SG.hu·

A Jupiter holdján keresnék az élet jeleit

A Jupiter holdján keresnék az élet jeleit
A szakemberek szerint az Europa vastag jégtakarója alatt megtalálhatjuk a földönkívüli életet.

Nem is olyan rég, még márciusban olvashattunk arról, hogy a 2015-ös évre vonatkozó amerikai költségvetés kellő teret ad a NASA számára, hogy megkezdjék az Europa-küldetés részleteinek kidolgozását, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy belátható időn belül elinduljon saját eszközünk a hold irányába. A szakemberek egy része ezt többek között azért is várja, mert szerintük az élet jeleit fedezhetjük majd fel az égitesten.

Kevin Hand asztrobiológus Dél-Afrikában, az ottani Paleontológiai Társaság gyűlésén beszélt azon reményéről, hogy az ember által alkotott űreszközök egy napon pozitív eredménnyel örvendeztetnek majd meg minket. Kiemelte, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközök több, mint elegendők a vastag, akár 15 km-es jégtakaró átfúrásához, a legnagyobb problémát tehát nem ez, hanem a szóban forgó felszerelés holdra történő eljuttatása jelenti. A megfelelő megoldás megtalálásához még évek kellenek, ebben természetesen a NASA jár majd elől, ám a földönkívüli élet kutatásához szükséges küldetésre valószínűleg még ennél is tovább kell majd várnunk.

A szakember elmondta, hogy a 100 km mélységűre becsült jég alatti óceán a mikrobák szintjén az életet hordozhatja, ennek kutatása pedig alapjaiban változtathatja meg jelenlegi tudásunkat. Az Europa ugyan kívül esik a lakhatósági zónán, ám a Jupiter által okozott árapály-hatás, valamint a geotermikus folyamatok azonban pótolhatják a Napból érkező (hiányzó) energiát, így azt sem tartják kizártnak, hogy az élet akár a mikrobáknál fejlettebb formában is jelen lehet. Ennek kutatása terén az elsődleges kérdés nyilván az lesz, hogy az élet az általunk ismert formában és rendszeren keresztül alakult-e ki és fejlődött, avagy egy teljesen eltérő változatról van szó.

A NASA a következő évtized elejére tervezi az Europa-küldetést, előfordulhat azonban, hogy az élet megtalálását célzó projekt csak jóval ezt követően, a 2040-es években indul útjára.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© gforce92014. 07. 18.. 18:54||#13
Igen, van benne valami. Csak míg a föld szétcseszéséért úgy az egész emberiség okolható, a marsszonda letisztításáért pár értelmes ember felel. 😊 Akik fejébe szorult annyi galuska, hogy felülemelkedjenek azon, hogy: "kutatás, hírnév és leszarunk mindent", hanem inkább úgy állnak hozzá, amennyire csak lehetséges, ne avatkozzunk bele a folyamatokba máshol. Fõleg azért, mert a fene se tudja mit teszünk tönkre. Itt a földön sehol nincs ez a hozzáállás, van 600 elefánt? Fenét érdekli, öljük le még azokat is, pénz van belõle, zargatja a nyájat a farkas? Irtsuk ki, mert a gazda megbotoz, ha sok lesz a rováson. Az, hogy mi van a természettel, az az utolsó szempontok között szerepel. Hülye egy élõlény az ember.
© Vol Jin2014. 07. 18.. 16:22||#12
Hogy megfeleljünk az etikai követelményeknek, amiket jelenleg senki nem kérdõjelez meg, de olyan szinten, hogy elõbb dobnának atombombát egy árvaházra, mint sem elfertõznének egy idegen égitesten található ökoszisztémát, az már felvet technikai problémákat is.
© gforce92014. 07. 18.. 15:50||#11
Hát persze, de mondjuk ez már elsõsörban etikai és nem technikai kérdés, hogy csinálhatunk e ilyet avagy kultúráltan kutatunk.
© Vol Jin2014. 07. 18.. 15:48||#10
Azért arra is ügyelni kell, hogy ne fertõzzük el az ottani életet a miénkkel.
© gforce92014. 07. 18.. 15:33||#9
Hát azért hogy ne vigyenek oda lehetõleg minden vackot. Nyilván könnyebb kutatni tiszta környezetben. 😊 De attól még ha találnának rá lehetne jönni, hogy földi e vagy nem.
+1
© Macropus Rufus2014. 07. 18.. 15:19||#8
ez igaz.
De van valami tudományos rizsa arról, hogy nem illik beavatkozni.
Különben miért csíramentesítették (illetve próbálták) a Mars járókat?
© gforce92014. 07. 18.. 14:41||#7
Teljesen mindegy, hogy visznek e le életet. Ha közös gyökere is van az ottaninak (már ha van ott élet) a földivel, néhány millió vagy milliárd év különbözõ fejlõdési út a dns-ben azonnal kiszúrható. Max zavaró tényezõ a szennyezés, de semmilyen felfedezést nem fog megakadályozni.
+1
© Zero 7th2014. 07. 18.. 14:32||#6
Gondolod az elég hatékony? Nagy a víz olvadáshõje is, fajhõje is, és mivel gyártanád a meleget? Atomreaktorral lenne célszerû, de azzal meg lehet, hogy nem tennénk jót a keresett életnek...
© Zero 7th2014. 07. 18.. 14:30||#5
Az pl megoldás lehet, hogy nem fúrótorony van, hanem ilyen vakondszerû önfúró szonda, ami nem hagy fent semmit. Akkor nem kell 15km-es fúrószár.
+1
© Macropus Rufus2014. 07. 18.. 14:09||#4
én most a Vosztok-tó esetére gondoltam. Ott is csak életet kerestek és cserébe levittek egy csomót innen fentrõl.
Kérdés: az miért nem baj, ha ott fagy vissza a vezetõ kábel és itt miért nem baj? :o
Melegítés nem rossz ötlet, csak az meg komoly energiát igényel a szondától.