Gyurkity Péter
Európai lövedék hatolna át az Europa jegén
A NASA európai együttműködéssel valósítaná meg a hold felszíne alatti vizsgálódást.
Az utóbbi hónapokban mi is többször írtunk arról, hogy a NASA a következő évtizedben tervezi a fontos Europa-küldetés lebonyolítását, amely elsősorban az élet esetleges felfedezése miatt nagy jelentőségű. Szeretnék azonban ebbe bevonni az európai kollégákat is, akik többek között egy méretes lövedékkel hatolhatnának be a felszínt borító jégtakaró alá.
A NASA alá tartozó Outer Planets Assessment Group a hónap elején ült össze, hogy megvitassa a 2022-ben esedékes küldetés kibővítésére vonatkozó ötleteket, ennek során pedig konkrét érdeklődés mutatkozott az ESA bevonása iránt. A kontinensen az elmúlt időszakban több érdekes projekt bukkant fel, ezek egyike az Akon, amely tulajdonképpen egy lövedéket takar. Ez a NASA szondájával együtt érkezne meg az Europa szomszédságába, onnan egy kisebb űreszközön jutna el a megfelelő pozícióba, majd pedig 35 kilométeres magasságból zuhanna le, hogy 90 fokos szögben csapódjon be a jégtakaróba, a tervek szerint több méteres lyukat vágva abban, hogy ezt követően a helyszínen vizsgálódjon, mielőtt a rettentő hideg kivégzi a műszereket.
A laboratóriumi tesztek alapján a 340 m/s sebességgel becsapódó lövedék ugyan maga is némi károsodást szenvedne, a szakemberek szerint azonban sikerülhet megóvni a műszereket, amelyek így megvizsgálhatnák a felszín alatti mintákat. A szállítórendszeren egyébként egy kamerát és egy spektrométert helyeznének el, magán a lövedéken azonban a kamerát egy szeizmográf egészítené ki, hogy rögzítse az esetleges holdrengéseket. A hátsó oldalon kapna helyet a kommunikációs berendezés, amely a fűtés révén akár egy teljes hétig is működne, a fontos adatokat tehát sikerülne kimenteni, mielőtt a hideg és az erős sugárzás végez a műszerekkel. Természetesen a szennyeződések megelőzése is elsődleges fontosságú, hiszen ez érvénytelenítene minden eredményt.
Az Akon mellett számos egyéb ötletet megvitatnak majd a február 22-én esedékes tudományos konferencián, maga az ESA pedig akár 500 millió dollárt is hajlandó a beszállásra költeni.
Az utóbbi hónapokban mi is többször írtunk arról, hogy a NASA a következő évtizedben tervezi a fontos Europa-küldetés lebonyolítását, amely elsősorban az élet esetleges felfedezése miatt nagy jelentőségű. Szeretnék azonban ebbe bevonni az európai kollégákat is, akik többek között egy méretes lövedékkel hatolhatnának be a felszínt borító jégtakaró alá.
A NASA alá tartozó Outer Planets Assessment Group a hónap elején ült össze, hogy megvitassa a 2022-ben esedékes küldetés kibővítésére vonatkozó ötleteket, ennek során pedig konkrét érdeklődés mutatkozott az ESA bevonása iránt. A kontinensen az elmúlt időszakban több érdekes projekt bukkant fel, ezek egyike az Akon, amely tulajdonképpen egy lövedéket takar. Ez a NASA szondájával együtt érkezne meg az Europa szomszédságába, onnan egy kisebb űreszközön jutna el a megfelelő pozícióba, majd pedig 35 kilométeres magasságból zuhanna le, hogy 90 fokos szögben csapódjon be a jégtakaróba, a tervek szerint több méteres lyukat vágva abban, hogy ezt követően a helyszínen vizsgálódjon, mielőtt a rettentő hideg kivégzi a műszereket.
A laboratóriumi tesztek alapján a 340 m/s sebességgel becsapódó lövedék ugyan maga is némi károsodást szenvedne, a szakemberek szerint azonban sikerülhet megóvni a műszereket, amelyek így megvizsgálhatnák a felszín alatti mintákat. A szállítórendszeren egyébként egy kamerát és egy spektrométert helyeznének el, magán a lövedéken azonban a kamerát egy szeizmográf egészítené ki, hogy rögzítse az esetleges holdrengéseket. A hátsó oldalon kapna helyet a kommunikációs berendezés, amely a fűtés révén akár egy teljes hétig is működne, a fontos adatokat tehát sikerülne kimenteni, mielőtt a hideg és az erős sugárzás végez a műszerekkel. Természetesen a szennyeződések megelőzése is elsődleges fontosságú, hiszen ez érvénytelenítene minden eredményt.
Az Akon mellett számos egyéb ötletet megvitatnak majd a február 22-én esedékes tudományos konferencián, maga az ESA pedig akár 500 millió dollárt is hajlandó a beszállásra költeni.