14
-
ostoros #14 Ugyanúgy nem tudták amcsi barátaink sem ezeket az adatokat. -
Irasidus #13 A wiki nem túl megbízható ilyen téren, és igazából nem is nagyon lehetett volna ilyet tenni, több okból sem. Egyedül annyi volt biztos, hogy mekkora sebességre kell gyorsítani ahoz, hogy földkörül pályára álljon. A felső légkörről semmit sem tudtak, a légköri fékezést még csak megbecsülni sem tudták, és minthogy szűzrepülés volt, a rakéta pontos paramétereivel sem voltak teljesen tisztában. Elképzelhető, hogy real time pályaszámításról van szó, a folyamatosan beérkező adatok alapján (ezért rossz ha lelkes amatőrök írják a wiki, igaz amit ír, csak éppen nem úgy és nem akkor...).
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.28. 22:33:24 -
fonak #12 https://en.wikipedia.org/wiki/Strela_computer
Valahol azt olvastam, ezt használták, de lehet téves infó.
u.i. ebben a cikkben említik: https://en.wikipedia.org/wiki/Bashir_Rameyev
"az úgy esik ahogy puffan" kicsit hihetetlen, valamilyen számításokat biztos kellett végezniük. Az lehet, hogy nem tudták pontosan megjósolni a pályát persze.
Utoljára szerkesztette: fonak, 2017.05.28. 21:58:33 -
Irasidus #11 "Azért túlzás az elmaradást csak erre fogni. A Szputnyik pályaszámításaihoz is már számítógépet használtak."
A Szputnyik esetében, még megjósolni sem tudták, hogy milyen a pályamenti mozgása. Pályára állítás is úgy történt, ahogy esik úgy puffan. Az összes szocialista országban ment egy - analóg - program, csillagászok, és amatőr csillagászoknak kellet a Szputnyik pályát figyelni, hogy pályát meg tudják határozni. Még eszközt is készítettek, külön erre a célra. Bizony ezeket akkor még kézzel számolták! De azért kíváncsivá tettél, melyik számítógépről beszélsz, és honnan van ez az információ?
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.05.27. 16:00:06 -
fonak #10 Azért túlzás az elmaradást csak erre fogni. A Szputnyik pályaszámításaihoz is már számítógépet használtak.
A SZU nem tudott igazán lépést tartani a kb. 1970-től kibontakozó elektronikai forradalommal, de ez a merev gazdasági szerkezet miatt volt. Pedig teljesen tisztában voltak a dolog jelentőségével, igyekeztek is lépést tartani, csak nem igazán ment nekik (mire le tudtak volna megbízhatóan és sorozatban gyárthatóan másolni mondjuk egy intel 8086os procit, addigra a nyugat már rég jóval előbbre tartott). -
inkvisitor #9 Cserébe nagyón jó kis stabil rendszereket építettek, amik komoly elektronika nélkül is elmennek. -
#8
Pláne, hogy a SZU-ban a kibernetika valami imperialista kapitalista métely volt sokáig, ami aztán rá is nyomta a bélyegét arra, hogy milyen szinten voltak az oroszok ezen a téren elmaradva. -
Irasidus #7 Igen, ehhez főleg (elektronikai) vezérlés szükséges, és ha jól látom ma nagyon jól álluk ezen a téren. -
fonak #6 "Ha 9-et ossze tudtak hangolni, akkor 27-et is ossze tudnak"
Az N1 első fokozatának 30 hajtóművével ez anno nem ment, pedig egyenként jó kis hajtóművek voltak azok egyébként. A továbbfejlesztett verzióját ma is használják, az amerikaiak is, sőt egy megmaradt készletet is megvett az egyik magáncég (bár végül probléma lett vele náluk).
Persze azóta fejlődött a technika, egy fokozat visszahozása is scifi volt korábban. -
kvp #5 A falcon heavy az gyakorlatilag 3 darab falcon 9-es, ami meg 9 darab merlin hajtomu, tehat a falcon heavy 3x9=27 darab merlin-re epul. Ha 9-et ossze tudtak hangolni, akkor 27-et is ossze tudnak. Ez meg igy mar majdnem tomeggyartott, mivel az SLS-hez tervezett hajtomubol eddig osszesen 20 darab keszult. (osszesen a tipus osszes alvaltozatabol is csak 47)
A ket rendszer nagyon mas elvre epul, a Spacex fele megoldas kb. az orosz tomeggyartott, egyszeru technologiat probalja kovetni, de a legmodernebb anyagokbol es megoldasokkal, mig az SLS az ursikloknal hasznalt nagyon egyedi, kisszerias megoldasokat, raadasul abbol is egy a 70-es evekben fejlesztett, utoljara 2000-ben frissitett hajtomurendszert.
Ahogy elnezem a NASA arra megy, hogy amig ezt fejlesztik, legalabb addig is kapnak allami penzt a napi mukodesre. -
Caro #4 Az ilyen szintű fejlesztések sokkal inkább szólnak a politikáról, mintsem a műszaki tartalomról. Lásd F-35.
(nem azt mondom hogy rossz, csak hogy totál aránytalan, hogy a B-2-t pl. a töredékéből kihozták).
A Falcon Heavy-re kíváncsi leszek. Nagy teherbírású rakéta nem véletlen nincs sokaknak. Eddig mindenesetre a SpaceX kb. mindent megcsinált, amit vállalt. -
gaszton421 #3 A Spacex presszionalva érzi magát, de azért a szükséges pénzt amiből egy ilyen fejlesztést levezetne, (persze ennél lényegesen olcsóbban), meg is kéne keresni előtte. Amikor szóba került az SLS fejlesztése az ULA is benyújtott egy hordozó fejlesztési tervet amiben 90 tonnáig voltak verziói a Delta 4 továbbfejlesztésének, szintén jóval olcsóbban, de erre nem volt igény. -
#2
Nem baj, a szovjet elvtársak addig is szívesen fuvarozzák majd őket az űrbe, némi kis pénzért, ami ugye töredéke annak, mint amit már eddig is elszórtak erre a projektre. Az a gáz, hogy így viszont pl. a SpaceX sem érzi majd annyira presszionálva magát, hogy ilyen képességet villantsanak, ők is visszavesznek a sebességből valszeg. Bár ez a biztonságnak azért jót is tehet. -
gaszton421 #1 Hát ez bizony nem igaz! mármint az hogy eddig 2.4milliárd dollárt költöttek volna az SLS-re, ez év végéig a cech már 20 milliárd felett jár, évi átlag 3 milliárdot költenek az ORION/SLS fejlesztésére, becslések szerint a 2020-as évek közepére lesz teljesen bevethető, teljes kapacitással működő. és addigra a teljes költés meg fogja közelíteni az 50 milliárdot is.