Gyurkity Péter

23 kamerát kap a Curiosity utódja

Az új marsjáró révén még több színes és 3D-képre számíthatunk.

A NASA JPL jó ideje dolgozik a soron következő marsjáró különböző műszerein és magán az eszközön, itt pedig különösen nagy figyelmet szentelnek a képalkotási funkciónak, hiszen ezen keresztül kelthetik fel leginkább a laikusok, a nagyközönség érdeklődését. Nem lesz hiány a kamerákból, csaknem két tucat ilyen komponenst szerelnek fel.

Egy, a napokban megjelent részletes ismertetőből derül mindez ki, amelyben többek között megtaláljuk a kamerák teljes listáját és azok főbb jellemzőit. A Mars 2020 névre keresztelt marsjáró (amely már nevével is utal a hozzávetőleges céldátumra) tehát összesen 23 kamerára támaszkodik majd, amelyekből 9 a mérnöki, 7 tudományos célokat szolgál, további 9 pedig a megérkezés megfelelő lebonyolítását segíti majd elő, a lehető legtöbb releváns adat begyűjtésével. Figyelmet fordítanak itt az időjárás megfigyelésére, a légkörbe való belépés, az ereszkedés, majd pedig a landolás megfelelő rögzítésére, ezt követően pedig méretes panorámaképekre, nagy felbontású tartalmakra, valamint a mintagyűjtést megmutató fotókra is számíthatunk.


Ilyen kamerák lesznek a Mars 2020 roveren

Külön kiemelik, hogy a mérnököket segítő, vagyis az útvonal felvázolását, a navigációt és a veszélyforrások elkerülését lehetővé tévő komponensek szintén színes tartalmakat küldenek majd vissza, míg korábban ezek mindössze 1 megapixeles, fekete-fehér fotókat rögzítettek – ehelyett most 20 megapixeles képekben gyönyörködhetünk majd, a szélesebb látómező révén pedig nem lesz szükség több fotó összeillesztésére, ezzel egy időben pedig a marsjáró mozgása sem jelent majd különösebb gondot. Több színes és 3D-képet gyűjtenek majd be, míg ezek megfelelő továbbításában a meglévő műholdak is segítenek majd, hiszen a NASA az MRO, a MAVEN, valamint az európai TGO közreműködésére is számít.

A 2020-ban elrajtoló eszköz az evolúció újabb állomását jelenti, hiszen míg a Pathfinder annak idején 5 kamerára építhetett, a Spirit és az Opportunity 10-10 ilyen komponenst vonultatott fel (a landolóegységeket is beleértve), a jelenleg is szolgálatot teljesítő Curiosity pedig összesen 17 kamerát kapott.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • norbre #27
    "Azok a városok viszont nem több száz millió éve léteztek, hanem pár ezer"

    Pár ezer? Mit tudsz amit mi nem? :D
  • Macropus Rufus #26
    több száz millió éves távlatból semmi nem maradna a modern ember épületeiből sem abból, hogy valaha is beavatkozott a környezetébe. Igazából itt a Földön sem sok maradt. Nem rég találtak egy egész várost a dzsungelben. Tök véletlenül, ui. nem azt keresték. Fentről semmit nem látsz. Azok a városok viszont nem több száz millió éve léteztek, hanem pár ezer. És eltüntek. Még egy 100 millió év és semmi nem maradt belülök. Véleményem szerint ha volt is élet a Marson, akkor annak nyomait már nagyon nehezen v. egyáltalán nem fogjuk megtalálni.
  • Macropus Rufus #25
    úgy tudom nem véletlenűl ilyen lassúak. A kommunikációban lévő nem kevés késés miatt nem száguldozhatnak csak úgy, hiszen mire a navigátor meglátja, hogy gond van, az a gond már be is következett, tekintettel arra, hogy közel 20-30 perc késéssel látják a képeket. Azért ilyen lassúak, hogy még időbe közbe tudjanak lépni, ha gond van. Állitólag....
  • Irasidus #24
    Nem erre gondoltam. A népszerűség fontos, de nem alárendelt a szerepe, azért fontos, mert támogatottságától függ a költségvetése, illetve a ismeretterjesztés miatt. Ez nem csak a nasa esetében van így, hanem minden tudományban. A Mars 2020 szonda műszerezettsége és adatai már fent vannak a neten, szóval nézd meg.
  • Tetsuo #23
    Erre gondolsz?
    "A NASA JPL jó ideje dolgozik a soron következő marsjáró különböző műszerein és magán az eszközön, itt pedig különösen nagy figyelmet szentelnek a képalkotási funkciónak, hiszen ezen keresztül kelthetik fel leginkább a laikusok, a nagyközönség érdeklődését."

    A Curiosity navigálása nem volt rossz a körülményekhez képest, rodeózni úgy sem lehet, hiszen az adatátvitel sebessége a hatékonyabb kódolás mellett sem nő jelentősen 2020-ig, ami mindig is a szűk keresztmetszet volt. Feltételezem a MAVEN nem továbbítja a rover adatait.
    Érdekes lenne, hogy konkrétan milyen változások történtek a Curiosityhez képest a műszerezettséget, pontosabban annak vizsgálati hatékonyságát illetően, de attól tartok, a NASA is inkább propagandával árasztja el a sajtót, mint érdemi információval, hiszen az idézett mondat is arra utal, fontos a népszerűség, nem is kicsit.
  • Irasidus #22
    A tudományban egészen másképpen van a mérlegelés. Gondolod, nem lesznek rajta "analizáló" műszerek? Érdemes elolvasni, miért szükségesek ezek a kamerák. Nem csak dísznek vannak rajta.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.09. 19:14:15
  • Tetsuo #21
    Nem csak pénzhiány miatt, egyszerűen nem éri meg a ritka légkör igényelte nagy kiterjedésű konstrukció.
  • Tetsuo #20
    Extra kamerák helyett analizáló műszerekre költhettek volna inkább.
  • Irasidus #19
    Nyilván a Mars viszonyaihoz alakított drónokról van szó. Klikk - mellesleg, a légcsavaron kívül, a szárnyak mérete, és a tömeg is fontos tényező.
  • duke #18
    100- szor kisebb a legkor surusege, ezert szerintem sem tudna, egy hagyomanyos legcsavar eleg erot kifejteni. Persze lehet, hogy valami specialis kialakitas, meg extrem magas fordulatszam eseten mukodne.