Hunter

Árulkodó antianyagot észlelt a sötét anyag kutatás

A Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett sötét anyag kutató távcső antianyag részecskék millióit észlelte, ami többek szerint az első egyértelmű bizonyítéka lehet az egymásnak ütköző sötét anyag részecskéknek - másik szerint szó sincs ilyesmiről...

"Ez egy indikáció, de semmiképpen sem bizonyíték" - mondta a Nobel-díjas Samuel Ting, az MIT tudósa, az Alfa Mágneses Spektrométer (AMS) kísérlet főfelügyelője, gyorsan lelombozva azokat, akik a nagy bejelentésre számítottak. A mai felszólalást komoly várakozás előzte meg, Ting ugyanis eredetileg februárra tervezett egy bejelentést, az utolsó pillanatban azonban elnapolta az eseményt.

A tudós a CERN Genf melletti részecskefizikai laboratóriumának szemináriumán számolt be az AMS eredményeiről. Az Endeavour utolsó, 2011. májusi repülésével az ISS-re szállított AMS több mint 30 milliárd kozmikus sugarat, rejtélyes eredetű töltéssel rendelkező részecskét észlelt, melyek folyamatosan áramlanak az űrben. A távcsövet a legegzotikusabb anyagtípusok elcsípésére tervezték, amibe az elméletek szerint a világegyetem közel 80 százalékát kitevő sötét anyag is beletartozik. A sötét anyag azonban alig lép kölcsönhatásba a hagyományos anyaggal, ezért mindeddig nem is sikerült perdöntően észlelni. Az AMS mágneses detektora 6,8 millió elektron és pozitron párt azonosított.

Amikor a sötét anyag részecskék összetalálkoznak az űrben, kioltják egymást, elvileg egyenlő számú elektronra és pozitronra bomolva, megnövelve a pozitronok teljes szintjét az elektronokhoz viszonyítva. Ting csapatának elemzése szerint a pozitronok elektronokhoz viszonyított aránya 10 és 350 GeV között mutatott emelkedést, bár ez nem elég éles ahhoz, hogy egyértelműen a sötét anyag ütközéseknek tulajdonítsák. Jó hír azonban, hogy a jel mindenhol azonos a világűrben, ami pontosan megfelel annak, amit egy sötét anyagtól származó jeltől várnak, mivel a rejtélyes anyag az elméletek szerint egyenletesen csoportosul a galaxisban.

A korábbi távcsövek, mint a Fermi és a PAMELA gammasugarú műszerek hasonló emelkedést észleltek, bár nem az AMS pontosságával és nem ugyan ilyen energiaszintekig bezáróan. "Önmagában nem meglepő" - kommentálta az eredményeiket Ting. "Sokan látták már, de mindig nagyon nagy szisztematikus hibákkal. Ez az első alkalom, hogy részleteiben szemlélhettük, mondhatni mikroszkóp alá véve figyelve, mi is zajlik valójában"

Ting egy érdekes új fizikára utaló nyomokat is felfedezni vél az eddig elemzett adatokban. A pozitron arány emelkedője körülbelül 350GeV-nél ellaposodni látszik. Ha magasabb energiákon élesen zuhanna, az a sötét anyag egy jele lenne, tette hozzá Ting, mivel lennie kell egy "energia ablaknak", ami csak a sötét anyag részecskék felel meg. Ha ez nem következik be, akkor a pozitronok más, köznapibb forrásokból erednek, ilyenek lehetnek például a gyorsan pörgő csillagok, a pulzárok. "A fő célkitűzésünk az adatok közzététele volt, hogy a tudóstársadalom dolgozhasson rajtuk" - összegzett.

Gregory Tarle, a Michigan Egyetem kutatója, aki a korábbi kozmikus sugár távcsövekkel dolgozott, örül, hogy az AMS megerősítette a pozitronok emelkedését a nagyobb energiaszinteken, azonban szkeptikus azokkal a hangokkal kapcsolatban, amik ezt a jelenséget a sötét anyagnak tulajdonítják. "Meglepne, ha a fizikusoknak nem sikerülne semmilyen asztrofizikai forráshoz kapcsolni az észlelést" - mondta.

Ting következő AMS beszámolója júliusban várható a Rio de Janeiro-ban rendezendő Nemzetközi Kozmikus Sugár Konferencián.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #95
    Ennek mi köze a sötét anyaghoz?
  • BalniBalage #94
    @Woodrowilson #83 :

    "Akkor a spájzból is szoktak röntgensugarak feltörni?"

    http://www.sg.hu/cikkek/96640/a_sotet_villamok_nyomaban

    "Az elmúlt évtizedben a tudósok rájöttek, a viharok a hagyományos villámokon túl nagy erejű gammasugár kitörések, úgynevezett földi gammasugár villanások létrehozására is képesek.

    @BalniBalage #93 :

    "...a negatív hőmérséklet..."

    http://www.sg.hu/cikkek/94448/kiserletben_leptek_at_az_abszolut_nulla_fokot

    Ezek a tudomány legújabb felfedezései mind mind sorra azt bizonyítják be hogy NEKEM VAN IGAZAM. a #42-es hozzászólásban már közölt PÍ-Dimenzió elméletben, amiért talán 200 év múlva poszthumusz békenóbeldíjra fognak jelölni.
  • BalniBalage #93
    Illetve természetesen , mint minden dimenzió az origótól lefele és felfele is haladhat, ennek az egészen egyszerű TÉNYnek a következménye az hogy létezik az visszafele haladó idő, a negatív hőmérséklet, az antiproton, és az anti részecskék, summa-summárum összegezve tehát a téridő negatív koordinátái is a fizikai valóságunk részét képezik, és e cikk is pontosan ezt támasztja alá.
  • BalniBalage #92
    Az én tézisem ezt azzal egészíti ki , hogy mivel gyakorlatilag mind a 4 dimenzió egyenként is végtelen egységre osztható fel, ebből adódik, hogy a modern fizika pontosan itt akadt el, mert folyton valami fix értékeket próbálnak adni a vizsgált objektumok koordinátáinak.
  • BalniBalage #91
    villcox @ #46 :

    a téridő fogalma csak számodra idegen, Dr. Albert Einstein és Dr. Stephen Hawking tudósprofesszorok számára viszont egyáltalán nem idegen fogalom.

    A tömeg , a sűrűség és az általad felsorolt és fel nem sorolt fizikai fogalmak már csak részei a dimenziók keretrendszerének, amelyből akár tetszik , akár nem , 4 darab áll rendelkezésünkre a fizikai valóságban:

    minden objektumnak így tehát pontosan 4 darab koordinátája van (se több, se kevesebb):

    1 szélessége,
    1 hosszúsága,
    1 magassága,
    1 idő koordinátája

    mivel az első 3 koordináta önmagában csak egy álló fizikai valóság leírására alkalmas.

    A szobor ilyenformán a 3 dimenzió , a fizikai valóság amelyben élünk pedig a 4 dimenzió, mert plusz egy dimenzióval rendelkezik a 3hoz képest.
  • immovable #90
    Atyaég. LOL :D
  • halgatyó #89
    Kösz!
    (Ilyesféle választ vártam a kérdésemre.)
  • Irasidus #88
    ©BalniBalage fantáziálásán túl, a kérdésre én is válaszolnék. A sötét anyag sűrűsége kicsi, (kiszámolták) hogy ha a sötét anyag koncentrációja nagyobb lenne, mint 7 naptömeg köbfényévenként, a fekete lyukak olyan gyorsan növekednének, azaz annyi sötét anyagot nyelnének el, hogy az egész galaxis rövid idő alatt felismerhetetlenné válna. Jelenlegi megfigyelések szerint a sötét anyag főként a galaxisok körül úgynevezett halóban "koncentrálódnak".
  • BalniBalage #87
    A Wolfram 74 darab proton méretű Univerzumhalmaz egymás körüli cirkulációja, képzeld el úgy felnagyítva hogy ezek 74 darab szupermasszív fekete lyuk. Ezek együttes eseményhorizontján körkörösen haladva egy elektron méretű Univerzumhalmaz száguldozik körbe körbe driftsebességgel. A 74 darab proton energiája 74 darab elektront kényszerít körkörösen elektronpályára. Azonban akkor amikor az energiaszint ingadozik , annak következtében hogy a 74 darab proton egymás körüli cirkulációja mikroméretűen megváltozik, az eseményhorizont formája is eldeformálódik, ennek következtében pedig az egyik elektron lebod magáról egy fotont a mi külső téridősikunkba , egyenes vonalú pályára állítva és felgyorsítva , mozgási energiát kap, ezáltal a sebessége felgyorsul pontosan fény sebességre, a szubjektív dimenzióinak a száma felugrik pontosan 4-re. Abban az esetben ha "befele" dobja le magáról a fotont nem lesz róla tudomásunk, ugyanis az egy belső visszafele haladó idejű idősíkra kényszeríti mozgását ama elektronnak.
  • halgatyó #86
    Balni, igen fantáziadús vagy, de a tudomány kisérleti tapasztalatokon alapul és nem kinyilatkoztatásokon. Ha egy létező tapasztalatra gyártasz egy elméletet, akkor azt célszerű (szerényen) úgy elkezdeni, hogy "ezzel az elmélettel tudom magyarázni...." aztán: "ezek és ezek a konkrét bizonyítékok támasztják alá...."

    Ráadásul az arrakistor féle magyarázatok hemzsegnek a állam-leesik tipusú fellengzős szavaktól, olyankor is, amikor hétköznapi szavakkal is el lehetne mondani valamit. Az ilyesmi mindig visszahatást okoz az emberben.

    #85-höz: a röntgensugarak nem a protonok közül jönnek elő, hanem a céltárgy (anód, anyaga wolfram) elektronburkából. Részben fékezési sugárzás (folytonos spektrum) részben karakterisztikus (a belső héjak elektronjainak energiaszint-változásaiból, ez vonalas spektrum). Ezt a #85-öt nem tudom értelmezni.