Balázs Richárd
Eltemetett szurdokra bukkantak Dél-Tibetben
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) és a Kínai Földrengés Kutatási Hivatal kutatói egy hatalmas ősi kanyonra bukkantak egy, a Himaláját átszelő folyó alatt. Az ősi képződmény helyenként több kilométer mélységbe nyúlik és valószínűleg egy korábbi folyó vájta ki 3-7 millió évvel ezelőtt.
"Rendkívül meglepett, amikor a kollégáim, Jing Liu-Cseng és Dirk Scherlet elém tárták a dél-tibeti szurdok bizonyítékait" - nyilatkozott Jean-Philippe Avouac, a Caltech geológia professzora. "Amikor először láttam az adatokat, azt mondtam 'Hűha!' Elképesztő volt látni, hogy a folyó egykoron ennyire mélyen belevágott a tibeti fennsíkba, mivel ma ennek nyoma sincs"
Az ősi folyó körülbelül 3 millió évvel ezelőtt létezhetett azon a területen, akkoriban azonban még nem volt rá hatással a Himalája. Amikor az indiai és az eurázsiai tektonikus lemezek összeütköztek és a hegyvonulat észak felé tolódott, elkezdett hatást gyakorolni a folyóra. Hirtelen, körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt a vonulat egy gyorsan emelkedő része a folyó útjába állt, gátat emelve, a kanyon pedig megtelt üledékkel.
A tudósok a Kínai Földrengés Kutató Hivatal által a Yarlung Zangbo folyó mentén különböző területekről vételezett mintákat elemezték. Eredményeik szerint többségük üledékes felhalmozódás, melyekben kerekre mosott kavicsok és nagyobb kőzetek álltak össze a folyóvíz munkájára utalva. Mindez 800 méteres mélységig jellemző, ami alatt a mérések egyértelműen folyómederre utalnak.
A felfedezés hatására a geológusoknak újra kell értékelniük a Himalája kialakulásáról alkotott feltevéseiket. Az új kutatás által a folyóról és a tibeti fennsíkról festett kép jelentősen eltér az elfogadott nézettől. Az általános vélekedés szerint, amikor egy folyó elkezd belevájódni egy fennsíkba, lassan vág utat magának egészen mélyre hatolva a hegységben, a Himaláján áthaladó folyók azonban nem vájódtak be annyira, ezért a földtan tudósai úgy vélték, hogy a hegység gyors emelkedése visszaszorította a folyókat, ezért nem tudtak mélyebb nyomokat hagyni a fennsíkban. Ez a magyarázat azonban az újonnan felfedezett paleoszurdok fényében már nem állja meg a helyét.
"Rendkívül meglepett, amikor a kollégáim, Jing Liu-Cseng és Dirk Scherlet elém tárták a dél-tibeti szurdok bizonyítékait" - nyilatkozott Jean-Philippe Avouac, a Caltech geológia professzora. "Amikor először láttam az adatokat, azt mondtam 'Hűha!' Elképesztő volt látni, hogy a folyó egykoron ennyire mélyen belevágott a tibeti fennsíkba, mivel ma ennek nyoma sincs"
Az ősi folyó körülbelül 3 millió évvel ezelőtt létezhetett azon a területen, akkoriban azonban még nem volt rá hatással a Himalája. Amikor az indiai és az eurázsiai tektonikus lemezek összeütköztek és a hegyvonulat észak felé tolódott, elkezdett hatást gyakorolni a folyóra. Hirtelen, körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt a vonulat egy gyorsan emelkedő része a folyó útjába állt, gátat emelve, a kanyon pedig megtelt üledékkel.
A tudósok a Kínai Földrengés Kutató Hivatal által a Yarlung Zangbo folyó mentén különböző területekről vételezett mintákat elemezték. Eredményeik szerint többségük üledékes felhalmozódás, melyekben kerekre mosott kavicsok és nagyobb kőzetek álltak össze a folyóvíz munkájára utalva. Mindez 800 méteres mélységig jellemző, ami alatt a mérések egyértelműen folyómederre utalnak.
A felfedezés hatására a geológusoknak újra kell értékelniük a Himalája kialakulásáról alkotott feltevéseiket. Az új kutatás által a folyóról és a tibeti fennsíkról festett kép jelentősen eltér az elfogadott nézettől. Az általános vélekedés szerint, amikor egy folyó elkezd belevájódni egy fennsíkba, lassan vág utat magának egészen mélyre hatolva a hegységben, a Himaláján áthaladó folyók azonban nem vájódtak be annyira, ezért a földtan tudósai úgy vélték, hogy a hegység gyors emelkedése visszaszorította a folyókat, ezért nem tudtak mélyebb nyomokat hagyni a fennsíkban. Ez a magyarázat azonban az újonnan felfedezett paleoszurdok fényében már nem állja meg a helyét.