kvp#10
A Bussard ramjet harom komponensbol all. Az elso a csillagkozi gazt begyujto elektromagneses kollektor, ez egyfajta navigacios pajzskent is vedi a hajot. Ez nagy sebessegnel kell de napkitoresek ellen is ved kis mertekben. A masodik komponens a fuzios reaktor, ez kivalthato akar egy fissziossal is. A harmadik komponens egy elektromagneses gyorsito, ami plazmat gyorsit fel es ez adja a toloerot. A plazma forrasa lehet egy fuzios reaktor, ez helium plazmat jelent. Alternativakent viszont ott van egy mikrohullamu plazma generator amit egy fisszios reaktor vagy egy napelem taplal. A gyorsitas szempontjabol viszont mindegy. A VASIMR a Bussard ramjet utolso komponensenek felel meg, ami a toloerot adja. Az hogy milyen plazmageneratort es reaktort hasznalnak hozza kb. mindehgy, csak a megfelelo energiaszint meglegyen. Mind a kollektor, mind a gyorito magnesek elektromos arammal mukodnek, amiket eredetileg a fuzios reaktor allit elo, a hulladekkent keletkezo helium plazmaval egyutt. Mikrohullamu plazmagenerator eseten ehhez is aram kell, mint a masik ket alrendszerhez.
Kis sebessegnel a teljes Bussard ramjet is magaval szallitott uzemanyaggal szamol. bar eredetileg ott hidrogent vittek volna a gyorsulashoz, mivel a fuzios folyamat vegen keletkezo helium pont jo nemesgazkent a hajtomuhoz igy energia es hajtogaz is keletkezne. Ezt kivaltani fisszios reaktorral es a nagyobb atomi tomeg miatt hasznosabb de nehezebb hajtogazokkal teljesen kezenfekvo megoldas. Egyebkent az eredeti tervek szerint a Bussard ramjet a megallashoz is a menet kozben osszegyujtott folosleges hidrogent hasznalta volna, igy kis sebessegen is mukodokepes marad a technologia, kivaltva ezzel akar a hagyomanyos fuvokakat is. (mivel az eloallitott plazma jol iranyithato mageses csatornak segitsegevel) Ilyen kozponti plazmageneratoros, mikrohajtomuves teszteket a NASA es az ESA is vegez.
A falcon heavy meg fejlesztes alatt all, pont nemreg szallt el egy hajtomu a teszpadon. Egyszeruen csak arrol van szo, hogy az osszes fo komponens kereskedelmi gyartasban van mar, kiveve az osszekoto elemeket es az uj egyseges toloero vezero szoftvert. Ezeket meg nemsokara tesztelik. Igeny van ra, penz van ra, szoval a befektetok nem hagyjak szabadon a piacot.
Az igaz, hogy a NASA es az USAF megrendelesei nelkul nem lenne nyereseges a ceg, de igy viszont az, legalabbis nem igenyelt ujabb tokebevonast, viszont a ceg altal birtokolt technologiak osszerteke sokkal magasabb mint a konkurens cegeknel es mivel mukodo gyartosoruk is van, ezert az amerikai kormanynak most mar leterdeke hogy a ceg sikeres legyen. A nemzetkozi sikert meg igazabol a technologia exportjanak tilalma akadalyozza, mivel igy nem tudnak mas allamoknak raketakat eladni, bar berfellovest mar most is vallalnak, meg arab cegek szamara is. (nasa felugyelet mellett, de ez ertheto) Ami nincs eletkepes es gazdasagilag versenykepes konkurens a lathataron, addig ez a ceg nem mehet csodbe. A katonai programok elindulasa ota mar katonai letkerdes az usa szamara, hogy a ceg jol mukodjon hosszu tavon is.
A BFR egy marketingfogas, de nem resze a jelenlegi futo projekteknek, mivel csak a tervezoasztalon letezik es addig amig nincs ra vevo nem is allnak neki a tenyleges fejlesztesnek. Tehat ha majd valaki megveszi, akkor legyartjak neki. A falcon heavy-t ellenben mar vasarolnak, szoval az mar gyartasba is kerult. (lasd: market driven economy)