Gyurkity Péter
Amerikai földdarabot találtak Ausztráliában
1,7 milliárd évvel ezelőtt a két kontinens még egymással szomszédos terület volt.
A földtörténeti kutatások napjainkban újult erővel folytatódnak, amire jó bizonyíték az újabb elméletek és bizonyos leletek felbukkanása. Ausztrál kutatók most egy olyan mintázatra bukkantak hazájukban, amely észak-amerikai eredetre utal, így jó eséllyel egy további építőkockát tudunk a megfelelő helyre sorolni.
A Curtin Egyetem szakemberei Queensland északi részén végeztek ásatásokat, illetve mintavételt, ennek során pedig a valószínűleg sekély tengeri vizekben képződött üledékes homokkőben olyan mintázatokra bukkantak, amelyek a kontinensen teljesen ismeretlenek, ám egyes korábbi munkákban már kanadai vonatkozásban jelentek meg. A csapat által közzétett tanulmány szerint 1,7 milliárd évvel kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy megfelelő magyarázatot kapjunk az érdekes leletre, akkor ugyanis a lassan formálódó, Nuna névre keresztelt szuperkontinens jövőbeni részeiként, egymással szomszédos területekként jelentek meg volna a térképen a ma Kanadában, illetve Ausztráliában található földdarabok.
Maga a Nuna viszonylag friss eredménynek számít, hiszen ennek létezése először 2002-ben bukkant fel egy hasonló munkában. Az elmélet szerint 1,7 milliárd évvel ezelőtt vált le az ausztráliai terület Észak-Amerikáról, 100 millió évvel később ez Ausztrália északi részéhez csapódott, 300 millió évre rá azonban a Nuna felszakadt, a Georgetown néven emlegetett terület pedig Ausztráliával együtt indult újabb útjára. A szuperkontinensek sorában a 300 millió évvel ezelőttre datált Pangae volt az utolsó, de azt még mindig kutatják, hogy a korábbi időszakokban milyen folyamatok mentek végbe.
A Nuna esetében azt sejtik, hogy nem volt nagyon erős az ütközések sorozata, tehát nem jöttek létre a Himalájához hasonló, rendkívül magas hegységek – India és Ázsia 55 millió évvel ezelőtt találkozása ennél sokkal durvább volt, ennek eredménye lett a hatalmas vonulat.
A földtörténeti kutatások napjainkban újult erővel folytatódnak, amire jó bizonyíték az újabb elméletek és bizonyos leletek felbukkanása. Ausztrál kutatók most egy olyan mintázatra bukkantak hazájukban, amely észak-amerikai eredetre utal, így jó eséllyel egy további építőkockát tudunk a megfelelő helyre sorolni.
A Curtin Egyetem szakemberei Queensland északi részén végeztek ásatásokat, illetve mintavételt, ennek során pedig a valószínűleg sekély tengeri vizekben képződött üledékes homokkőben olyan mintázatokra bukkantak, amelyek a kontinensen teljesen ismeretlenek, ám egyes korábbi munkákban már kanadai vonatkozásban jelentek meg. A csapat által közzétett tanulmány szerint 1,7 milliárd évvel kell visszamennünk az időben ahhoz, hogy megfelelő magyarázatot kapjunk az érdekes leletre, akkor ugyanis a lassan formálódó, Nuna névre keresztelt szuperkontinens jövőbeni részeiként, egymással szomszédos területekként jelentek meg volna a térképen a ma Kanadában, illetve Ausztráliában található földdarabok.
Maga a Nuna viszonylag friss eredménynek számít, hiszen ennek létezése először 2002-ben bukkant fel egy hasonló munkában. Az elmélet szerint 1,7 milliárd évvel ezelőtt vált le az ausztráliai terület Észak-Amerikáról, 100 millió évvel később ez Ausztrália északi részéhez csapódott, 300 millió évre rá azonban a Nuna felszakadt, a Georgetown néven emlegetett terület pedig Ausztráliával együtt indult újabb útjára. A szuperkontinensek sorában a 300 millió évvel ezelőttre datált Pangae volt az utolsó, de azt még mindig kutatják, hogy a korábbi időszakokban milyen folyamatok mentek végbe.
A Nuna esetében azt sejtik, hogy nem volt nagyon erős az ütközések sorozata, tehát nem jöttek létre a Himalájához hasonló, rendkívül magas hegységek – India és Ázsia 55 millió évvel ezelőtt találkozása ennél sokkal durvább volt, ennek eredménye lett a hatalmas vonulat.