Tudósok a legkorszerűbb technológiákkal akarják megmérni a magashegységet.

Az AlpArray nevű kutatóprojekt keretében azt vizsgálják a szakemberek, hogy miként növekedett az Alpok és hogyan néznek ki az egyes rétegei. A létrejött kutatási konzorcium gyakorlatilag ultrahangot akar készíteni az Alpokról. 600 szenzort helyeztek el pajtákban és istállókban, hegycsúcsokon és a Földközi-tenger mélyén, hogy a magashegység legkisebb rezdüléseit is észlelni tudják. Az egyik szenzor 2771 méterrel van a tenger szintje alatt, míg egy másikat 3005 méteres magasságban helyeztek el. A szenzorok által mért területek között van Korzika, Provence, Németország déli része, valamint Szlovákia, Csehország és Magyarország bizonyos részei.

A cél az, hogy a tudósok többet tudjanak meg a tektonikus mozgásokról és az Alpok kialakulásáról, továbbá a jövőben a földrengésveszély is jobban megbecsülhető lesz. Az AlpArray programban 11 országból 36 intézet vesz részt, köztük van a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának Geodéziai és Geofizikai Intézete. Az intézmény részéről a vezető kutató Wéber Zoltán, mellette még hét kutató dolgozik a projektben. A 2017. november elsején elindított és 2021. október 31-ig tartó program hivatalos neve A Keleti Alpok - Pannon-medence átmeneti zóna szerkezete és geodinamikája az AlpArray Szeizmológiai Hálózat adatai alapján. Az első eredményekre 2019-ben lehet számítani.