Orosz katonai drón mutatkozott be

A méretes eszköz a vadászgépek fegyverzetét hordozhatja, önállóan repülve.

A nagyhatalmak fegyveres erői egyre több területen és egyre gyakrabban támaszkodnak különböző új fejlesztésekre, amelyek között a drónok kiemelt szerepet élveznek, ahogy az emberiség büszkén menetel a teljes automatizálás és a robotizáció felé vezető úton, látszólag nem törődve a következményekkel. Az élesedő verseny jegyében most egy orosz eszköz mutatkozott be, amely méreteivel és jellemzőivel hívja fel magára a figyelmet.

A védelmi minisztérium egy rövid videóban rántotta le a leplet hivatalosan a friss fejlesztésről, amely azonban az elmúlt hónapokban már többször szerepelt a különböző nyugati lapok és elemzők írásaiban. Itt leginkább a nagy méret és a súly számít érdekes részletnek, hiszen a nemes egyszerűséggel csak „Vadász” névre keresztelt drón 20 tonnát nyom, ezzel pedig gyakorlatilag az összes meglévő orosz vadászgép rendelkezésre álló fegyverzetét átveheti, az illetékesek szerint pedig hamarosan akár teljesen önálló módon repülve – a videón rögzített alkalommal még egy, a felszínen tartózkodó pilóta távvezérlésével valósult meg a repülés.

Az elemzők egy része komoly orosz válasznak tekinti a drón bemutatkozását, bár mások azt emelik ki, hogy az USA mintha a hidegháborús blöff megismétlésére törekedne, vagyis gyakorlatilag túlköltekezésre ösztönzik a keleti riválist, szándékosan túlhangsúlyozva saját hasonló törekvéseiket – a Szovjetunió annak idején csak a nyolcvanas évekre hozta be kezdeti lemaradását az atomtöltettel felszerelt rakéták terén, a mai napig kiemelkedő eseményként kezelt kubai válság alatt még a fasorban sem voltak az amerikai arzenálhoz képest, viszont a bukáshoz végül nagyban hozzájárult a költekezés felfutása, amelyet a szovjet gazdaság már nem bírt el.

Kérdéses, hogy valóban ismétlésről beszélhetünk-e, hiszen a kapitalista alapokra helyezett orosz gazdaság még az ország relatív gyengesége mellett is ellenállóbb lehet, miközben a különböző konfliktusokat (lásd Szíria) nem közvetlen konfrontációként bonyolítják le, hanem helyi proxikat használnak fel, ezzel is spórolva az élőerővel és az anyagiakkal.

Az elkövetkező években valószínűleg több hasonló fejlesztést ismerhetünk majd meg, ezeket pedig (több ország részéről) az űrbe szánt változatok követik majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #65
    Abban egyet értek, hogy az amcsik nagyon le voltak maradva a rabszolga felszabadítással, angolok eddigre már kőkeményen, gyakorlatilag tűzzel-vassal vadásztak a rabszolga kereskedőkre.
    Nyilván nem lettek volna ennyire lemaradva a kérdésben, ha nem gazdasági érdek az olcsó munkaerő, aki nem tud összepakolni és elköltözni nyugatra földet foglalni vagy aranyat ásni, ha túlságosan kizsigerelik...
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2019.08.28. 19:25:38
  • Zoliz #64
    Sok kell még, hogy legyőzzék az amcsikat, de egy eljövendő globális természeti katasztrófa átrendezi majd az eőviszonyokat az egyszer biztos. Ekkor az oroszok is felébredhetnek téli álmukból végre.
  • defiant9 #63
    "Az északiak a rabszolgatartást nem akarták, de nem a rabszolgák kedvéért és üdvéért."
    Az 'északiak' több társadalmi réteget is lefednek. Természetesen volt akinek tisztán gazdasági motivációja volt és volt akinek csak humanitárius. Az országon belüli két társadalmi rendszerből fakadó feszültség ami nem volt fenntartható. A rabszolgák voltak a jéghegy csúcsa, vagy a piramis alapja ha úgy tetszik. A szélesebb néptömeget nehéz egy elvont 'vámkérdés' mögé felsorakoztatni, kellett az egyszerűen megfogalmazható ideológiai cél. Azt egyébként ne felejtsük el hogy a világ nagyrésze eddigre már túl volt a rabszolgaság intézményének elfogadottságán. A kereszténység/biblia alapelveivel is ütközik, könnyű egy prédikációban gonosznak beállítani aki másokat rabszolgasorba kényszerít. Ez egy társadalmilag szükségszerűen bekövetkező folyamat volt, ha nincs gazdasági vetülete akkor később robbant volna ki.
  • Sequoyah #62
    Hogy felreertes ne legyen, abban egyetertek, hogy egy bermunkara epulo gazdasagi rendszer vs rabszolgasagra epulo gazdasagi rendszer osszehasonlitasa eseten igazad van.
    De a hosszu tavu erdekek, es a rovid tavu haszon szokas szerint itt is kibekithetetlen volt. A deliek minden egyes pillanatban rovid tavon jobban jartak egy rabszolgaval, mint ha azt a rabszolgat felszabaditottak volna, es bermunkaskent visszafoglalkoztattak volna.

    Azt meg nehez megmagyarazni egy fel orszagnyi embernek hogy ne aggodjatok, most mindenki csodbe fog menni, de hosszu tavon jobb lesz a bermunkas rendszer.
  • Sequoyah #61
    Ez az, hogy nagyon nem volt mindegy. Egy bermunkara epulo rendszer az fenntarthato, es az eszaki allamoknak egy rossz szavuk nem lehetett volna ra, igy barmifele haborunak sem lett volna ertelme. Hiszen milyen kovetelessel alhattak volna elo a del fele?

    A rabszolgasag viszont igy nem volt fenntarthato, mert az eltorlesevel megszunik az olcso munkaero, es ossze is omlott a gazdasag, mert nem volt ki dolgozzon a foldeken.
    Ez utobbi nagyon jol dokumentalt, hogy a haboru utani messze legfobb problema a foldbirtokosok szamara az az volt, hogy a termenyt senki sem aratta le, mert nem volt eleg ember, igy sokan tonkrementek.
    A robotolo jobbagy az feluton van a rabszolgasag fele, igy ez ott nem volt opcio, rendes berert foglalkozo szabad embereket kellett foglalkoztatni, ami viszont erthetoen joval dragabb volt.
  • ostoros #60
    Ok, így van benne valami, de én inkább úgy módosítanám,mint a nagybirtokos/ültetvényes termelés és az erre épülő gazdasági rendszer, és a kisbirtokos gépesített mezőgazdaság és az erre és az iparra épülő gazdasági rendszer küzdelme volt.
    Az hogy most a nagybirtok rabszolgát használt, vagy épp robotoló jobbágyokat kb. mindegy. (((hazánkban is keményen ment a nagybirtokos termelés ekkoriban, korábban pedig a legeltető nagyipari hústermelés ment keményen a nyugat európai piacra. Meg is lettek a negatív következményei))) A polgárháború vége után a négerek nagyrészt ugyanott dolgoztak a gyapot földeken. Nem azért, mert annyira szerették azt a munkát, vagy a délieket, hanem mert ők nem tehették meg azt, amit a fehérek, hogy ha nem tetszik a munka el lehet költözni. Ugyanis az északi államok keményen korlátozták a letelepedésüket, a vadnyugatra meg nem mehettek, mert kb. kiszolgáltatottak lettek volna a fegyvertartás ugyanis számukra tilos volt.
  • ostoros #59
    Azért szól arról, mert azt a részt másoltam be. :)
  • Sequoyah #58
    Egyebkent ha csak egy picit modositod a kerdesedet, akkor maris mind a kettonknek igaza lesz. Ha azt mondod hogy a haborunak nem a moralitas volt a kivalto oka, tehat nem a rabszolgak ket szep szemeert aggodo eszaki angyalok, es a n***ket leigazni akaro gonosz deliek miatt kezdodott, akkor igazat adok neked.
    A rabszolgasag, mint GAZDASAGI RENDSZER fennallasa volt a kivalto ok

    "What led to the outbreak of the bloodiest conflict in the history of North America?
    A common explanation is that the Civil War was fought over the moral issue of slavery.
    In fact, it was the economics of slavery and political control of that system that was central to the conflict."
  • Sequoyah #57
    Amugy meg a masodlagos ok is a rabszolgasagon alapulo gazdasagi rendszer vedelme volt. Ahogy te irtad is, a deliek alacsony vamot akartak, mivel nagy mennyisegben exportaltak olcso, a rabszolgak altal kitermelt nyersanyagot (pl gyapot), es cserebe minden mast importaltak.

    "Slave owners preferred low-cost manual labor with no mechanization. Northern manufacturing interests supported tariffs and protectionism while southern planters demanded free trade."
  • Sequoyah #56
    Pedig amit bemasoltal, annak a 2/3-ada a rabszolgasagrol szol:D

    Amugy pedig itt van a konkluzio: "most academic scholars identify slavery as a central cause of the war". De gondolom mivel ez ellentetes a te elkepzeleseddel, az ilyen tartalmu mondatokat figyelmen kivul hagyod...