Gyurkity Péter
Évezredeken át együtt éltek a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak
Ezt mutatják a leletek, így már jóval többet tudunk erről a csoportról.
A gyenyiszovai emberekről eddig meglehetősen kevés részlet derült ki, ami nem meglepő annak fényében, hogy a puszta létezésük is csak 2010-ben vált egyértelművé. A legfontosabb lelőhelyen talált és feldolgozott leletek kapcsán most két újabb munka jelent meg, amelyből sok fontos részletet megismerhetünk.
A Nature magazinban közzétett tanulmányokból többek között az derül ki, hogy az orosz kutatók az évtizedeken át folytatott aprólékos munka eredményeként további következtetéseket vontak most le, ezt pedig német és brit szakemberek egészítették ki saját vizsgálataikkal és eredményeikkel. Azt már eddig is tudtuk, hogy a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak keveredtek, most azonban az is világossá vált, hogy mindez akár sok ezer éven keresztül folyhatott, hiszen a két eltérő csoport tagjai nagyon hosszú ideig éltek együtt a jelenleg elsődleges lelőhelyként szolgáló oroszországi barlangban. A homo sapiens csak később jelent itt meg, és bár még nem minden részlet vált egyértelművé (többek között a gyenyiszovai ember fizikai külseje is homályba burkolózik), az már világos, hogy az említett keveredés egyáltalán nem volt kivétel.
A több eljárás kombinálásával, több mint 100 minta alapján megvalósított datálás ugyanis azt mutatja, hogy míg a neandervölgyiek 200 és 100 ezer évvel ezelőtt, vagyis nagyjából 100 ezer éven keresztül voltak jelen a környéken, addig a gyenyiszovaiak 200 ezer évvel ezelőtt bukkantak itt fel és egészen 50 ezer évvel ezelőttig maradtak jelen. Azt persze nem zárhatjuk ki, hogy ez utóbbi csoport tagjai később is jelen voltak a Földön, további sorsuk és kihalásuk azonban nem ismert, bár azt már jól tudjuk, hogy az ausztráliai és új-guineai őslakosok genomja meglepően nagy azonosságot mutat ezzel a csoporttal – ami viszont arra utal, hogy jóval nagyobb területen voltak jelen, mint ahogy azt egyetlen barlang alapján gondolnánk.
Emberi maradványokból ugyan nagyon keveset találtak (egy ujjcsont és mindössze 3 fog teszi ki a leletek nagy részét), ezt viszont rengeteg kőeszköz egészíti ki, a felső rétegekben pedig márványból, csontból, állatok fogából, kagylóból, valamint elefántcsontból készült tárgyak találhatók, vagyis nem teljesen reménytelen a helyzet.
A gyenyiszovai emberekről eddig meglehetősen kevés részlet derült ki, ami nem meglepő annak fényében, hogy a puszta létezésük is csak 2010-ben vált egyértelművé. A legfontosabb lelőhelyen talált és feldolgozott leletek kapcsán most két újabb munka jelent meg, amelyből sok fontos részletet megismerhetünk.
A Nature magazinban közzétett tanulmányokból többek között az derül ki, hogy az orosz kutatók az évtizedeken át folytatott aprólékos munka eredményeként további következtetéseket vontak most le, ezt pedig német és brit szakemberek egészítették ki saját vizsgálataikkal és eredményeikkel. Azt már eddig is tudtuk, hogy a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak keveredtek, most azonban az is világossá vált, hogy mindez akár sok ezer éven keresztül folyhatott, hiszen a két eltérő csoport tagjai nagyon hosszú ideig éltek együtt a jelenleg elsődleges lelőhelyként szolgáló oroszországi barlangban. A homo sapiens csak később jelent itt meg, és bár még nem minden részlet vált egyértelművé (többek között a gyenyiszovai ember fizikai külseje is homályba burkolózik), az már világos, hogy az említett keveredés egyáltalán nem volt kivétel.
A több eljárás kombinálásával, több mint 100 minta alapján megvalósított datálás ugyanis azt mutatja, hogy míg a neandervölgyiek 200 és 100 ezer évvel ezelőtt, vagyis nagyjából 100 ezer éven keresztül voltak jelen a környéken, addig a gyenyiszovaiak 200 ezer évvel ezelőtt bukkantak itt fel és egészen 50 ezer évvel ezelőttig maradtak jelen. Azt persze nem zárhatjuk ki, hogy ez utóbbi csoport tagjai később is jelen voltak a Földön, további sorsuk és kihalásuk azonban nem ismert, bár azt már jól tudjuk, hogy az ausztráliai és új-guineai őslakosok genomja meglepően nagy azonosságot mutat ezzel a csoporttal – ami viszont arra utal, hogy jóval nagyobb területen voltak jelen, mint ahogy azt egyetlen barlang alapján gondolnánk.
Emberi maradványokból ugyan nagyon keveset találtak (egy ujjcsont és mindössze 3 fog teszi ki a leletek nagy részét), ezt viszont rengeteg kőeszköz egészíti ki, a felső rétegekben pedig márványból, csontból, állatok fogából, kagylóból, valamint elefántcsontból készült tárgyak találhatók, vagyis nem teljesen reménytelen a helyzet.