Változatos volt a neandervölgyi populáció

Nagy a hasonlóság az eltérő korú leletek között, viszont a keveredés is jellemző volt.

Kutatók két újabb neandervölgyi maradvány DNS-mintáit vizsgálták meg, az eredmény pedig meglepő volt, hiszen meglehetősen nagy hasonlóságot fedeztek fel az eltérő korú leletek között. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy Európában akár 80 ezer éven keresztül is nagyjából állandó maradt a populáció, viszont több területen a keveredés és a változatosság volt jellemző.

Az általuk most közzétett tanulmányban arról olvashatunk, hogy egy németországi, valamint egy belgiumi barlangból előkerült maradványokat vizsgáltak meg, figyelmet szentelve mind a mitokondriális, vagyis az anyától örökölt, valamint a mindkét szülő nyomait tartalmazó nukleáris DNS-nek. Tekintettel arra, hogy a minták nagyon könnyen szennyeződnek, az idő során pedig ezek akár komoly mértékben is károsodhatnak, több trükköt kellett bevetniük a munka során, az eredmények azonban egyrészt visszaigazolják egy korábbi kutatás következtetéseit, illetve új részletekre világítanak rá, legalábbis a neandervölgyi populáció vándorlásait illetően. Korábban már láttunk bizonyítékokat a változatosságra és a keveredésre, ezek azonban mind 40 ezer évvel ezelőttről származtak, amikor maga a populáció is végleg eltűnt.

A szakemberek most a két fenti, 120 ezer éves mintát hasonlították össze más példányokkal. Érdekes módon ezek a DNS-minták nagy hasonlóságot mutattak a 40 ezer éves, szintén európai utódokéval, miközben a szibériai Gyenyiszova-barlangból előkerült maradvány genomja ettől igencsak különböző volt – ez utóbbi még a 90 ezer évvel ezelőtt élt, neandervölgyi-gyenyiszovai keverék leánygyermek DNS-étől is alaposan eltért, miközben ennek szülőanyja még nagyobb hasonlóságot mutatott a kései európai neandervölgyiekkel. Úgy tűnik tehát, hogy az altaji neandervölgyinek is nevezett populációt később egy másik csoport váltotta itt fel, amely Európából érkezhetett, ez a folyamat pedig jó eséllyel már 120 ezer évvel ezelőtt is javában zajlott, jóllehet a németországi barlangból előkerült minta mitokondriális DNS-e minden eddig ismert példányétól különbözik, ami további variációkra utalhat – talán az emberek egyik őse játszott ebben szerepet (valamikor még korábban), esetleg egy korai neandervölgyi populáció keze nyomát látjuk itt, amelyet még nem is ismerünk.

Azt tudjuk, hogy a neandervölgyiek és a modern emberek később (nagyjából 55 ezer évvel ezelőtt) valóban keveredtek, bár itt szintén lehetőségként merül fel, hogy a modern emberek egy korábbi csoportja keveredett velük, és emiatt őrizzük még mindig a nagyjából 2 százalékra rúgó neandervölgyi DNS-maradványt. Ebben az esetben két, eltérő korban lejátszódó folyamat eredményét látjuk a mai modern mintákban, viszont a többi faj, így például a gyenyiszovaiak esetében is jól látható a keveredés nyoma, vagyis az ember története jóval összetettebb és komplexebb, mint azt korábban gondoltuk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #11
    A hitnek semmi köze hozzá.
  • Mat666 #10
    ok
  • Sequoyah #9
    Azt senki sem allitotta hogy te, mindenfele biologiai tudas nelkul egy kerti tetembol barmilyen DNS-t ki tudsz vonni. Ehhez igencsak fejlett eszkozoket hasznalnak a laborokban.

    Itt van amugy tobbek kozott a tetem ami nem hogy 50.000 eves, de egyenesen 700.000.
    https://www.nationalgeographic.co.uk/history-and-civilisation/2017/11/worlds-oldest-genome-sequenced-700000-year-old-horse-dna
    https://en.wikipedia.org/wiki/Ancient_DNA
  • Mat666 #8
    Csak azt gondolod mindegy higgy amibe hinni akarsz nekem mindegy.
  • Irasidus #7
    Mutattam.
  • Mat666 #6
    Te itt száz meg ezer évről beszélsz gagyogsz nekem a cikkben 120 ezer éves mintákról volt szó érted a különbséget ember a kettő között mutass nekem egy 120 ezer éves csontot ami a természetben hevert és ezt az elképesztő időt a csontszövet túléli úgy hogy abból használható mintát is lehet venni én lehet hogy egy egyszerű ember vagyok de azért mindent nem hiszek el.
  • Irasidus #5
    Nem tetemből vonják ki, hanem a csontszövetből, és a tíz éve elásott állat csontja nem bomlik le. Az első Neandervölgyi DNS-t 1991 sikerült, lásd itt. Egyéb iránt a bűnügyben is használják, több tíz éve eltemetett csontokból kivont DNS-ből is megmondják ki volt az illető. Illetve, a régészek száz, és ezer évre visszamenőleg is, tudod pl.: a honfoglaló ősinkről is (Wow, mi?). Ha ezekről sem hallottál még, akkor érdekes barlang lehet a tiéd, de néha ki kellene mozdulni, vagy használni a googlét...
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2019.07.18. 19:39:56
  • Mat666 #4
    Mutass nekem egyetlen egy tetemet ami minimum 50 ezer éves és DNS mintát tudsz kivonni belőle. Volt már házi állatod amit el ástál a kertbe azt 10 év után felástad a kertet mit találtál a biológiai anyag lebomlik tönkremegy ennyi abból öcsém nem vonsz ki te semmit mert nem marad ott semmi.
  • Irasidus #3
    Talán úgy, hogy ilyen kevés idő alatt nem kövesednek meg a csontok!
  • Mat666 #2
    Kérdés a megkövesedett maradványokból hogy vonsz ki használható elemezhető dns?