12
  • VolJin
    #12
    Egy atomerőművet hogyan hűtenének az űrben?
  • VolJin
    #11
    Nem te vagy az az Arany Lacika, aki szerint az amerikaiak a zöldelő, virágzó Marson titkos kolóniákat tartanak fent? Most akkor hogy a búbánatba nincs rakétájuk sem?
  • kvp
    #10
    A Bussard ramjet harom komponensbol all. Az elso a csillagkozi gazt begyujto elektromagneses kollektor, ez egyfajta navigacios pajzskent is vedi a hajot. Ez nagy sebessegnel kell de napkitoresek ellen is ved kis mertekben. A masodik komponens a fuzios reaktor, ez kivalthato akar egy fissziossal is. A harmadik komponens egy elektromagneses gyorsito, ami plazmat gyorsit fel es ez adja a toloerot. A plazma forrasa lehet egy fuzios reaktor, ez helium plazmat jelent. Alternativakent viszont ott van egy mikrohullamu plazma generator amit egy fisszios reaktor vagy egy napelem taplal. A gyorsitas szempontjabol viszont mindegy. A VASIMR a Bussard ramjet utolso komponensenek felel meg, ami a toloerot adja. Az hogy milyen plazmageneratort es reaktort hasznalnak hozza kb. mindehgy, csak a megfelelo energiaszint meglegyen. Mind a kollektor, mind a gyorito magnesek elektromos arammal mukodnek, amiket eredetileg a fuzios reaktor allit elo, a hulladekkent keletkezo helium plazmaval egyutt. Mikrohullamu plazmagenerator eseten ehhez is aram kell, mint a masik ket alrendszerhez.

    Kis sebessegnel a teljes Bussard ramjet is magaval szallitott uzemanyaggal szamol. bar eredetileg ott hidrogent vittek volna a gyorsulashoz, mivel a fuzios folyamat vegen keletkezo helium pont jo nemesgazkent a hajtomuhoz igy energia es hajtogaz is keletkezne. Ezt kivaltani fisszios reaktorral es a nagyobb atomi tomeg miatt hasznosabb de nehezebb hajtogazokkal teljesen kezenfekvo megoldas. Egyebkent az eredeti tervek szerint a Bussard ramjet a megallashoz is a menet kozben osszegyujtott folosleges hidrogent hasznalta volna, igy kis sebessegen is mukodokepes marad a technologia, kivaltva ezzel akar a hagyomanyos fuvokakat is. (mivel az eloallitott plazma jol iranyithato mageses csatornak segitsegevel) Ilyen kozponti plazmageneratoros, mikrohajtomuves teszteket a NASA es az ESA is vegez.

    A falcon heavy meg fejlesztes alatt all, pont nemreg szallt el egy hajtomu a teszpadon. Egyszeruen csak arrol van szo, hogy az osszes fo komponens kereskedelmi gyartasban van mar, kiveve az osszekoto elemeket es az uj egyseges toloero vezero szoftvert. Ezeket meg nemsokara tesztelik. Igeny van ra, penz van ra, szoval a befektetok nem hagyjak szabadon a piacot.

    Az igaz, hogy a NASA es az USAF megrendelesei nelkul nem lenne nyereseges a ceg, de igy viszont az, legalabbis nem igenyelt ujabb tokebevonast, viszont a ceg altal birtokolt technologiak osszerteke sokkal magasabb mint a konkurens cegeknel es mivel mukodo gyartosoruk is van, ezert az amerikai kormanynak most mar leterdeke hogy a ceg sikeres legyen. A nemzetkozi sikert meg igazabol a technologia exportjanak tilalma akadalyozza, mivel igy nem tudnak mas allamoknak raketakat eladni, bar berfellovest mar most is vallalnak, meg arab cegek szamara is. (nasa felugyelet mellett, de ez ertheto) Ami nincs eletkepes es gazdasagilag versenykepes konkurens a lathataron, addig ez a ceg nem mehet csodbe. A katonai programok elindulasa ota mar katonai letkerdes az usa szamara, hogy a ceg jol mukodjon hosszu tavon is.

    A BFR egy marketingfogas, de nem resze a jelenlegi futo projekteknek, mivel csak a tervezoasztalon letezik es addig amig nincs ra vevo nem is allnak neki a tenyleges fejlesztesnek. Tehat ha majd valaki megveszi, akkor legyartjak neki. A falcon heavy-t ellenben mar vasarolnak, szoval az mar gyartasba is kerult. (lasd: market driven economy)
  • gaszton421
    #9
    Hát ebben a hozzászólásban sikerült összekeverni az összes progresszív technológiát, ráadásul az összeset rosszul idézni.

    A Bussard hajtásnem fissziós hanem fúziós hajtás, a csillagközi tér ionizált hidrogénjét mágneses térrel begyújtve és fúziós hajtóműben elégetve produkálna tolóerőt. kis sebességnél gyakorlatilag használhatatlan, sohasem kalkuláltak vele bolygóközi méretben.

    A Bussard ramjetnek semmi köze az VASIMR-hez, ez utóbbi rádiofrekvenciával ionizált gázt gyorsítanának fel benne elektromos energiával (elektromágnesek segítségével) gyorsítják fel, semleges gázokat ionizálnak benne, argont vagy xenont, tulajdonképpen egy ionhajtómű, csak nem elektródák segítségével történik az ionizáció, változtatható gyosítógeometriával és üzemanyag adagolással képes kis tolóerőre nagy specifiks impulzussal vagy nagy tolóerőre kis specifikus impulzussal. de alapvetően elektromos energia kell a működtetéséhez.
  • Irasidus
    #8
    A Falcon Heavy veszélyes, ezt maga Musk mondta, ami minimum annyit jelent, hogy kiforratlan a technológia, vagyis igazából nincs pénz a fejlesztésre. Így is egy csomó megoldást töröltek FH-ből, anyagi okokból, például embereket már fix, hogy nem fog szállítani (de az is kérdéses, hogy bármit is). Az megvan, hogy nem fejlesztik tovább, hogy a BFR rakétára tudjanak koncentrálni - azaz nincs pénzük...? Gyakorlatilag egy drága szemételepre való eszközt hoztak össze. Bravó! Ez teljesítmény! És máshol is egy csomó dolgot töröltek anyagi okok miatt, erre beharagoznak egy ennél grandiózusabb - azaz nagyságrenddel több pénzebe kerülő - rakétát? Nem tudom, te mennyre vagy naiv...

    A nyereségről meg annyit, hogy nem látunk bele a pénzügyeikbe, de ami eddig kiszivárgott, abból nem úgy tűnik, hogy nyereséges. Akárcsak a Tesla. Persze álmodozni lehet, de ha a NASA vagy az amerikai hadsereg akik finanszírozzák ezt a az egészet, egyszer csak elzárják a pénzcsapot, akkor annyi. De ugyanígy ha nekik nem tetszik valami terv - lásd rakétás Dragon landolás - akkor abból nem lesz semmi. A teljes függetlenség csak duma, marketing duma.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.24. 14:27:41
  • kvp
    #7
    "Tudsz olvasni, mennyi minden nem valósult meg anyagi okokból Musk háza táján? Jó duma az új űrrakéta, de hidd el, abból vagy nem lesz semmi, vagy legalábbis nem ilyen formában."

    Ha a falcon heavy mukodik, akkor nagyjabol megvalosul amit a befektetoknek vallaltak. A BFR pedig egy meg befektetokre varo koncepcio, de nem befolyasolja a letezo szerzodeseket. Az, hogy a korabbi nagy cegekbol allo united space alliance elol el tudtak vinni a katonai megrendeleseket azert eleg sokat mond. Nekik ma van egy technologiajuk, elado es meg olcsobb is mint barmi mas. Ez anyagilag nyereseges, annyira hogy magancegektol es a hadseregtol most mar tobb penzt kapnak mint a nasa-tol.

    ps: A nasa egy ugynokseg, az usa teljes kepesseg listajat kell nezni, amiben benne van minden amerikai szervezet es ceg. Annyira nem allnak rosszul, de a cel az, hogy ahogy autot se a nasa-tol kell venni, ugy urhajot se toluk kelljen.
  • Irasidus
    #6
    Kedves informatikus barátunk, a NASA-nak több fotó programja is van. De ha emberes programra gondoltál, csak kissé sután, és együgyűen sikerült megfogalmazni, szóval, emberes programja is van. Jelenleg a ISS program fut, most hogy saját rakétákkal, vagy béreltél -az mindegy, így is űrprogram, és a tudod a NASA finanszírozza majdnem az egészet, nem a kedves orosz barátaid, hanem a NASA. De ha arra gondolsz, csak sajnos megint sután, és együgyűen megfogalmaz (vagyis sehogy), hogy a jövőre vonatkozóan nincsenek terveik, ez csak részben igaz. Ugyanis nem képtelenek embert felküldeni, hanem építenek több rakétát és űrhajót is, amivel embert fognak felküldeni, ez ügyben érdemes olvasni híreket is. Amire te gondoltál, hogy nincs célpontja ezeknek az űrhajóknak és rakétáknak 2024-28 után, ami igaz, de az a dátum még messze van, ne aggódj, majd lesz cél is. Azonnal akarsz mindent? Egyem az eszedet... Musknak meg nem űrprogramja van, hanem marketingje, amit a NASA finanszíroz... és láthatóak már a marketingen a lyukak is, feltéve ha tudsz olvasni. Tudsz olvasni, mennyi minden nem valósult meg anyagi okokból Musk háza táján? Jó duma az új űrrakéta, de hidd el, abból vagy nem lesz semmi, vagy legalábbis nem ilyen formában. Ennyi.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.23. 17:01:37
  • Cyberdog
    #5
    Poul Anderson: Majd ha az Orion Fölszáll
    Az egyik legzseniálisabb sci-fi amit valaha olvastam. Csak ajánlani tudom. Kapcsolódik a témához.
  • arany-laci
    #4
    Az USA-nak lényegében semmiféle űrprogramja nincs, hat éve képtelenek akár egyetlen embert is felküldeni, a NASA-nak nincs hordozórakétája, stb. A semmit rendkívül könnyű "behozni". Elon Musknak van űrprogramja, de az nem az USA. Na, őt már nehezebb lesz beelőzni.
  • Sir Cryalot
    #3
    Hát egy űrfelvonóval az első körben sok aggályt el lehetne apasztani..
  • kvp
    #2
    A tervek inkabb csak az Expanse szintu kolonializaciohoz jok es mivel ember van boven, ezert meg a kinaiaknak is olcsobb valodi embereket kuldeni.

    Igazabol nuklearis (fisszios) meghajtas eseten egy Bussard ramjet hajtomu mar most is elerheto lenne, amivel nemcsak a Mars van 2 hetre, hanem kozelebbi naprendszerek is elerhetoek emberileg belathato ido (kb. 30-40) ev alatt.

    ps: A Bussard ramjet hajtomu komponenset hivjak Variable Impulse Magnetoplasma Rocket-nek, ami egyebkent a StarTrek impuluzus hajtomuve es elmeleti limitkent (Einstein alapjan) kozelitoleg 1 c-ig (eppen warp 1 ala) kepes gyorsitani egy urhajot.
  • bundasjezus
    #1
    "A nukleáris energia alkalmazása elsősorban a hosszú utakon és az egyes bolygókon folytatandó tartós megfigyelések – sőt akár a kolonizáció – esetén jöhet nagyon jól, hiszen így nem kellene a napelemekre támaszkodni."

    Roy Batty, Pris, Leon, Zhora, halljátok? Eljön még a ti időtök.