Gyurkity Péter

NASA: Űrhajósok nélkül startol el az SLS

Ennek azonban nem biztonsági, hanem elsősorban anyagi okai vannak.

Nem is olyan rég írtunk arról, hogy a NASA következő generációs rakétája (és kapszulája) csak 2019-ben mutatkozik majd be, ekkor kerülne sor az EM-1 névre keresztelt küldetésre. Május 12-én az is kiderült, hogy személyzet ekkor még vesz részt a rajton, ehhez ugyanis jóval több pénz és idő kellene.

A NASA még februárban rendelt meg egy részletes tanulmányt, amely a menetrend tarthatóságával kapcsolatban volt hivatott további részletekkel szolgálni az illetékesek számára. Ennek főbb következtetései alapján erősítették meg és pontosították a várható dátumokat, így megtudhattuk, hogy 2019-ben az Exploration Mission 1 még személyzet nélkül valósulna meg, ezt pedig csak 2021-ben követné az EM-2, amely már űrhajósok részvételével zajlik le. Ez természetesen biztonsági szempontból is kisebb kockázatot jelent, ám az elsődleges ok mégsem ez volt, hanem az anyagi és időbeli követelmények listája, hiszen a szigorúbb előírások miatt gyakorlatilag egy küldetéssé fűzték volna össze az eredetileg két külön eseményként számon tartott expedíciót, ez pedig nagy anyagi megterhelést jelentett volna.


A múlt héten szállították el az SLS főhajtómű-szekcióját New Orleansból, ebben lesz a négy RS-25 hajtómű és erre függesztik fel a két gyorsítórakétát

Amennyiben ugyanis már a rakéta és kapszula első útján űrhajósok vettek volna részt, az időpont (a határidők szűkössége miatt) 2020 júniusára csúszott volna, a kiadások terén pedig további 900 millió dollár jelent volna meg, felborítva mind az eddigi menetrendet, mind pedig az űrügynökség költségvetését. Emlékezhetünk arra, hogy az SLS és az Orion eredetileg tavaly repült volna, ezt azonban 2018 novemberére halasztották, majd pedig a Government Accountability Office jelentése alapján maradtak a 2019-es dátumnál. Az SLS-re eddig összesen 2,4 milliárd dollárt költöttek, nincs azonban kizárva, hogy további csúszásokra kerül majd sor.

Ahogy említettük, személyzet csak a második küldetésen venne részt, ez a jelenlegi információk szerint 2021 augusztusában startolna el.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ostoros #14
    Ugyanúgy nem tudták amcsi barátaink sem ezeket az adatokat.
  • Irasidus #13
    A wiki nem túl megbízható ilyen téren, és igazából nem is nagyon lehetett volna ilyet tenni, több okból sem. Egyedül annyi volt biztos, hogy mekkora sebességre kell gyorsítani ahoz, hogy földkörül pályára álljon. A felső légkörről semmit sem tudtak, a légköri fékezést még csak megbecsülni sem tudták, és minthogy szűzrepülés volt, a rakéta pontos paramétereivel sem voltak teljesen tisztában. Elképzelhető, hogy real time pályaszámításról van szó, a folyamatosan beérkező adatok alapján (ezért rossz ha lelkes amatőrök írják a wiki, igaz amit ír, csak éppen nem úgy és nem akkor...).

    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 22:33:24
  • fonak #12
    https://en.wikipedia.org/wiki/Strela_computer

    Valahol azt olvastam, ezt használták, de lehet téves infó.

    u.i. ebben a cikkben említik: https://en.wikipedia.org/wiki/Bashir_Rameyev

    "az úgy esik ahogy puffan" kicsit hihetetlen, valamilyen számításokat biztos kellett végezniük. Az lehet, hogy nem tudták pontosan megjósolni a pályát persze.
    Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.05.28. 21:58:33
  • Irasidus #11
    "Azért túlzás az elmaradást csak erre fogni. A Szputnyik pályaszámításaihoz is már számítógépet használtak."

    A Szputnyik esetében, még megjósolni sem tudták, hogy milyen a pályamenti mozgása. Pályára állítás is úgy történt, ahogy esik úgy puffan. Az összes szocialista országban ment egy - analóg - program, csillagászok, és amatőr csillagászoknak kellet a Szputnyik pályát figyelni, hogy pályát meg tudják határozni. Még eszközt is készítettek, külön erre a célra. Bizony ezeket akkor még kézzel számolták! De azért kíváncsivá tettél, melyik számítógépről beszélsz, és honnan van ez az információ?
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.27. 16:00:06
  • fonak #10
    Azért túlzás az elmaradást csak erre fogni. A Szputnyik pályaszámításaihoz is már számítógépet használtak.
    A SZU nem tudott igazán lépést tartani a kb. 1970-től kibontakozó elektronikai forradalommal, de ez a merev gazdasági szerkezet miatt volt. Pedig teljesen tisztában voltak a dolog jelentőségével, igyekeztek is lépést tartani, csak nem igazán ment nekik (mire le tudtak volna megbízhatóan és sorozatban gyárthatóan másolni mondjuk egy intel 8086os procit, addigra a nyugat már rég jóval előbbre tartott).
  • inkvisitor #9
    Cserébe nagyón jó kis stabil rendszereket építettek, amik komoly elektronika nélkül is elmennek.
  • NEXUS6 #8
    Pláne, hogy a SZU-ban a kibernetika valami imperialista kapitalista métely volt sokáig, ami aztán rá is nyomta a bélyegét arra, hogy milyen szinten voltak az oroszok ezen a téren elmaradva.
  • Irasidus #7
    Igen, ehhez főleg (elektronikai) vezérlés szükséges, és ha jól látom ma nagyon jól álluk ezen a téren.
  • fonak #6
    "Ha 9-et ossze tudtak hangolni, akkor 27-et is ossze tudnak"

    Az N1 első fokozatának 30 hajtóművével ez anno nem ment, pedig egyenként jó kis hajtóművek voltak azok egyébként. A továbbfejlesztett verzióját ma is használják, az amerikaiak is, sőt egy megmaradt készletet is megvett az egyik magáncég (bár végül probléma lett vele náluk).
    Persze azóta fejlődött a technika, egy fokozat visszahozása is scifi volt korábban.
  • kvp #5
    A falcon heavy az gyakorlatilag 3 darab falcon 9-es, ami meg 9 darab merlin hajtomu, tehat a falcon heavy 3x9=27 darab merlin-re epul. Ha 9-et ossze tudtak hangolni, akkor 27-et is ossze tudnak. Ez meg igy mar majdnem tomeggyartott, mivel az SLS-hez tervezett hajtomubol eddig osszesen 20 darab keszult. (osszesen a tipus osszes alvaltozatabol is csak 47)

    A ket rendszer nagyon mas elvre epul, a Spacex fele megoldas kb. az orosz tomeggyartott, egyszeru technologiat probalja kovetni, de a legmodernebb anyagokbol es megoldasokkal, mig az SLS az ursikloknal hasznalt nagyon egyedi, kisszerias megoldasokat, raadasul abbol is egy a 70-es evekben fejlesztett, utoljara 2000-ben frissitett hajtomurendszert.

    Ahogy elnezem a NASA arra megy, hogy amig ezt fejlesztik, legalabb addig is kapnak allami penzt a napi mukodesre.