Gyurkity Péter
Az évszázad végén jön az újabb nagy kihalás
Legalábbis ez vetíthető előre a múlt és a jelenlegi becslések alapján.
A környezetszennyezés (azon belül is a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége) sűrűn visszatérő probléma, ezzel kapcsolatban pedig számos, meglehetősen borús előrejelzés napvilágot látott már. Miközben a politika (és az ennek részeként napi szinten zajló hisztériakeltés) a párizsi klímacsúcs betartásával, annak esetleges eredményeivel van elfoglalva, egyes kutatók igyekeznek még pontosabban felvázolni az előttünk álló időszakot.
A napokban egy újabb tanulmány jelent meg a Science Advances magazinban, amely a régmúlt adataira, valamint az ezek által felvázolható, szigorúan matematikai alapokon való előrejelzésre építve mutatja meg nekünk a jövőt. Azt szinte mindenki tudja, hogy a szakemberek elsősorban az üledékes kőzetrétegek, illetve az ezekben megtalált fosszíliák tanulmányozása alapján kutatják a régmúltat, ennek alapján pedig 5 nagy kihalást tudnak megemlíteni, a pontos kiváltó tényezők felsorolása sokáig gondot jelentett. Úgy tűnik, hogy a légkörben és a tengerekben felgyülemlő szén lehet a fő tettes, ennek megugrása ugyanis egybeesik a nagy kihalások időszakaival (amikor az értékes leletek szinte teljesen eltűnnek az említett üledékes rétegekből), ennek alapján pedig felvázolható, hogy nagyjából mi vár ránk az évszázad végéig.
A most hivatkozott munkában egy 542 millió éves időszakot mutatnak meg nekünk, amelynek során összesen 31 ilyen esemény történt – a leletek a szén mennyiségének valóságos robbanását jelzik ezen periódusokban. Ebből „mindössze” 5 vezetett nagy kihalásokhoz, de az 5 katasztrófa egyike nem is érte el a tanulmányban meghatározott kritikus szintet. A rendelkezésre álló adatok szerint nagyjából 310 gigatonna jelenti ezt a szintet, amit nagyjából 2100-ig érünk majd el, vagyis az évszázad végén nagy valószínűséggel újabb katasztrófa jöhet el. Reményt adhat azonban, hogy maga a folyamat hosszú időt vehet igénybe, ennek végbemenetele akár több ezer évig is elhúzódhat, vagyis nem arról van szó, hogy nagyjából 80 év múlva lehúzhatjuk a rólót.
Persze mindez múltbéli eseményeken alapul, ez pedig sokszor nem túl sok segítséget nyújt a jövő megjósolásában. Mindenesetre a kép ezúttal sem derűs, így van ok az aggodalomra.
A környezetszennyezés (azon belül is a légkörbe jutó szén-dioxid mennyisége) sűrűn visszatérő probléma, ezzel kapcsolatban pedig számos, meglehetősen borús előrejelzés napvilágot látott már. Miközben a politika (és az ennek részeként napi szinten zajló hisztériakeltés) a párizsi klímacsúcs betartásával, annak esetleges eredményeivel van elfoglalva, egyes kutatók igyekeznek még pontosabban felvázolni az előttünk álló időszakot.
A napokban egy újabb tanulmány jelent meg a Science Advances magazinban, amely a régmúlt adataira, valamint az ezek által felvázolható, szigorúan matematikai alapokon való előrejelzésre építve mutatja meg nekünk a jövőt. Azt szinte mindenki tudja, hogy a szakemberek elsősorban az üledékes kőzetrétegek, illetve az ezekben megtalált fosszíliák tanulmányozása alapján kutatják a régmúltat, ennek alapján pedig 5 nagy kihalást tudnak megemlíteni, a pontos kiváltó tényezők felsorolása sokáig gondot jelentett. Úgy tűnik, hogy a légkörben és a tengerekben felgyülemlő szén lehet a fő tettes, ennek megugrása ugyanis egybeesik a nagy kihalások időszakaival (amikor az értékes leletek szinte teljesen eltűnnek az említett üledékes rétegekből), ennek alapján pedig felvázolható, hogy nagyjából mi vár ránk az évszázad végéig.
A most hivatkozott munkában egy 542 millió éves időszakot mutatnak meg nekünk, amelynek során összesen 31 ilyen esemény történt – a leletek a szén mennyiségének valóságos robbanását jelzik ezen periódusokban. Ebből „mindössze” 5 vezetett nagy kihalásokhoz, de az 5 katasztrófa egyike nem is érte el a tanulmányban meghatározott kritikus szintet. A rendelkezésre álló adatok szerint nagyjából 310 gigatonna jelenti ezt a szintet, amit nagyjából 2100-ig érünk majd el, vagyis az évszázad végén nagy valószínűséggel újabb katasztrófa jöhet el. Reményt adhat azonban, hogy maga a folyamat hosszú időt vehet igénybe, ennek végbemenetele akár több ezer évig is elhúzódhat, vagyis nem arról van szó, hogy nagyjából 80 év múlva lehúzhatjuk a rólót.
Persze mindez múltbéli eseményeken alapul, ez pedig sokszor nem túl sok segítséget nyújt a jövő megjósolásában. Mindenesetre a kép ezúttal sem derűs, így van ok az aggodalomra.