27
-
#27
"Azok a városok viszont nem több száz millió éve léteztek, hanem pár ezer"
Pár ezer? Mit tudsz amit mi nem? :D -
Macropus Rufus #26 több száz millió éves távlatból semmi nem maradna a modern ember épületeiből sem abból, hogy valaha is beavatkozott a környezetébe. Igazából itt a Földön sem sok maradt. Nem rég találtak egy egész várost a dzsungelben. Tök véletlenül, ui. nem azt keresték. Fentről semmit nem látsz. Azok a városok viszont nem több száz millió éve léteztek, hanem pár ezer. És eltüntek. Még egy 100 millió év és semmi nem maradt belülök. Véleményem szerint ha volt is élet a Marson, akkor annak nyomait már nagyon nehezen v. egyáltalán nem fogjuk megtalálni. -
Macropus Rufus #25 úgy tudom nem véletlenűl ilyen lassúak. A kommunikációban lévő nem kevés késés miatt nem száguldozhatnak csak úgy, hiszen mire a navigátor meglátja, hogy gond van, az a gond már be is következett, tekintettel arra, hogy közel 20-30 perc késéssel látják a képeket. Azért ilyen lassúak, hogy még időbe közbe tudjanak lépni, ha gond van. Állitólag.... -
Irasidus #24 Nem erre gondoltam. A népszerűség fontos, de nem alárendelt a szerepe, azért fontos, mert támogatottságától függ a költségvetése, illetve a ismeretterjesztés miatt. Ez nem csak a nasa esetében van így, hanem minden tudományban. A Mars 2020 szonda műszerezettsége és adatai már fent vannak a neten, szóval nézd meg. -
#23
Erre gondolsz?
"A NASA JPL jó ideje dolgozik a soron következő marsjáró különböző műszerein és magán az eszközön, itt pedig különösen nagy figyelmet szentelnek a képalkotási funkciónak, hiszen ezen keresztül kelthetik fel leginkább a laikusok, a nagyközönség érdeklődését."
A Curiosity navigálása nem volt rossz a körülményekhez képest, rodeózni úgy sem lehet, hiszen az adatátvitel sebessége a hatékonyabb kódolás mellett sem nő jelentősen 2020-ig, ami mindig is a szűk keresztmetszet volt. Feltételezem a MAVEN nem továbbítja a rover adatait.
Érdekes lenne, hogy konkrétan milyen változások történtek a Curiosityhez képest a műszerezettséget, pontosabban annak vizsgálati hatékonyságát illetően, de attól tartok, a NASA is inkább propagandával árasztja el a sajtót, mint érdemi információval, hiszen az idézett mondat is arra utal, fontos a népszerűség, nem is kicsit. -
Irasidus #22 A tudományban egészen másképpen van a mérlegelés. Gondolod, nem lesznek rajta "analizáló" műszerek? Érdemes elolvasni, miért szükségesek ezek a kamerák. Nem csak dísznek vannak rajta.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.11.09. 19:14:15 -
#21
Nem csak pénzhiány miatt, egyszerűen nem éri meg a ritka légkör igényelte nagy kiterjedésű konstrukció. -
#20
Extra kamerák helyett analizáló műszerekre költhettek volna inkább. -
Irasidus #19 Nyilván a Mars viszonyaihoz alakított drónokról van szó. Klikk - mellesleg, a légcsavaron kívül, a szárnyak mérete, és a tömeg is fontos tényező. -
duke #18 100- szor kisebb a legkor surusege, ezert szerintem sem tudna, egy hagyomanyos legcsavar eleg erot kifejteni. Persze lehet, hogy valami specialis kialakitas, meg extrem magas fordulatszam eseten mukodne. -
Irasidus #17 De tudna, több terv is született, és csak pénzhiány miatt nem valósult meg eddig. 2020-ban indul egy szonda ami drónt tartalmaz. Megint okoskodsz, javasolhatom az internetet? -
#16
Nem tudna.
Esetleg sugárhajtással, mint a Holdra leszálló kompok, igen. -
duke #15 Tehetnenek ra, egy kis repulo szerkezetet, ami idonkent nagyobb sebeseggel berepuli a kornyeket.
Bar azt nem tudom, hogy a ritka legkorben tudna e repulni egy atlagos multirotoros foldi dron. -
#14
Egyszerűen csak kretén. Ma divat annak lenni. -
Szefmester #13 Ugyan már.. ha tényleg érdekelné ez a két kérdés, akkor már rég utánanézett volna, és nem csak valami random ufo magazin blogon, hanem a nasa oldalain. Ha utána nézett volna, akkor rájöhetett volna hogy már vizsgálták is, a google mars program keretében pedig akkor és ott és olyan szögből nézi meg ahogy csak akarja, elég jó felbontásban.
Neki az a célja hogy hülye legyen, aki pszeudo-értelmes kérdéseket tesz fel, és vádaskodik. Csak hát azok a fránya válaszok... :) -
#12
Picit hasonlít a torinói lepelhez, nemde? -
Sequoyah #11 Biztos lemaradtal arrol, amikor korabban mar megvizsgaltak az altalad emlitetteket, es kiderult, hogy ezek bizony teljesen termeszetesek, es semmi kulonleges nincsen rajtuk.
Es mindezt joval olcsobban tettek, mint egy marsjaro kuldetes ara. -
#10
Mars arc tessék..
CTRL + egérrel döntheted.. nagyíts kissé visszább és akkor látszani fog hogy úgy tűnik mintha.. de nem arc, csak az agyunk annak látja.. ez egy hegy
Utoljára szerkesztette: norbre, 2017.11.06. 09:31:35 -
fonak #9 Atommal se lehet legyalulni egy teljes bioszférát... Tegyük fel azonban, hogy valaha fejlett civilizáció volt a Marson, csak kipusztultak a bolygó teljes élővilágával együtt (esetleg a felszín alatt élhetnek még egysejtűek stb.) A Földből kiindulva ennek kellene, hogy legyen nyoma. A városok, építmények, gátak stb. maradványai szerintem nem tűnnének el egymilliárd év alatt sem teljesen, főleg egy marsihoz hasonló környezetben (ritka légkör, sivatag). -
Irasidus #8 Ezt a kérdést a NASA-nak többször is felteszik, és válaszolt már rá többször is. Nem véletlenül nem küldtek arra szondát, hanem direkt! Ugyanis a szondák baromi drága eszközök, ne tévesszen meg a kisautós bájuk, ezek komoly kutatásokra lettek tervezve, milliárd dollárokért. Ezért ezek szondák, nem csak úgy fotóznak, meg mérnek, hanem egy koncepcionális terv részeként, több száz egymással is összefüggő mérés és kutatási terv része. Szerinted, tulajdonképpen mit csináljon kutatás címszó alatt ott egy szonda? Készítsen képeket, több milliárd dollárét darabját, és mit mérjen ott? Csak mert a NASA költségvetése korlátozott, így sok tucat tervet kiszelektál, és valamilyen koncepció szerint dönt. Másrészt az a terület egy igen köves vidék a leszállás elképesztően nehéz lenne. -
attes #7 egy kis sebességet kéne még neki adni, szegény curiosity enyhén lomha -
Zozo76 #6 majd en azt eldontom hova irok. -
#5
Lehet, hogy továbbjutott, de atommal legyalultak mindent (magukat is), nemde?
:-) -
MBW126 #4 .. mert ott is csak természet formálta kövek és talaj van.
A Marson ha volt is élet, valószínűleg sosem jutott túl az egysejtű fázison. Tudományos szempontból fontos volna megtalálni és megismerni ezt az esetleges életet, megállapítani, mennyire hasonlít a Földihez, esetleg egy-e a gyökere.
Fontos lesz megtalálni a földön kívüli életet, vagy annak maradványait, de ennél többet a Marstól kár várni. -
#3
Eddig tudtommal a sávszélesség miatt küldték alacsony felbontású képeket. Akkor ezt a szűk keresztmetszetet, hogyan bővítették ki? -
#2
Mert tudományos jelleggű felfedezéseket kell tolni. Egyébként meg tudtommal radarfelvételekel régen megvan az, hogy az arc környéke hogyan néz ki.
A konteó topikok kettővel odébb vannak a magadfajta meg nem értett zseniknek...
Utoljára szerkesztette: molnibalage83, 2017.11.05. 10:35:23 -
Zozo76 #1 Akkor mar illene a MARS ARC vagy a MARS PIRAMISOK fele kuldeni hogy egyszer s mindenkorra tisztazodjon hogy termeszetes vagy inteligens ero hozta-e oket letre.
Nem furcsa hogy meg VELETLENUL SEM kuldenek arra egy rohadt robotot sem? Inkabb a koveket meg a talajt vizsgalgatjak egy kibaszott krater kornyeken ahol biztos hogy nem talalna semmi olyat a robot ami megdobbentene a vilagot.