Gyurkity Péter
Kevesebb a sötét anyag, mint gondoltuk
Egy új mérés alapján galaxisunkban a sötét anyag aránya jóval alacsonyabb a korábban gondoltnál.
A sötét anyag és sötét energia kérdése, ezek megoszlása a Tejútrendszer, valamint a teljes Univerzum tekintetében is megosztja a területtel foglalkozó tudósokat, most azonban egy új méréssel gazdagodott tudástárunk, amely ez eddigiektől eltérő eredményt közöl, legalábbis a sötét anyag tekintetében. A készítők szerint ennek aránya jóval kisebb az eddig gondoltnál.
Prajwal Kafle, a Nyugat-Ausztrália Egyetem nepáli születésű szakembere a napokban jelentette be, hogy kutatásuk révén sikerült megmérniük a galaxisunkban megtalálható sötét anyag tömegét, ez pedig saját adataik szerint mintegy fele a korábban becsült értéknek. Munkájuk során egy egyáltalán nem új, mi több, immár csaknem 100 éves technikát vettek alapul, amit annak idején még James Jeans brit csillagász dolgozott ki, a sötét energia felfedezése előtt, az eljárás azonban az új terület kutatásában is kétségkívül hasznos bizonyult.
A csapat tagjai a Tejútrendszer szélét vizsgálták, amely a Földtől mintegy 500 billiárd km-re, vagy nagyjából 50 ezer fényévre található. A galaxison belül lévő csillagok mozgásának sebességéből, ennek elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy a sötét anyag 800 milliárdszorosa a Nap tömegének, ami egyben azt is jelenti, hogy aránya 25 százalékra tehető. A csillagok, a csillagközi por és minden egyéb látható anyag (beleértve minket is) aránya mindössze 4 százalék, az Univerzum fennmaradó része pedig a sötét energia lenne. Ez egyben a többek között a galaxisok elhelyezkedését és az univerzum gyorsuló tágulását leírni hivatott Lambda-CDM elméletet is kikezdi, mivel ez utóbbi alapján egy tucatnyi, úgynevezett szatellit-galaxis helyezkedne el a Tejútrendszer közelében, márpedig ezeket nem látni.
"A galaxisképződés és fejlődés elmélete, az úgynevezett Lambda-CDM modell (Lambda hideg sötét anyag) szerint a Tejútrendszert sok nagy kísérőgalaxis veszi körül, olyanok, amelyeket akár szabad szemmel is lehet látni, ám környékünkön mindössze három csillagváros található. Ezek a Nagy Magellán-felhő, a Kis Magellán-felhő, valamint a Sagittarius törpegalaxis. Ám ha a sötét anyag tömegére vonatkozó számításainkból indulunk ki, minden a helyére kerül, hiszen mindössze három kísérő galaxisra futja, s ezek itt sorakoznak a Tejútrendszer körül" - magyarázta Prajwal Kafle.
A vita természetesen ezzel nem zárul le a kutatók között, az új adat azonban érdekes megvilágításba helyezi eddigi tudásunkat. Geraint Lewis asztrofizikus, a Sydneyi Egyetem professzora, aki részt vett a projektben, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatásoknak köszönhetően kidolgozták a Tejútrendszer holisztikus modelljét. Ennek segítségével egy egész sor dolgot lehet mérni, például ki lehet számítani azt a sebességet, amellyel meg lehet szökni galaxisunkból, ehhez másodpercenként 550 kilométeres sebességet kell elérni. Összehasonlításképp: a Földről felbocsátott űrhajónak másodpercenként 11 kilométeres sebességre van szüksége, hogy leküzdje bolygónk gravitációs vonzását.
A sötét anyag és sötét energia kérdése, ezek megoszlása a Tejútrendszer, valamint a teljes Univerzum tekintetében is megosztja a területtel foglalkozó tudósokat, most azonban egy új méréssel gazdagodott tudástárunk, amely ez eddigiektől eltérő eredményt közöl, legalábbis a sötét anyag tekintetében. A készítők szerint ennek aránya jóval kisebb az eddig gondoltnál.
Prajwal Kafle, a Nyugat-Ausztrália Egyetem nepáli születésű szakembere a napokban jelentette be, hogy kutatásuk révén sikerült megmérniük a galaxisunkban megtalálható sötét anyag tömegét, ez pedig saját adataik szerint mintegy fele a korábban becsült értéknek. Munkájuk során egy egyáltalán nem új, mi több, immár csaknem 100 éves technikát vettek alapul, amit annak idején még James Jeans brit csillagász dolgozott ki, a sötét energia felfedezése előtt, az eljárás azonban az új terület kutatásában is kétségkívül hasznos bizonyult.
A csapat tagjai a Tejútrendszer szélét vizsgálták, amely a Földtől mintegy 500 billiárd km-re, vagy nagyjából 50 ezer fényévre található. A galaxison belül lévő csillagok mozgásának sebességéből, ennek elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy a sötét anyag 800 milliárdszorosa a Nap tömegének, ami egyben azt is jelenti, hogy aránya 25 százalékra tehető. A csillagok, a csillagközi por és minden egyéb látható anyag (beleértve minket is) aránya mindössze 4 százalék, az Univerzum fennmaradó része pedig a sötét energia lenne. Ez egyben a többek között a galaxisok elhelyezkedését és az univerzum gyorsuló tágulását leírni hivatott Lambda-CDM elméletet is kikezdi, mivel ez utóbbi alapján egy tucatnyi, úgynevezett szatellit-galaxis helyezkedne el a Tejútrendszer közelében, márpedig ezeket nem látni.
"A galaxisképződés és fejlődés elmélete, az úgynevezett Lambda-CDM modell (Lambda hideg sötét anyag) szerint a Tejútrendszert sok nagy kísérőgalaxis veszi körül, olyanok, amelyeket akár szabad szemmel is lehet látni, ám környékünkön mindössze három csillagváros található. Ezek a Nagy Magellán-felhő, a Kis Magellán-felhő, valamint a Sagittarius törpegalaxis. Ám ha a sötét anyag tömegére vonatkozó számításainkból indulunk ki, minden a helyére kerül, hiszen mindössze három kísérő galaxisra futja, s ezek itt sorakoznak a Tejútrendszer körül" - magyarázta Prajwal Kafle.
A vita természetesen ezzel nem zárul le a kutatók között, az új adat azonban érdekes megvilágításba helyezi eddigi tudásunkat. Geraint Lewis asztrofizikus, a Sydneyi Egyetem professzora, aki részt vett a projektben, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatásoknak köszönhetően kidolgozták a Tejútrendszer holisztikus modelljét. Ennek segítségével egy egész sor dolgot lehet mérni, például ki lehet számítani azt a sebességet, amellyel meg lehet szökni galaxisunkból, ehhez másodpercenként 550 kilométeres sebességet kell elérni. Összehasonlításképp: a Földről felbocsátott űrhajónak másodpercenként 11 kilométeres sebességre van szüksége, hogy leküzdje bolygónk gravitációs vonzását.