Gyurkity Péter
Az Enceladus és az Europa rejtheti az életet
Erre a következtetésre jutottak a NASA kutatói, akik két küldetés eredményeit ismertették.
Az elmúlt napokban a NASA előzetes bejelentései tartották izgalomban az érdeklődőket, csütörtökre irányoztak elő ugyanis egy fontos sajtótájékoztatót, amely a Földön kívüli óceánok témájában ígért előrelépést. Erre valóban sor is került, a veterán missziók eredményei alapján pedig van remény az élet jelenlétének visszaigazolásához.
A Cassini űrszonda még 2015-ben rögzített bizonyos információkat az Enceladus kitöréseiről, amelyek a részletes magyarázat szerint hidrogéngázt is tartalmaznak. Ez a felszín alatti óceán és a tengerfenék kőzetrétegének hidrotermikus reakciója révén jöhet létre, ezzel pedig szinten minden, általunk fontosnak tartott hozzávaló jelen lehet az élet megjelenéséhez és megmaradásához, hiszen itt emellett oxigén, nitrogén, illetve szén is kimutatható, míg a foszfor és a kén esetében egyelőre csak sejtéseink vannak. A hidrotermikus folyamat mindenesetre azt jelenti, hogy a vízben feloldódó szén-dioxid, valamint a hidrogén kombinációja mikrobák megjelenését teszi lehetővé, bár ezeket közvetlenül még nem tudjuk kimutatni, hiszen a Cassini erre nem volt felkészülve – magukat a kitöréseket is csak akkor észleltük, amikor a szonda annak idején a Szaturnuszhoz érkezett.
A Hubble űrteleszkóp eközben az Europa hasonló kitöréseiről szolgáltatott fontos részleteket, hiszen itt 2014 után tavaly is megfigyeltek hasonló jelenséget, igaz az újabb kitörés (amely ismét a hold szokatlanul meleg részén következett be) ezúttal nem 50, hanem kereken 100 kilométerrel szökellt a felszín fölé. Itt a Galileo által elkészített hőtérképet vetették össze a kitörés helyszínével, ez arra utal, hogy a jelenség valóban melegebb területen következett be, ami viszont arra enged következtetni, hogy a víz felmelegítheti a felszínt, illetve némileg hosszabb ideig melegebben tarthatja azt, szintén kedvezőbb feltételeket teremtve az élet megjelenéséhez.
Míg a Cassini ezekben a hetekben fejezi be hosszúra nyúlt küldetését, a következő évtizedben útnak induló Europa Clipper további adatokat szolgáltat majd, ez ugyanis a vastag jégpáncél alá is betekintene radarjával, valamint az aminosavak esetleges jelenlétét is kutatja majd.
Az elmúlt napokban a NASA előzetes bejelentései tartották izgalomban az érdeklődőket, csütörtökre irányoztak elő ugyanis egy fontos sajtótájékoztatót, amely a Földön kívüli óceánok témájában ígért előrelépést. Erre valóban sor is került, a veterán missziók eredményei alapján pedig van remény az élet jelenlétének visszaigazolásához.
A Cassini űrszonda még 2015-ben rögzített bizonyos információkat az Enceladus kitöréseiről, amelyek a részletes magyarázat szerint hidrogéngázt is tartalmaznak. Ez a felszín alatti óceán és a tengerfenék kőzetrétegének hidrotermikus reakciója révén jöhet létre, ezzel pedig szinten minden, általunk fontosnak tartott hozzávaló jelen lehet az élet megjelenéséhez és megmaradásához, hiszen itt emellett oxigén, nitrogén, illetve szén is kimutatható, míg a foszfor és a kén esetében egyelőre csak sejtéseink vannak. A hidrotermikus folyamat mindenesetre azt jelenti, hogy a vízben feloldódó szén-dioxid, valamint a hidrogén kombinációja mikrobák megjelenését teszi lehetővé, bár ezeket közvetlenül még nem tudjuk kimutatni, hiszen a Cassini erre nem volt felkészülve – magukat a kitöréseket is csak akkor észleltük, amikor a szonda annak idején a Szaturnuszhoz érkezett.
A Hubble űrteleszkóp eközben az Europa hasonló kitöréseiről szolgáltatott fontos részleteket, hiszen itt 2014 után tavaly is megfigyeltek hasonló jelenséget, igaz az újabb kitörés (amely ismét a hold szokatlanul meleg részén következett be) ezúttal nem 50, hanem kereken 100 kilométerrel szökellt a felszín fölé. Itt a Galileo által elkészített hőtérképet vetették össze a kitörés helyszínével, ez arra utal, hogy a jelenség valóban melegebb területen következett be, ami viszont arra enged következtetni, hogy a víz felmelegítheti a felszínt, illetve némileg hosszabb ideig melegebben tarthatja azt, szintén kedvezőbb feltételeket teremtve az élet megjelenéséhez.
Míg a Cassini ezekben a hetekben fejezi be hosszúra nyúlt küldetését, a következő évtizedben útnak induló Europa Clipper további adatokat szolgáltat majd, ez ugyanis a vastag jégpáncél alá is betekintene radarjával, valamint az aminosavak esetleges jelenlétét is kutatja majd.