Gyurkity Péter
Elkészült az Europa-küldetés összefoglalója
A NASA előzetes jelentésében felsorolják a főbb célokat és a felhasználandó eszközöket.
Azt a téma iránt érdeklődők jól tudják, hogy az amerikai űrügynökség évek óta foglalkozik az Europa irányába indított új küldetések gondolatával, a Kongresszus pedig szintén támogatja az ötletet. A napokban közzétették a 264 oldalas részletes jelentést, amely felvázolja a főbb tudnivalókat.
Az anyagból kiderül, hogy a NASA az új rakétát, az SLS-t használná fel, amely bizonyos fokig vitatott platformnak számít, hiszen (többek között) még bizonyítania kell. A következő évtized elején indulna útnak egy küldetés, amely a Jupiter holdja mellett száguldana el, ezt egészítené ki a szóban forgó expedíció, egy (jó eséllyel) 2024-es starttal, illetve 2031-es megérkezéssel. Ebből rögtön látható, hogy bőven van még idő a részletek tisztázására, bár a rakéta fejlesztését nem halogathatják, hiszen ez számos egyéb projekt kapcsán is nélkülözhetetlen alkotóelem lesz. A pontos célok még változhatnak, de a főbb vonalakat már most felvázolták.
A küldetés fő céljának elérésére hivatott landolóegység retrorakéták segítségével landolna a felszínen, és mivel itt a Jupiterről érkező extrém sugárzás miatt az élet jelenléte szinte kizárt, mintegy 10 cm mélyen fúrná meg a talajt, hogy mintákat vegyen. A kutatók számára természetesen elsősorban a hatalmas óceán érdekes, hiszen ez adhat otthont az életnek, azt remélik azonban, hogy ez az órási kilövelléseken keresztül is letapogatható. Hármas célról beszélhetünk itt, hiszen a küldetés részeként az élet nyomainak kimutatása mellett a lakhatóság kérdését, valamint a később megvizsgálandó célpontok kijelölését is szeretnék tisztázni. A landoló minilaborja egyébként mindössze 0,2 mikron átmérőjű mikrobiális sejteket is meg tudna vizsgálni, még akkor is, ha köbcentiméterenként alig 100 sejtet talál a mintában.
A sugárzás a landolóegységet sem kíméli majd, a becslések szerint ez legfeljebb 20 napon át működne a felszínen. A remények szerint amennyiben életet nem is találunk, az eredmények révén még jobban megismerjük közvetlen szomszédságunkat.
Azt a téma iránt érdeklődők jól tudják, hogy az amerikai űrügynökség évek óta foglalkozik az Europa irányába indított új küldetések gondolatával, a Kongresszus pedig szintén támogatja az ötletet. A napokban közzétették a 264 oldalas részletes jelentést, amely felvázolja a főbb tudnivalókat.
Az anyagból kiderül, hogy a NASA az új rakétát, az SLS-t használná fel, amely bizonyos fokig vitatott platformnak számít, hiszen (többek között) még bizonyítania kell. A következő évtized elején indulna útnak egy küldetés, amely a Jupiter holdja mellett száguldana el, ezt egészítené ki a szóban forgó expedíció, egy (jó eséllyel) 2024-es starttal, illetve 2031-es megérkezéssel. Ebből rögtön látható, hogy bőven van még idő a részletek tisztázására, bár a rakéta fejlesztését nem halogathatják, hiszen ez számos egyéb projekt kapcsán is nélkülözhetetlen alkotóelem lesz. A pontos célok még változhatnak, de a főbb vonalakat már most felvázolták.
A küldetés fő céljának elérésére hivatott landolóegység retrorakéták segítségével landolna a felszínen, és mivel itt a Jupiterről érkező extrém sugárzás miatt az élet jelenléte szinte kizárt, mintegy 10 cm mélyen fúrná meg a talajt, hogy mintákat vegyen. A kutatók számára természetesen elsősorban a hatalmas óceán érdekes, hiszen ez adhat otthont az életnek, azt remélik azonban, hogy ez az órási kilövelléseken keresztül is letapogatható. Hármas célról beszélhetünk itt, hiszen a küldetés részeként az élet nyomainak kimutatása mellett a lakhatóság kérdését, valamint a később megvizsgálandó célpontok kijelölését is szeretnék tisztázni. A landoló minilaborja egyébként mindössze 0,2 mikron átmérőjű mikrobiális sejteket is meg tudna vizsgálni, még akkor is, ha köbcentiméterenként alig 100 sejtet talál a mintában.
A sugárzás a landolóegységet sem kíméli majd, a becslések szerint ez legfeljebb 20 napon át működne a felszínen. A remények szerint amennyiben életet nem is találunk, az eredmények révén még jobban megismerjük közvetlen szomszédságunkat.