Gyurkity Péter
Gyorsan meglehet az élet az Europán
A sugárzást már felmérték, így megtalálhatjuk az ideális helyszínt a felszíni kutatáshoz.
Az élet kutatása, annak esetleges megtalálása szempontjából az Europa évtizedek, gyakorlatilag a Galilo szonda kilencvenes években végrehajtott megfigyelése óta kiemelt pozíciót élvez, a szakemberek szerint ugyanis itt bukkanhatunk majd az első konkrét bizonyítékokra. Miközben már készülnek az újabb eszközök célba juttatására, a JPL most jelezte, hogy egy csoport elkészítette a felszínt elérő sugárzás részletes térképét, így gyorsabban megtalálhatjuk majd az ideális helyszínt.
A hivatalos bejelentésből kiderül, hogy a Jupiterről érkező állandó (és meglehetősen intenzív) sugárzás komoly problémát jelent, hiszen nem tudjuk, hogy ez pontosan miként módosítja a felszínre jutó esetleges részecskéket – azt pedig egyéb megfigyelésekből sejtjük, hogy a felszín alatti óceánból némi anyag kiszivárog a felszínre, vagyis bőven lenne mit megvizsgálni a helyszínen. A JPL csapata a Galileo és a Voyager-1 szonda régebbi adatait felhasználva részletes 3D-térképet állított össze, amely azt jelzi számunkra, hogy a sugárzás az egyenlítői régióban a legerősebb, ennek intenzitása pedig a sarkok felé haladva egyre gyengül.
Az erős sugárzás által érintett területek ovális foltokként bukkannak fel a térképen, ezek nagyjából a hold felszínének felét teszik ki. Ez persze egyelőre csak az első előrejelzés, ám mindenképpen fontos fejlemény, hogy némi képet alkothatunk a sugárzás mértékéről, mielőtt az újabb küldetések elérik a holdat, illetve annak felszínét. A NASA Clipper a tervek szerint már 2022-ben elindulhat, ez kamerákkal, spektrométerrel, radarral, és egyéb műszerekkel együtt rajtol majd el, ennek révén pedig megvizsgálhatjuk az óceán, valamint a felszíni szivárgások pontos összetételét. A jelek szerint az erős sugárzást mutató régiókban 10-20 centimétert kellene lefúrnunk a talajba, hogy megfelelő mintát vegyünk, a gyengébb sugárzásal sújtott területeken ez azonban mindössze 1 centiméter körül lehet, ami mindenképpen biztató.
A Clipper-projekt csapata jelenleg a lehetséges útvonalakat és keringési pályákat vizsgálja, ennek jobb meghatározásával szintén hozzájárulhatnak a sikerhez.
Az élet kutatása, annak esetleges megtalálása szempontjából az Europa évtizedek, gyakorlatilag a Galilo szonda kilencvenes években végrehajtott megfigyelése óta kiemelt pozíciót élvez, a szakemberek szerint ugyanis itt bukkanhatunk majd az első konkrét bizonyítékokra. Miközben már készülnek az újabb eszközök célba juttatására, a JPL most jelezte, hogy egy csoport elkészítette a felszínt elérő sugárzás részletes térképét, így gyorsabban megtalálhatjuk majd az ideális helyszínt.
A hivatalos bejelentésből kiderül, hogy a Jupiterről érkező állandó (és meglehetősen intenzív) sugárzás komoly problémát jelent, hiszen nem tudjuk, hogy ez pontosan miként módosítja a felszínre jutó esetleges részecskéket – azt pedig egyéb megfigyelésekből sejtjük, hogy a felszín alatti óceánból némi anyag kiszivárog a felszínre, vagyis bőven lenne mit megvizsgálni a helyszínen. A JPL csapata a Galileo és a Voyager-1 szonda régebbi adatait felhasználva részletes 3D-térképet állított össze, amely azt jelzi számunkra, hogy a sugárzás az egyenlítői régióban a legerősebb, ennek intenzitása pedig a sarkok felé haladva egyre gyengül.
Az erős sugárzás által érintett területek ovális foltokként bukkannak fel a térképen, ezek nagyjából a hold felszínének felét teszik ki. Ez persze egyelőre csak az első előrejelzés, ám mindenképpen fontos fejlemény, hogy némi képet alkothatunk a sugárzás mértékéről, mielőtt az újabb küldetések elérik a holdat, illetve annak felszínét. A NASA Clipper a tervek szerint már 2022-ben elindulhat, ez kamerákkal, spektrométerrel, radarral, és egyéb műszerekkel együtt rajtol majd el, ennek révén pedig megvizsgálhatjuk az óceán, valamint a felszíni szivárgások pontos összetételét. A jelek szerint az erős sugárzást mutató régiókban 10-20 centimétert kellene lefúrnunk a talajba, hogy megfelelő mintát vegyünk, a gyengébb sugárzásal sújtott területeken ez azonban mindössze 1 centiméter körül lehet, ami mindenképpen biztató.
A Clipper-projekt csapata jelenleg a lehetséges útvonalakat és keringési pályákat vizsgálja, ennek jobb meghatározásával szintén hozzájárulhatnak a sikerhez.