Gyurkity Péter
Ausztráliába is korábban érkezett meg az ember
Mégpedig mintegy 15 ezer évvel, ami felborítja az eddigi elméletet.
Az elmúlt hetekben több olyan kutatás eredményéről is beszámoltunk, amelyek az eddig elfogadottnak tartott teóriákat kérdőjelezték meg a modern ember megjelenésével, illetve elterjedésével kapcsolatban. Most Ausztráliában bukkantak olyan leletekre, amelyek alapján sokkal korábbra datálhatjuk a megérkezést.
A kontinens északi részén lévő, a hetvenes évek óta kutatott Madjedbebe lelőhelye járult hozzá az új eredmények közléséhez, hiszen itt a szakemberek több ezer új leletet hoztak a felszínre, ezeket pedig megbízható módon datálták. A Nature magazinban közzétett tanulmányban is megjegyzik, hogy a korábban 50-60 ezer évvel ezelőttre tett megérkezést többen megkérdőjelezték, a pontos kormeghatározás ugyanis igencsak kérdőjeles volt. Most azonban mintegy 11 ezer további leletet hoztak elő, ezeket pedig az őket körülvevő üledékes rétegekkel párosították, ami alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ember már 65 ezer évvel ezelőtt jelen volt a helyszínen. Itt kőből készült szerszámok és eszközök is felbukkantak, bár azt még nem tudják, hogy ezek az emberek kapcsolatba kerültek-e az indonéz szigetvilágban megtalált hobbitszerű Homo floresiensis csoport tagjaival.
A kutatók nem aggódnak a datálással kapcsolatos esetleges hibák miatt, szerintük megbízható eredményeket kaptak. A jelek szerint többször is lakott volt a terület, a mostani adatok alapján azonban az ember nagyon korán érkezhetett meg ide, hiszen az elmélet szerint a Homo sapiens nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt rajzott ki Afrikából, és mintegy 70 ezer évvel ezelőtt érte el Ázsiát. Tekintettel arra, hogy abban az időben Új-Guinea és Ausztrália között az alacsonyabb tengerszint miatt megvolt a szárazföldi összeköttetés, itt simán átsétálhattak ezek a csoportok, ez pedig Tasmania elérése esetében sem jelentett gondot. A korai megjelenés egyben okozhatta az itt meglévő nagyobb állatok eltűnését, az úgynevezett megafauna végét, bár itt akár 25 ezer éven át tartó együttes jelenlétről is szó lehet.
A helyi ásatások idővel további titkokra világíthatnak rá, a munka itt folytatódik.
Az elmúlt hetekben több olyan kutatás eredményéről is beszámoltunk, amelyek az eddig elfogadottnak tartott teóriákat kérdőjelezték meg a modern ember megjelenésével, illetve elterjedésével kapcsolatban. Most Ausztráliában bukkantak olyan leletekre, amelyek alapján sokkal korábbra datálhatjuk a megérkezést.
A kontinens északi részén lévő, a hetvenes évek óta kutatott Madjedbebe lelőhelye járult hozzá az új eredmények közléséhez, hiszen itt a szakemberek több ezer új leletet hoztak a felszínre, ezeket pedig megbízható módon datálták. A Nature magazinban közzétett tanulmányban is megjegyzik, hogy a korábban 50-60 ezer évvel ezelőttre tett megérkezést többen megkérdőjelezték, a pontos kormeghatározás ugyanis igencsak kérdőjeles volt. Most azonban mintegy 11 ezer további leletet hoztak elő, ezeket pedig az őket körülvevő üledékes rétegekkel párosították, ami alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ember már 65 ezer évvel ezelőtt jelen volt a helyszínen. Itt kőből készült szerszámok és eszközök is felbukkantak, bár azt még nem tudják, hogy ezek az emberek kapcsolatba kerültek-e az indonéz szigetvilágban megtalált hobbitszerű Homo floresiensis csoport tagjaival.
A kutatók nem aggódnak a datálással kapcsolatos esetleges hibák miatt, szerintük megbízható eredményeket kaptak. A jelek szerint többször is lakott volt a terület, a mostani adatok alapján azonban az ember nagyon korán érkezhetett meg ide, hiszen az elmélet szerint a Homo sapiens nagyjából 100 ezer évvel ezelőtt rajzott ki Afrikából, és mintegy 70 ezer évvel ezelőtt érte el Ázsiát. Tekintettel arra, hogy abban az időben Új-Guinea és Ausztrália között az alacsonyabb tengerszint miatt megvolt a szárazföldi összeköttetés, itt simán átsétálhattak ezek a csoportok, ez pedig Tasmania elérése esetében sem jelentett gondot. A korai megjelenés egyben okozhatta az itt meglévő nagyobb állatok eltűnését, az úgynevezett megafauna végét, bár itt akár 25 ezer éven át tartó együttes jelenlétről is szó lehet.
A helyi ásatások idővel további titkokra világíthatnak rá, a munka itt folytatódik.