezen ősi észak-szibériai emberek komoly alkalmazkodókészségről, mobilitásról, valamint türőképességről adnak tanúbizonyságot, ezen tulajdonságokra pedig nagy szükség volt ahhoz, hogy túléljék a nem túl kellemes környezet által biztosított kihívást. Genetikailag közel állnak azokhoz, akik (jelenlegi tudásunk alapján) benépesítették az amerikai kontinenst, vagyis ez utóbbiak szibériai rokonairól beszélhetünk.

Ezen embercsoportok bölényre, mamutra, valamint rinocéroszra vadászva éldegéltek a területen, amely (különösen a jégkorszak alatt) valóban barátságtalan régiónak számított. Ez a tevékenység már 31 ezer évvel ezelőtt javában zajlott, vagyis meglehetősen hosszú ideig voltak itt jelen, alkalmazkodva a terület jellemzőihez. Fontos tényező, hogy nagyjából ugyanakkor kezdtek diverzifikálódni, amikor az európai és ázsiai emberek ősei, bár itt a jelek szerint legalább három különböző vándorlási hullámról van szó. Az első körben a nyugat-eurázsiai vadászó-gyűjtögető csoportok távoli rokonainak megjelenése ment végbe, amit kelet-ázsiai, az amerikai őslakosokkal némi genetikai egyezést mutató emberek megérkezése, valamint a holocénben élő, szintén ázsiai eredetű csoportok, a neo-szibériaiak befutása követett a sorban – ez utóbbiak a ma itt élő emberek közvetlen elődei voltak.

A környéken egyelőre ezek az egyetlen emberi maradványok, azonban a kutatás folytatódik, így a jövőben további eredmények futhatnak majd be.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • hillman #9
    A jégkorszakban 3 terület volt jégmentes európában. Ezeket találóan menedéknek nevezik. Ezekből a térségekből indultak a visszahúzódó jég nyomában. Dél felé minden föld foglalt volt. A szabad földek felé mentek.
    A balkániak kb maradtak a seggükön, az alföldig jutottak.
    Az ibériai menedég lakói a tengerpartok mentén északra egészen dániáig jutottak.
    A krimi menedékben voltak a finnugor népek ösei(is), ök a folyókat követve relative gyorsan elérték a balti tengert és skandinviát. Egészen a britt szigetekig jutottak.
    A krimiek angliába együtt is éltek az ibériaiakkal.
    A kelták ehhez képest friss bevándorlók.

    Kalevi Wiik könyve után szabadon.

    A gall háborúban Caesar a szigetlakókról azt irja, hogy a kelták fosztogatni keltek át és ott maradtak és csak a tengerpartokat lakják. A sziget belsejében más népek élnek.

    A magyarok és más népek ősei nem tűntek el csak identitást, nyelvet és vallást váltottak. A népírtás nem volt divat; a halottak nem dolgoznak.
  • kvp #8
    "Ha pedig "minden ember kozos ose az osmagyar", akkor a magyarban igazabol semmi kulonleges nincsen, csak egy vagyunk a szamos leszarmazott nep kozul, mert az osmagyar nep az egy es ugyanaz mint az osangol, osfrancia, osafgan."

    Azert van egy kis elteres a nepek kozott. A magyarok jopar tozsszovetseg szovetsegebol jottek letre es a honfoglalasig viszonylag jol megoriztek kulturalisan azt a kora bronzkori kulturat ami addigra pl. a romai birodalmon belul kihalt. Gyakorlatilag jopar eltunt osi civilizacio maradekaibol allt ossze a szovetseg. A nyelv is hasonloan tobb osi nyelvbol allt ossze aminek a kihalasok miatt viszonylag keves rokona maradt fent. Raadasul ugy, hogy valoszinuleg bizonyos szinten kepes volt kommunikalni egymassal az osszes az eurazsiai sztyeppen elo torzs. Ez ugyanugy kulonleges, mint a meg megmaradt par kokorszaki szinten elo elszigetelt torzs kulturaja es nyelve. (sajnos mara bronzkori vagy kora vaskori szinten nem maradt meg egyetlen elszigetelten elo nep sem)

    A baszkok ennel meg kulonlegesebbek, szinte az utolso olyan nep, akik genetikailag is orzik (vagy legalabbis a 20. szazad elejen meg oriztek) a hivatalosan utoljara Gibraltaron elt Neandervolgyi geneket. Valojaban a modernebb emberekkel torteno keveredes miatt csak a fo ag halt ki, viszont mindenhol mashol teljesen felhigult.

    Ehhez kepest pl. osbrit nem is nagyon letezik, mert azok a keltak voltak, azaz mai nevukon az irek. Aztan jottek a romaiak es hoztak german legiosokat, aztan jottek a szaszok, azaz mai nevukon a velsziek, aztan a normannok, meg a vikingek, aztan a gyarmatokrol az afrikai, pakisztani/indiai/meg a kornyezo lakossag es utannuk meg az arabok is, aztan a vegen meg gyorsan kelet europaiak. Ez ha a kozossegek nem szegregalodnanak mar kozelitene a szinte teljes globalis keveredest. Ehhez kepest a magyarok oseinek rokon nepei joreszt teljesen kihaltak.
  • Sequoyah #7
    A biologiai osrol volt szo, nem a civilizacio kiindulopontjarol. Mire a modern civilizacio oshazajarol beszelhetunk, addigra a homo sapiens mar szetterjedt, es oskozossegek szintjen jelen volt Ausztraliatol Amerikaig szinte mindenhol.
    Persze ez semmit nem von le a kommented ertekebol, csak nem teljesen vonatkozik ide.

    Ha pedig "minden ember kozos ose az osmagyar", akkor a magyarban igazabol semmi kulonleges nincsen, csak egy vagyunk a szamos leszarmazott nep kozul, mert az osmagyar nep az egy es ugyanaz mint az osangol, osfrancia, osafgan.
    Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2019.06.14. 16:16:32
  • kvp #6
    Egyre inkabb ugy nez ki, hogy a modern civilizacio oshazaja valahol a mai Fekete tenger aljan lehetett, meg a legutolso jegkorszak elott, mielott a Boszporusz atszakadt volna az olvadaskor. Innen indultak mindenfele a nepek amikor ez bekovetkezett. A magyarok (igazabol csak a finnugor torzsek) oseinek egy resze egyszeruen eszak-keletnek ment, a frissen felolvado teruletek fele, mig pl. a zsido nep osei del-keletnek a mai Torokorszag fele, innen szarmaznak kesobbrol a magyarokhoz tartozo turk nepek is. Az oszovetsegben meg meg is emlitik az egyebkent eszak-keletre vandorolt csoportot, mint az ozonvizben elpusztultakat. (a genetikai nyomok alapjan nem haltak ki, csak masfele mentek, az emelkedo viztol tavolodva)

    A masik kerdes, hogy milyen nepekbol allt a magyar torzsszovetseg a honfoglalas idejeben, tehat Levediaban (azaz a mai Don folyo kanyarulatanal, ujabb neven Donyecki es Luhanszki nepkoztarsasagban)? Voltak ugyebar a finnugor szarmazasuak, turkok, a zsido vallasu kazarok (levitak), stb. Aztan itt voltak mar az avarok, akik valojaban onogurok es eleve egy turk-szikta torzsszovetseget alkottak es alapvetoen hunok is ide tartoztak, de valoszinuleg a levediai torzsekkel is joban voltak. (innen jon a tobbes honfoglalas elmelete) Es ehhez meg jott hozza a honfoglalas utan az orszagba betelpedo tobbi kisebb kelet-azsiai szarmazasu torzs, pl. a kunok.

    A vicces az, hogy valoszinuleg nem voltak hagyomanyos torzsi hatarok, hanem nagyjabol mindenki aki nem allt haboruban a kornyezetevel, joban volt egymassal. Igy alakulhatott ki egy nagyjabol hasonlo kulturaju, egymassal kommunikalni kepes nepcsport a Karpat medencetol a mai kinai ujgur teruletekig. Nyugaton a volt romai birodalom nepei, keleten a kinaiak gatoltak meg a pusztai nepek tovabbi terjedeset. Ez azt is jelenti, hogy a klasszikus osi magyar kultura igazabol ennek a joreszt eltunt nem tul fejlett pusztai civilizacionak a maradeka. Nagyon sok elemeben egyebkent megegyezik a japan szigeteken eredetileg jelen levo, meg a kesobbi tomeges koreai bevandorlas elotti kokorszaki kulturaval.

    Az eszakamerikai indianok jelentos resze is ugyanebbol a kulturkorbol kerult ki, egyszereuen csak atvandoroltak az akkor meg meglvo jeghidon a japan eszaki szigetek es sziberia erintett regioibol eszak amerikaba, majd elindultak delnek. A delamerikai oslakossag jelentos resze viszont valoszinuleg tengeri uton erkezett a csendes oceani szigetvilagon keresztul. Nem veletlen, hogy eleg nagy genetikai elteresek vannak a prekolumbian nepcsoportok kozott.

    A legtobb targyilagos (tehat regeszeti genetikai elemzesen alapulo) kutatast egyebkent pont a japanok vegeztek el es viszonylag jol fel lehet rajzolni a kulonbozo nepcsoportok kialakulasat es vandorlasat. Az valoszinuleg igaz, hogy az emberiseg osei valahol Afrikaban estek le egy (gyumolcs)farol, de az mar nagyobb kerdes, hogy mikor es hol valtak emberre.

    ps: Igen, a bibliai Adam es Eva meg nem igazan homo sapiensek voltak es ez az egesz valamikor tobbe-kevesbe kb. 5 millio eve tortent Kelet-afrikaban, de pontosan nem tudjuk hol es nehez megmondani, hogy mikor.
  • NEXUS6 #5
    Nana, Afrikából? Talán inkább a Szíriuszról! XD
  • ostoros #4
    Nincs szükség annyira vissza menni az időben, ha csak olyan egy-két ezer évet megyünk vissza, mindenkihez lehetne rokoni szálat találni aki a Földön él.

    Ha a brit tudósoknak igaza van, a Nagy Britanniában élők többsége elmondhatja magáról, hogy valahol Dzsingisz kán az őse volt. Nagy kujon lehetett az öreg...
  • Sequoyah #3
    Szemben a jelenlegi tudomanyos allasponttal, hogy minden ember kozos ose az afrikai osmagyar nep?
  • NEXUS6 #2
    Én meg asztem, hogy a Tollaskígyó szülte őket oda! :)
  • Bulics #1
    Jólvan, közeledünk, melegszik. Nemsokára rájönnek, hogy minden ember közös őse az urali ősmagyar nép. ;)